Újonnan feltárt, különlegesen jó állapotban megmaradt honfoglalás kori tarsolylemezzel gazdagodott a Ferenczy Múzeumi Centrum régészeti gyűjteménye.
Exkluzív anyagok, mémek, rövid hírek, amiket nem feltétlenül rakunk ki a weboldalunkra…
A Csomád község határában található új lelőhelyet Tóth Béla, a Közösségi Régészeti Egyesület és a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) közösségi régészeti programjának helyi civil önkéntese fedezte fel. A helyszín régészeti szempontból fokozottan veszélyeztetett, részben a mezőgazdasági munkálatok (szántás), részben a területen rendszeresen folyó szabálytalan fémkeresőzés miatt, így a mielőbbi leletmentő feltárás mellett döntöttek a régészek és az Egyesület önkéntesei.
Az ásatás két szakmai vezetője Dr. Rácz Tibor Ákos, a Ferenczy Múzeumi Centrum régésze, egyben a Közösségi Régészeti Egyesület elnöke, valamint Füredi Ágnes, a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézetének régésze volt. A hatékony és gyors munkát a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészettudományi Intézetének hallgatói és az Egyesület önkéntesei segítették. A célzott kutatás során egy honfoglalás kori, valamikor a 10. század derekán elhunyt férfi sírját sikerült megmenteni a végső pusztulástól.
A korábbi szántás által részben széttúrt, töredékes sír ún. részleges lovas temetkezés volt, íjászfelszereléssel. A bolygatás ellenére egyes leletek olyan állapotban maradtak meg, hogy eredeti (ún. in situ) helyzetben, a környező talajjal együtt felszedve azokat, lehetőség nyílt jól felszerelt restaurátorműhelyben elvégezni a pontosabb, szakszerű dokumentálást és azonnali konzerválást.
A leletmentő feltárás a PPKE régészhallgatóival és a Közösségi Régészeti Egyesület önkénteseivel
Bár már a helyszínen gyanítható volt, végül később, az FMC restaurátorműhelyében Lukács Katalin restaurátor vezetésével megkezdett óvatos bontás során vált láthatóvá maga a tarsolylelet.
Ezt követően a kompozit (fa, bőr, textil, fém) maradványok restaurálását a Magyar a Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézetének egyedi felszerelésű restaurátorműhelye végezte, kutatási együttműködés keretében. Harazin-Szabó Krisztina és Pálfalvi Zsuzsanna restaurátorok mikroszkóp alatt, aprólékos munkával bontják jelenleg is a leleteket, melyek már jelen állapotban is szenzációsnak mondhatók.
A feltárt sír
Az egykor fémveretes övön függesztve hordott tarsoly előlapját szegecsekkel övezett sima ezüstlemez borította, felső és alsó szegélyén egy-egy díszesebben kidolgozott szegecsfejjel. A szegecsek a tarsolylemez réz (vagy bronz) hátlapját rögzítették, és a két lemez között megmaradt az egykori bőr tarsolytáska-fedő, valamint a középen futó zárószíj maradványa is.
A zárószíjat egykor kis ezüst veretekkel díszítették. A tarsolylemez hátoldalával felfelé feküdt a sírban, kissé elfordulva eredeti viseleti helyzetéből. Részben megmaradt maga a tarsoly bőrtáskája is, ezt az előzetes restaurálási eredmények alapján belül textillel bélelték. A tarsoly tartalmából a tűzcsiholó készletet lehetett azonosítani és kibontani.
A tarsolylemez restaurálás előtt
A tarsolylemez restaurálás után
A tarsoly szerves tartalmának, illetve a sír további izgalmas leleteinek restaurálása és konzerválása még folyamatban van (bőr- és textilmaradványokkal együtt megmaradt ezüst veretekkel díszített kantár részlete, a nyíltegez és nyílvesszők fa és vas maradványai, selyemmaradványok).
Íme a geszterédi aranyszablya megtalálásának és rekonstrukciójának elképesztő története
(Magyar Múzeumok nyomán Szent Korona Rádió)
