Folyamatosan harsogja a propagandagépezet, hogy a távol-keleti migráns az nem olyan mint az afrikai, közel-keleti, az dolgozni jön, pénzt akar keresni majd hazamegy. A valóság azonban teljesen más…
Exkluzív anyagok, mémek, rövid hírek, amiket nem feltétlenül rakunk ki a weboldalunkra…
A Fülöp-szigetekiek kultúrájához hozzátartozik a külföldi munkavállalás, a lakosság 80 százaléka 20 és 40 év között már eddig is külföldön dolgozott, nekik most kinyílt Magyarország – mondta a Világgazdaságnak Csaposs Noémi, az Országos Humánmenedzsment Egyesület elnöke, akivel a Fülöp-szigetekiek hazai foglalkoztatásának tapasztalatairól beszélgettek, miután a hírek szerint egyre nagyobb számban érkezhetnek hazánkba a több mint százmilliós délkelet-ázsiai országból.
Mint ismert, Magyarországon a következő években mintegy félmillió új munkahely jöhet létre, ami a jelenlegi munkaerőpiaci helyzet alapján minimum 200-300 ezer távol-keleti migráns hazánkba telepítésével fog nagy valószínűséggel együtt járni. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár is kijelentette, hogy bár eddig inkább a szomszédos országokból jöttek munkavállalók, ez megváltozhat.
Miért is jönnek ide? Nem kicsit propagandaszagú amit a Világgazdaság ír:
„Csaposs Noémi szerint számít persze a bér és az elhelyezkedés a Fülöp-szigetieknek, de annál inkább a kulturális azonosság és az, hogy hozzánk hasonlóan keresztények. Hangsúlyozta azt is, hogy nagyon befogadó nép, lakosai sok országban éltek már, emiatt kifejezetten jól beszélnek és kommunikálnak angolul.
Hogy mégis miért minket választanak? A szakértő szerint Magyarország egy közép-európai olvasztótégely, a számukra még szóba jöhető országokhoz, Japánhoz vagy Dél-Koreához képest mi sokkal barátságosabb nép vagyunk, hozzánk könnyebb beilleszkedniük.
Ehhez társul, hogy hazánkban van egy felvevőpiac, egy tendencia. Ugyanakkor felhívta arra a figyelmet, hogy „nem úgy van, hogy rabszolgáknak tekintjük őket”, például Dubajban nagyon rossz körülmények között dolgoztak – ám ez megváltozott, a korábbinál sokkal több szolgáltatást kell nekik nyújtani.
A munkamoráljuk messze felülmúlja a magyarokét
– fogalmazott Csaposs Noémi, aki úgy véli, nem is feltétlen a teljesítés, hanem a motiváció terén, ugyanis dolgozni és pénzt keresni jönnek ide, nem letelepedni, eleve két évre szól az engedélyük. Hiába alacsonyabb a bérigényük, összességében nem lesz olcsóbb a foglalkoztatásuk, mivel egyszerre kell szállást és étkezést biztosítani a számukra, ráadásul nem tudnak olyan formában munkahelyet váltani, mint a magyarok, akik bármikor odébbálhatnak.
Hangsúlyozta, jó lenne felkészíteni a magyarokat arra, hogy ezek az emberek nem veszik el a munkájukat, egész egyszerűen nincs annyi ember, ahány munkahely. Másrészt a magyar lakosság is szeretne kitörni az alacsonyan kvalifikált, egyszerű fizikai betanított munkából, ehhez pedig mindenképpen kellenek a vendégmunkások.” – írja a VG.
Valahogy ezt harsogták Nyugaton is a négerek és az arabok tömeges beözönlése előtt. Persze itt még az eddig mindenféle rasszizmussal vádolt magyarokat egy kicsit meg kell „dicsérni”, hogy elfogadják a másfajta, de ugyanúgy idegen áradatot.
A propagandával szemben mi lesz a valóság?
Több forrásból is arról értesültünk, hogyha dolgozni is akarnak az ideérkezők, akkor sem akarnak majd hazamenni.
A Magyar Jelenen megjelentek azonban más jövőképet festenek.
A Pest vármegyei Ipolytölgyesen történt az egyik cégnél, hogy
pár hónapja gyakorlatilag megpróbálták leváltani a magyar dolgozókat vietnámiakra.
Annak rendje és módja szerint meg is érkeztek a vietnámiak (150-en), de érdekes módon nem annyira akartak dolgozni, hanem nagy részük egyszerűen távozott, megszökött az Ipolyon át Szlovákiába. Onnan meg ki tudja, merre.
A hírek szerint ezúttal indonézekkel próbálkoznak. Legalább 150-el most is. Úgy hírlik a lakhatásuk meg van oldva Esztergomban (ahol már így is van bőven indiai és pakisztáni).
Mi Magunk: „Nincs az az érzékenyítés, ami megment négyezer méteren!”
(Világgazdaság és Magyar Jelen nyomán Szent Korona Rádió)