Hatalmas bírságra számíthatnak a német autógyárak az ujgur kényszermunkások miatt

A Volkswagen, a BMW és a Mercedes ellátási láncaiban is nagy szerepet vállaltak a kvázi rabszolgaként dolgoztatott  ujgur kényszermunkások.

Kövesd Telegram csatornánkat

Exkluzív anyagok, mémek, rövid hírek, amiket nem feltétlenül rakunk ki a weboldalunkra…

Mind a három vezető német autógyártónak főhet a feje egy idén életbe lépett törvény miatt, mely elvárja a nagyvállalatoktól, hogy vizsgálják és orvosolják az emberi jogok és a környezet károsítását ellátási láncaikban.

Kedden ugyanis a berlini Alkotmányos és Emberi Jogok Európai Központja (ECCHR) nevű civil szervezet panaszt nyújtott be a Volkswagen, a BMW és a Mercedes ellen a cégek hszincsiangi, feltételezhetően kényszermunkával is érintett kapcsolatai miatt. Az új törvény értelmében

amennyiben a hatóságok igaznak találják a vádakat, úgy a cégek forgalmuk 2 százalékát is kifizethetik büntetéséként, valamint 3 évre eleshetnek a kormányzati megrendelésektől.

Európa szerte egyre több, Hszincsinagban aktív cég néz szembe hasonló nyomásgyakorlással a közvélemény és a hatóságok részéről és egyre több európai per indul a cégek ellen a hszincsiangi tevékenységük miatt. Az Egyesült Államok pedig betiltotta a tartományból származó importot. A legnagyobb gondban a Volkswagen van a német autógyártók közül, hiszen neki gyára is van a tartományban. Emiatt a vállalat éves gyűlését tüntetők zavarták meg és a befektetők is független vizsgálatot követelnek. Azonban ezt egyre nehezebb keresztülvinni, miután a kínai hatóságok erőteljesen fellépnek az ilyen vizsgálatokkal szemben.

A Volkswagen kínai vezetője, Ralf Brandstätter korábban bejelentette, hogy a hszincsinagi gyár már nem készít autókat és a későbbiekben sem fog, ott csak minőségellenőrzést fognak végezni. Az üzemben egyébként a német gyártó csak kisebbségi tulajdonos, a többségi tulajdonos az állami hátterű kínai SAIC Motor – írja a Financial Times.

A Mercedes és a BMW ellen benyújtott panaszok inkább közvetett kapcsolatokon alapulnak, ám könnyen előfordulhat, hogy ezen gyártók és számos, kényszermunkával legyártott alkatrészt tartalmaznak.

Az elektromos autók esetében kulcsfontosságú akkumulátorokat például a CATL-tól szerzik be, mely nemrég növelte jelenlétét a tartományban, ahogy mind a három cég szerez be nyersanyagokat is Hszincsiangból.

Az ügy most a német Gazdasági ügyek és Exportkontroll Szövetségi Irodájának asztalán vannak és a hivatal jelezte, hogy az ügy kivizsgálására rászánják a szükséges időt. Hszincsiangba mindenesetre nehéz külföldieknek bejutnia és szabadon vizsgálódnia, mióta Peking lesújtott a helyi ujgurokra és más türk népekre a tartományban. Ugyanakkor az ENSZ jelentése szerint széleskörű és esetleges letartóztatások zajlanak a területen és az ottani atrocitások akár az emberiség elleni bűnök fogalmát is kimeríthetik.

Kínában megvalósult a gondolatrendőrség: teljesen átszövi a digitális megfigyelés az ujgurok életét

Thaiföld is segíti Kínát az ujgurok üldözésében

(VilágGazdaság.hu nyomán Szent Korona Rádió)