Egy V. századból származó érmén fedezték fel régészek Odin nevét, amiből bebizonyosodott, hogy a vikingek vallása által megjelent istenek sokkal korábbra tételezhetőek, mint azt eddig hittük.
Exkluzív anyagok, mémek, rövid hírek, amiket nem feltétlenül rakunk ki a weboldalunkra…
A tudósok megtalálták a világ legrégebbi Odin istent említő feliratát egy arany brakteátán vagy másként: lemezpénzen a híres Vindelev-kincsben. Ez azt jelenti, hogy a skandináv mitológiát a korábbinál 150 évvel korábbra – az 5. század elejére – datálhatják – számol be róla a sajtóközlemény. A Vindelev-kincset mintegy másfél évvel ezelőtt találták Dániában, és mint kiderült tehát, az amúgy is gazdag lelet tartogatott még egy meglepetést is: az egyik arany brakteátán (vékony, díszítő aranykorongon) az írásszakértők felfedezték a világ legrégebbi feliratát, amelyen Odint, a skandináv mitológia főistenét említi. A mondat egy része – „Ő Odin embere” – egy ismeretlen király vagy főúr portréjára utal, akinek a neve (vagy beceneve) „Jaga” vagy „Jagaz” lehetett. Mindez azt jelenti, hogy a skandináv mitológiából ismert istenek már az 5. század elején ismertek voltak.
Az eddigi ismereteink szerint a legrégebbi Odin nevét tartalmazó felirat a 6. század második feléből származó brosson volt olvasható, amelyet a dél-németországi Nordendorfban találtak – így tehát látszik, hogy az északi mitológia már 150 évvel korábban is ismert volt.
A felfedezést a Dán Nemzeti Múzeum runológusa/írásszakértője, Lisbeth Imer és a nyelvész, Krister Vasshus közösen tette. Lisbeth Immer a következőképp nyilatkozott:
„Ezt a rovásírásos feliratot volt a legnehezebb értelmeznem a Dán Nemzeti Múzeum runológusaként eltöltött évek során. De a felfedezés is teljesen elképesztő. A világtörténelemben ez az első alkalom, hogy Odin nevét említik. Ez azt jelenti, hogy a skandináv mitológia ma már egészen az 5. század elejére datálható. Ez csak még látványosabbá teszi a Vindelev-kincset.”
A rovásírásos felirat azért is volt nehezen megfejthető, mert a brakteáta igencsak megkopott, jelentős helyeken a rúnák szinte eltűntek róla. A szöveg ráadásul szóközök nélkül íródott, és egy több mint 1500 éves, azóta gyökeresen megváltozott nyelvről beszélünk – mint a kutatók elmondják, az eltelt időszakban nem csak a nyelv szerkezete változott meg, de bizonyos szavak teljesen ki is koptak belőle.