Kövesd Telegram csatornánkat
Exkluzív anyagok, mémek, rövid hírek, amiket nem feltétlenül rakunk ki a weboldalunkra…
„Nemzetünk az utolsó órában van, hogy képes legyen fenntartani társadalmi funkcióit” – mondta a kormányfő. „Olyan kérdés ez, amely nem tűr halasztást” – figyelmeztetett. A parlamenti ülésszak kezdetén tartott politikai beszédében kifejtette, hogy a demográfiai politikára fordított költségvetési pénzek megduplázására vonatkozó javaslatokat fog előterjeszteni, és áprilisban egy új kormányügynökség jön létre a válság kezelése érdekében.
Japánban 2021-ben a regisztrált születések száma soha nem látott mélységbe süllyedt. A kormány decemberben közzétett becslése szerint 2022-ben tovább romlott a helyzet, valószínűleg először csökken 800 ezer alá az éves születésszám.
Kisida Fumio beszédében hangsúlyozta, hogy a gyermeknevelés megkönnyítését célzó politika „a leghatékonyabb befektetés a jövőbe”. Célja olyan gazdaság és társadalom megteremtése, amelyben a gyermekek az elsők, emellett erőfeszítéseket tesz arra, hogy megfordítsa az ország születésszámának zuhanását, amely hátráltatja a termelékenység hosszú távú növekedését.
A miniszterelnök egyben készségét fejezte ki, hogy újjáéleszti a világ harmadik legnagyobb gazdaságát, amelyet a koronavírus-világjárvány sújtott, és a hét legfejlettebb iparú ország alkotta csoport (G7) soros elnökeként vezető szerepet játszik a diplomáciában. A makrogazdasági fronton Kisida Fumio felszólította a törvényhozókat, hogy fogjanak össze annak érdekében, hogy Japán „új növekedési pályára” álljon a koronavírus-világjárvány után.
Úgy vélekedett, hogy célja elérésének kulcsa a bérnövekedés lehet, amelynek meg kellene haladnia az ukrajnai háború nyomán emelkedő globális élelmiszer- és energiaárak okozta inflációs rátát. A bérnövekedés újraosztja a vállalatok megnövekedett bevételeit a munkavállalók között, és ösztönzi a fogyasztói kiadásokat, amelyek vásárlóértékét visszaveti a több mint 40 éve legsúlyosabb infláció.
(Index)