A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom lefoglalta volna a Bécsi kaput a Kitörés túra idejére, hogy a túrázókat ne provokálhassák szélsőbaloldali provokátorok, azonban a titkosszolgálatok nem hitték el, hogy nem a „Becsület Napját” akarják megszervezni. Majd jött a csavar: holokauszt megemlékezést sem tarthat olyan személy a helyszínen, aki ismer vármegyést… A rendőrség és a Kúria is a rendbontás pártjára állt.
A HVIM-ről szóló tartalmak egy helyen!
A kommunista diktatúra időszakában Budapest II. világháborús védőinek témáját tabuként kezelték, és ha felszínesen, alkalmanként szóba is kerülhettek, az csak démonizálásuk mentén történhetett meg. Ezen reflexek tovább élése, dominanciája volt jellemző a ’90-es évekre, ahogyan ezek az idegen érdekeket megtestesítő vélemények befolyásolják az utóbbi években a kérdésben kialakulóban lévő társadalmi vita egyik pólusát is.
A Kitörés 60 túra – amely jelentős sporteseménnyé nőtte ki magát – fontos szerepet tölt be abban a tekintetben is, hogy a Budapest védőivel kapcsolatban a ’45 utáni évtizedekben kialakult kifordult értékrendet tükröző narratíva megváltozzon, illetve az esemény méltó módon tiszteleg a Kitörésben részt vett hősök emléke előtt.
A túrát évről évre szélsőbaloldali elemek zavarják meg a Bécsi kapu tetejéről, akik tiltott önkényuralmi jelképeket – vörös csillag, baloldali kurd terrorista szervezetek zászlói – felvonultatva randalíroznak, illetve az alattuk (!) áthaladó, több ezres túrázó tömeget inzultálják. A rendőrség ezt érthetetlen módon minden alkalommal engedélyezi.
A közelmúltban jött az ötlet, hogy ha a hatóság nem biztosítja a törvénytisztelő állampolgárok nyugalmát, akkor mozgalmunk veszi elejét a rendzavarásnak akképp, hogy 2023. február 11. délutánjára lefoglaljuk a Bécsi kapu tetejét, és ott néhány fő részvételével csendes megemlékezést tartunk.
Azonban a 2022. november 14-én kelt bejelentésünket a 01000-160/1430-3 2022. rendb. ügyszámú határozatban – amely a Becsület Napja rendezvény és a Kitörés áldozataira való megemlékezések módszeres összemosására törekszik – elutasították, az eseményt betiltották. Bár a bejelentés és a rendezvény minden szempontból megfelelt a jogszabályoknak, az eljáró hatóság a „társszervekhez” azaz a titkosszolgálatokhoz (!) fordult. „A gyülekezési hatóság megkeresésére a társszerv minősített adatot tartalmazó okiratiban olyan tájékoztatást adott, amely azt támasztotta alá, hogy az adott gyűlés összefüggésbe hozható a »Kitörés napi« megemlékezéssel. […] A gyülekezési hatóság ezen eljárásában ténylegesen megvizsgálta a korábbi évek ún. »Kitörés napi« rendezvényeit. A vizsgálat keretében tényszerűen állapította meg, hogy a bejelentő résztvevője volt ezen gyűléseknek.” – írja a tiltó határozat. Ezek szerint, ha valaki részt vesz egy engedélyezett, de a hatalom rosszallását elnyerő rendezvényen, az ezután nem jelenthet be rendezvényt. Az ultima ratio pedig igy hangzik: „felmerülhet annak közvetlen veszélye, hogy a gyűléshez olyan személyek csatlakoznak, akiknek magatartása folytán a látszólag nem tiltott célú gyűlés tiltott célúvá válik.”
Nem elég, hogy a jog eszközeivel betiltották a rendezvényt, a rendőrség két bekezdés erejéig történeti tanítóhivatalnak is képzelte magát, olyan történészi mértékkel erősen vitatható, vérkommunista időket idéző mondatokat a lapra hányva, mint, hogy „Az SS katonái kizárólag a saját életüket mentve próbáltak kitörni a magyar lakosság és a hozzájuk csatlakozott töredéknyi magyar katonák segítségével, tekintve, hogy a budai hegységekben (sic!) nem rendelkeztek helyismerettel.”
A határozat ellen nem volt helye fellebbezésnek, így azt közigazgatási per keretében támadtuk meg. A Kúria mint elsőfokú bíróság a Kgyk.IV.39.539/2022/9. ügyszámú ítéletében a keresetünket elutasította – „igazoltnak találta, hogy a felperes által bejelentett gyűlés tiltott célra irányul” – mi több, 110.000 Ft megfizetésére kötelezett minket, amiért merészeltünk fellebbezni a tiltó határozat ellen. Ma tehát ott tartunk, hogy gyakorlatilag bárki – magánszemélyek, önkormányzatok stb. (erre fellebbezésünkre rávilágítottunk) – rendezhet Kitörés napi megemlékezést, csak a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom nem.
Úgy gondoltuk azonban, hogy itt nem érhet véget a történet. 2022. december 9-én egy közéleti szerepvállalástól tartózkodó, semmiféle, a hatalom által „radikálisnak” tekintett tevékenységben nem érintett személy Holokauszt-megemlékezést jelentett be a Bécsi kapu tetejére. A bejelentő a határozat szerint azt, hogy Holokauszt-megemlékezést kíván tartani „semmilyen bizonyítékkal nem támasztotta alá, kizárólag saját kijelentésével érvelt.” (!) A „társszervek”, azaz a titkosszolgálatok ki is nyomozták a kapcsolódó szálakat és a hatóság a 01000-160/1561-2 2022. rendb. ügyszámú határozatban megtiltotta ezt a megemlékezést is. „A gyülekezési hatóság megkeresésére a társszerv minősített adatot tartalmazó okiratban olyan tájékoztatást adott, amely azt támasztotta alá, hogy az adott gyűlés összefüggésbe hozható a »Kitörés napi« megemlékezéssel, valamint a bejelentő személyével kapcsolatban is bizonyos jellegű összefüggésekre mutatott rá.”
Nem mellesleg több esetben hivatkoztak a Kúria fentebbi döntésére, amely szerint a „szabad bizonyítás azt jelenti, hogy a hatóság a bizonyítandó tényt – főszabályként – bármilyen, annak bizonyítására alkalmas eszközzel bizonyíthatja, az egyes bizonyítékokat egyenként és összességükben szabad meggyőződése szerint értékeli.”
A rendőrség és a titkosszolgálatok tehát ezúttal is a rendbontás pártjára álltak. Csak arra a következtetésre juthatunk, hogy a Bécsi kapu tetején szervezett randalírozást tudatosan tartják fenn, függetlenül attól, hogy ezzel évről évre köznyugalmat megzavaró állapotokat okoznak. A békés túrázók zaklatását, szóbeli inzultálását ezek szerint a rendőrség kívánatosnak tartja. A titkosszolgálatok pedig egyértelműen visszaélnek jogkörükkel. Az első rendezvény kapcsán valótlanul jelezték, hogy annak leple alatt a Becsület Napját kívánnánk megtartani (azt minden évben másik, tőlünk különálló szervezet, szervezetek tartják). A lehallgatásokból pedig tudhatták, mint ahogy tudták is, hogy a Holokauszt-megemlékezés bejelentése mögött is mi állunk. Elképesztő, hogy 2022-ben is a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom az egyik legmegfigyeltebb szervezet Magyarországon, miközben ezúttal is csak a békességet és szeretetet akartuk helyreállítani a túra helyszínén. Akár egy csendes Holokauszt-megemlékezéssel.
Kelt: Székesfehérvár, 2022. december 23.
A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom vezérkara
“Magyarországnak kulcsszerepe lehet Európa megmentésében” – Mi Magunk interjú Roberto Fioréval
Ungváry ÁVH-s szemüvegen keresztül alkotott Mindszenty képéről
(Szent Korona Rádió)