A „gyerekeknek szóló”, nyíltan LMBTQP propaganda Meseország mindenkié című könyvet a Magyar Nemzet egyik cikkében a pedofíliához hasonlította, amit a Labrisz Leszbikus Egyesület erősen kifogásolt. A leszbikusok pert is indítottak, ám a Kúria végül mégis a normalitás pártjára állt.
Exkluzív anyagok, mémek, rövid hírek, amiket nem feltétlenül rakunk ki a weboldalunkra…
A Mediaworksnek adott igazat a Labrisz Leszbikus Egyesülettel szemben a Kúria szerda délben kihirdetett döntésével. A Meseország mindenkié című mesekönyvet kiadó LMBTQP szervezet és a Magyar Nemzet kiadója, a Mediaworks Hungary Zrt. közötti jogvitában a Kúria elutasította a Labrisz keresetét.
A közéletben nagy port kavaró, az első magyar, az LMBTQP-ideológiát propagáló mesekönyv 2020 szeptemberében jelent meg hazánkban Meseország mindenkié címmel. Kortárs szerzők írásait tartalmazza, a kötetben a szerzők megalkották az ismert mesék újraírt változatait olyan szereplőkkel, akik valamilyen kisebbségi/deviáns csoporthoz tartoznak.
A Labrisz Leszbikus Egyesület a Magyar Jelen egy 2020. október 12-én megjelent cikkét kifogásolta, amelyben azt írták a „Meseország mindenkié című könyvet a pedofíliához, a Labrisz Leszbikus Egyesületet pedig egy pedofil szervezethez hasonlóan kell megítélnünk. Mert végül is erről van szó.” A Labrisz azért indított személyiségi jogi pert, mert szerintük a lap megsértette a Labrisz jó hírnevét, amikor pedofilnak bélyegezte.
A pert első fokon a Labrisz nyerte meg, 2021 novemberében bocsánatkérésre és egymillió forintos sérelemdíj megfizetésére kötelezték a Mediaworksot, a lap kiadóját. Másodfokon azonban a Fővárosi Ítélőtábla másképp döntött: elutasította a lobbisták keresetét. A Labrisz, melyet a perben a Magyar Helsinki Bizottság képviselt, nem nyugodott ebbe bele, és felülvizsgálati eljárást kezdeményezett, így került az ügy végül a Kúria elé.
Az előző, október 26-i tárgyalási napon Fazekas Tamás, a Labriszt képviselő ügyvéd fenntartotta a felülvizsgálati kérelmükben foglaltakat. Arról beszélt: nem vitás, hogy a cikk egy közügyekkel kapcsolatos közéleti vitában született, és a bíróságnak szerinte nem kell állást foglalnia ebben a közéleti vitában, hanem a per tárgya csak a vita jogi keretrendszerének megítélése.
Ugyanezen az előző tárgyaláson az alperest képviselő jogász az ítélőtábla döntésének helyes volta mellett érvelt, szerintük a sérelmezett szövegrész valós tartalma nem az, hogy a felperes a kiskorúakkal szembeni szexuális visszaéléseket támogatna, hanem a véleménycikk írójának a szándéka az volt, hogy felhívja a figyelmet a deep state szervezeteinek tevékenységére, és hogy szükséges a fellépés a gyerekek megfelelő pszichoszexuális fejlődése érdekében.
A Kúria tanácselnöke szerdán indokolta meg szóban a döntését. A felülvizsgálati kérelem anyagi és eljárási szabálysértésre hivatkozva is támadta az előző ítéletet. Eljárási szabálysértésként azt sérelmezte a Labrisz, hogy a másodfokú bíróság nem engedélyezte, hogy a szervezet törvényes képviselője dokumentumfilm forgatása céljából felvételt készítsen. A Kúria álláspontja ezzel kapcsolatban az volt, hogy a másodfokú bíróság nyilvános tárgyalást tartott, azon a sajtó készíthetett felvételt, ezzel az igazságszolgáltatás működésének ellenőrzése biztosított volt, az átláthatóság nem sérült, tehát az ügy érdemére kiható eljárási szabálysértés nem történt.
Tartalmi szempontból a központi kérdés a véleménynyilvánítás szabadságával, annak korlátaival volt kapcsolatos. A Kúria arra jutott, hogy a sérelmezett közlés egy közéleti vitában hangzott el, közszereplőre vonatkozott, és nem tényállítás, hanem véleménynyilvánítás volt.
„A felperes egyesület a kifejezetten óvodás és kisiskolás korú gyermekek szexuális érzékenyítését célzó mesekönyv kiadásával olyan közügyben, olyan közérdeklődésre számot tartó kérdésben nyilvánult meg, ami széles körű vitát váltott ki, és a kérdésben közéleti, illetve hétköznapi emberek is megnyilvánultak.
Mindezekre tekintettel ebben a közéleti kérdésben a véleménynyilvánítás határai is tágabbak, a felperes tűrési kötelezettsége is nagyobb az átlagnál” – indokolta szóban a Kúria döntését Böszörményiné dr. Kovács Katalin, a tanács elnöke.
HVIM: Felháborító, hogy LMBTQP-lobbistákkal tárgyalt Novák Katalin!
A keresztények között is terjed az LMBTQP elfogadása – Ez ellen szólalt fel Szombathely püspöke
(Magyar Nemzet nyomán Szent Korona Rádió)
