David Pressmen amerikai nagykövet kedélyes hangulatú találkozót bonyolított le a magyar Országos Bírói Tanács két tagjával Matusik Tamással és Vasvári Csabával, mikozben a bírói függetlenség betartásának érdekében ez nem lett volna lehetséges. Már hozzászokhattunk, hogy az USA erőteljesen próbál a lehető legtöbb ország belügyébe beleszólni és mindenkit szeretne irányítani, de talán kezdik elvetni a sulykot.
Exkluzív anyagok, mémek, rövid hírek, amiket nem feltétlenül rakunk ki a weboldalunkra…
Pressman amerikai nagykövet a Twitteren számolt be arról, hogy találkozott két magyar bíróval, Matusik Tamással és Vasvári Csabával, akik nem mellesleg az Országos Bírósági Tanács (OBT) tagjai is. Az ügy rendkívüli botránynak számít, hiszen információk szerint az ügy bírósági körökben megütközést keltett, nehéz másként értékelni az esetet, mint durva beavatkozást a magyar igazságszolgáltatásba. A két bíró ráadásul megsérthette a bírói Etikai Kódexet is, így jogos a követelés többek részéről: azonnal le kell mondaniuk. Az ügyben azóta megszólalt Varga Zs. András, a Kúria elnöke, és ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász is kifejtette véleményét az Origónak. Kedden pedig Vejkey Imre, az igazságügyi bizottság elnöke jelentette ki, hogy aggályosnak tartja az egyeztetést. Az ügy tekintetében különösen érdekes, hogy az amúgy ilyen típusú botrányokra érzékeny baloldali sajtó, sőt a bíróságok függetlenségét rendszeresen féltő TASZ, Helsinki Bizottság és a többi NGO is hallgat.
David Pressman amerikai nagykövet Twitter-üzenetben számolt be arról, hogy
Matusik Tamással és Vasvári Csabával találkozott, akik nem mellesleg az Országos Bírósági Tanács (OBT) tagjai is.
A látogatáson fotók is készültek, amelyeken jól látható, hogy vélhetően jó hangulatban telt az egyeztetés.
Thank you to members of the National Judicial Council, Judges Csaba Vasvári & @TamasMatusik , for the informative discussion about the Council’s critical role in Hungary’s judicial system. pic.twitter.com/2FmWcdT0fh
— Ambassador David Pressman (@USAmbHungary) October 27, 2022
A bírói függetlenségből fakadóan a bírói szervezet arra jogosított testületei foglalhatnak állást abban a kérdésben, hogy az Alaptörvény, a törvényi rendelkezések és az etikai szabályok fényében egyáltalán jogszerű találkozónak minősíthető-e az OBT két tagjának látogatása és tárgyalásai az Egyesült Államok budapesti nagykövetével. Mindenesetre a nagykövet lépése példátlan több szempontból is, nemzetközi és belső jogi értelemben is aggályos. Egész egyszerűen felháborító. Tegyük hozzá:
A Bírói függetlenség látszatára sem vigyázott a két magyar bíró, de persze a nagykövet sem.
A bíráknak szigorú szabályokat kell betartaniuk
A botrányról ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Századvég igazgatója megírta véleményét az Origónak, aki szerint az elmúlt évek során számos esetben vizsgálták azt a kérdést, hogy egy bíró egy adott esetben sértett-e jogszabályt, vagy etikai rendelkezést egy-egy politikainak minősített cselekedettel.
Ugyanakkor kétségtelen tény, hogy a bírák esetében a politikai tevékenység más megítélés alá esik, mint más jogi hivatásrendeknél.
A vonatkozó etikai szabályok egyértelmű eligazítást adnak, a Bírák Etikai Kódexe szerint a bíró az ítélkező tevékenysége során mindenféle befolyástól, nyomástól, fenyegetéstől és egyéb beavatkozástól mentesen jár el, érvényesítve a felekkel való egyenlő bánásmód elvét. Továbbá a bíró munkája során a látszatát is kerüli annak, hogy bárkinek kedvez, eljárása és döntése pártos vagy előítéleten alapul. Az ügyek eldöntésében — az anyagi és eljárásjogi szabályok keretei között, összhangban a saját lelkiismeretével — szabadságot élvez, döntéseit függetlenül hozza meg. Ifj. Lomnici Zoltán szerint hangsúlyozandó mindez annak kiemelése mellett, hogy ezen szabályok egybevetése a konkrét esettel csak az arra jogosított hatóságok feladata lehet.
A nemzetközi gyakorlatot áttekintve szokatlannak minősíthető a bírói testület két tagjának tárgyalása egy külállam nagykövetével.
A mindenkori amerikai nagykövetnek tisztában kell lenni azzal is, hogy az egyesült államok alkotmányos rendszerében az elnöki (végrehajtói) hatalom független az igazságszolgáltatástól.
Az amerikai elnök csak kétféle módon befolyásolhatja a bírói hatalmi ágat: a szövetségi bírák és a Legfelsőbb Bíróság tagjainak kinevezésével (amerikai alkotmány II. cikkely 2. § második bekezdése), valamint kegyelmezési jogának gyakorlásával (II. cikkely 2. § első bekezdés).
Az amerikai törvényhozás pedig csak kétféle módon láthat el igazságszolgáltatási feladatot: törvényszékek felállításával, valamint az elnök vád alá helyezésével.
A törvények világosan rögzítik a szabályokat
Az alkotmányjogász kifejtette, hogy az igazságszolgáltatás függetlenségét és a bírák pártatlanságát számos, kógens rendelkezésben deklarálja a hatályos magyar joganyag, így az Alaptv. 26. cikk (1) bekezdésében és a 28. cikkben, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló és a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. törvények több szakasza. Magyarország Alaptörvényének preambuluma (a Nemzeti hitvallás) szerint
népuralom csak ott van, ahol az állam szolgálja polgárait, ügyeiket méltányosan, visszaélés és részrehajlás nélkül intézi.
Az Alaptörvény 26. cikke a bírákról pedig az első bekezdésben rögzíti:
a bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatóak.
Magyarország független, demokratikus jogállam, amelyben a végrehajtó hatalom nem avatkozhat bele a független igazságszolgáltatás működésébe, és ahol a bíróság dönt azoknak a sorsáról, akik valamilyen bűncselekményt követtek el.
Amerikában ugyancsak az alkotmány adta keretek között és korlátozott mértékben ellenőrizheti, illetve befolyásolhatja egy-egy legfelsőbb kormányszerv a másik működését.
A Kúria elnöke is reagált az ügyre
Korábban az OBT egy közleményt adott ki, amit a Kúria sem hagyott szó nélkül, az alábbi reakció érkezett Varga Zs. Andrástól.
A megalapozatlan kinyilatkoztatásokat tartalmazó – a metaadatok szerint Vasvári bíró úr által szerkesztett – közlemény kiadását az alábbi okokból nem támogatom:
- Az egyes nagykövetségek természetesen kapcsolatot tartanak a fogadó állam intézményeivel. A hivatalos kapcsolatok helyszíne általában a fogadó állam intézményének székhelye. Tudomásom szerint az igazságszolgáltatás képviselői is hivatalukban fogadták és fogadják a nagyköveteket, ha azok erre igényt tartanak. Az ünnepi fogadások nyilván nem tartoznak a hivatalos kapcsolat körébe.
- Nincs tudomásom arról, hogy az OBT és az Amerikai Egyesült Államok nagykövetének kapcsolata az októberi két OBT ülés bármelyikén napirenden szerepelt volna. Ezért nincs tudomásom arról, hogy melyik fél kezdeményezte a találkozót, és hogy arra miért a nagykövetség épületében került sor. Arról sincs tudomásom, hogy bárki felhatalmazta volna az OBT tagjait arra, hogy kritikai véleményüket kifejtsék más ország képviselőjének. Mi több, a megbeszélés tartalmáról sincs semmiféle tudomásom. Egyébként is az OBT képviselője a soros elnöke, neki kellett volna felhatalmazást kérnie a találkozóra.
- A követek és nagykövetek politikai szereplők. Hivatalos elnevezésük: ‘rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter’, illetve ‘rendkívüli és meghatalmazott nagykövet’. A végrehajtó hatalom részeseiként saját országuk elnökének, miniszterelnökének vagy külügyminiszterének utasítására járnak el.
- A »politikai kinevezett« fogalom a magyar jogban nem ismert. Tény, hogy az OBT egyes tagjai más igazságügyi szereplők hitelességének megkérdőjelezése érdekében használják, de ettől még ennek értelmezhető jogi tartalma Magyarországon nincs.
- A Kúria elnökét egyébként sem kinevezik, hanem az Országgyűlés választja. Ennek megfelelően – az OBH elnökével és a legfőbb ügyésszel, valamint az Alkotmánybíróság elnökével és tagjaival együtt – a legmagasabb közjogi legitimációval rendelkező igazságszolgáltatási szereplők közé tartozik.
- Az OBT holnaputáni, november 2-ai ülése alkalmat adna az események megvizsgálására és megvitatására.
- Visszatetszőnek tartom azt a kísérletet, hogy az OBT az egyes tagjainak közfelháborodásra okot adó viselkedését valótlan és sértő tartalmú közlemény kiadásával kísérelje meg kendőzni.
Tájékoztatom Elnök Asszonyt, hogy a közlemény kiadása esetén a saját álláspontomat is nyilvánosságra fogom hozni, mivel az igazságszolgáltatás kizárólag csoportérdeket szolgáló lejáratásának felelősségében továbbra sem kívánok osztozni.
Súlyosan beavatkoztak a magyar igazságszolgáltatásba
Vejkey Imre, a magyar Országgyűlés igazságügyi bizottsági elnöke aggályosnak tartja David Pressman és az OBT-tagok egyeztetését, az eset ráadásul a bírói szervezeten belüli konfliktust is kiújította.
Aggályosan tartom az ügyet. Hogyan lehetséges ez? Az Alaptörvényünk egyértelműen rendelkezik a bírák függetlenségéről. Egészen elképesztő, ami történt, ezt a lépést nem lehet másként, csak beavatkozásnak értelmezni a magyar igazságszolgáltatásba
– jelentette ki sommásan a Mandinernek nyilatkozva Vejkey Imre, a parlament igazságügyi bizottságának KDNP-s elnöke.
Amerika előszeretettel avatkozik be más államok belügyeibe
Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász szerint köztudott, hogy az amerikai külügyminisztérium előszeretettel kommentálja – hol több, hol kevesebb megalapozottsággal – a más országok bíróságai által hozott egyes döntéseket. Az Obama-kabinet utolsó hónapjaiban 2016. december 6-án közleményt adott ki a külügy a terrorcselekmény és más bűncselekmények miatt Magyarországon tíz év fegyházbüntetése ítélt szír férfi, Ahmed H. ügyében.
A közleményében, amelyet a demokrata baloldali Mark Toner helyettes külügyi szóvivő írt alá, aggodalmukat fejezte ki Ahmed H. szegedi törvényszék általi elítélése miatt.
Az alkotmányjogász szerint
Pressman nagykövet mostani lépése nyílt beavatkozás a magyar belügyekbe és az igazságszolgáltatás elleni támadásként is értékelhető, amely még a legelkötelezettebb atlantistákban is megütközést kelt.
Nem véletlen, hogy az amúgy ilyen típusú botrányokra érzékeny baloldali sajtó, sőt a bíróságok függetlenségét rendszeresen féltő TASZ, Helsinki Bizottság és a többi NGO is hallgat az ügyben. Meggyőződésem, írta az Origónak ifj. Lomnici Zoltán, hogy a Wall Street Journal helyesen ítéli meg a mostani amerikai nagykövetség viselkedését, ez éles váltás David Cornstein Nagykövet Úr magas színvonalú diplomáciai képviseletéhez képest.
Egy amerikai egyetemi professzor szerint is az USA provokálta ki az ukrán-orosz háborút
(Origo – Szent Korona Rádió)