Egy új törvény értelmében a Facebookot, a Twittert, a YouTube-ot, sőt gyakorlatilag bármelyik közösségi oldalt be lehetne perelni cenzúra miatt. Az amerikai legfelsőbb bíróság blokkolta ezt a texasi törvényt, amely megtiltotta volna a nagy közösségi médiaoldalakat üzemeltető cégeknek, hogy saját szempontjaik alapján tiltsák ki vagy cenzúrázzák felhasználóikat.
Exkluzív anyagok, mémek, rövid hírek, amiket nem feltétlenül rakunk ki a weboldalunkra…
Ezzel a döntéssel a taláros testület a nagy technológiai vállalatok mellé állt, amelyek azzal érveltek, hogy
a republikánusok által támogatott törvény „az elképzelhető legvisszataszítóbb megnyilvánulások menedékévé tenné a platformokat”.
A törvény ellen a – mások mellett a Facebookot, a Twittert és a YouTube-ot is magában foglaló – Számítástechnikai és Kommunikációs Ipari Szövetség (Computer & Communications Industry Association, CCIA) nevű amerikai szervezet nyújtott be panaszt, amellyel a kedden hozott ítélet tanúsága szerint a legfelsőbb bíróság 5-4 arányban egyetértett.
A jogszabályt egy alsóbb fokú bíróság még 2021-ben blokkolta, majd egy kerületi bíróság döntése nyomán május 11-én ismét hatályba lépett. Ezt követően indítottak pert az iparági csoportok, amelyek állásfoglalást kértek a legfelsőbb bíróságtól. Szerintük ugyanis
a jogszabály „sérti a vállalatok szólásszabadságát, beleértve platformjaik szerkesztőinek mérlegelési jogát az Egyesült Államok alkotmányának első kiegészítése alapján. A technológiai vállalatok úgy vélik: a törvény “alkotmányellenesen kormányzati beleszólást engedne a magánbeszédbe”.
Szerintük a szerkesztői ellenőrzések korlátozása „mindenféle kifogásolható nézőpont terjesztésére kényszerítené a platformokat”.
Samuel Alito, Clarence Thomas és Neil Gorsuch, a taláros testület három konzervatív bírája írásos különvéleményt adott ki, amelyben egyebek között azt írták: „egyáltalán nem egyértelmű, hogy az internet kora előtti precedensek hogyan vonatkoznak a közösségi média nagyvállalataira”. Hozzájuk csatlakozott Elena Kagan bíró is, azonban John Roberts, Stephen Breyer, Sonia Sotomayor, Amy Coney Barrett és Brett Kavanaugh bírók a jogszabály blokkolása mellett döntöttek.
A texasi törvényt az állam republikánusok vezette törvényhozása fogadta el, és ezt követően a szintén republikánus kormányzó, Greg Abbott látta el kézjegyével. A törvényjavaslat tavaly szeptemberi aláírásakor Abbott úgy fogalmazott:
„Néhány közösségimédia-cég veszélyes lépéseket tesz, hogy elhallgattassa a konzervatív eszméket és értékeket vallókat. Ez helytelen, és nem engedjük meg Texasban.”
A jogszabály azt követően született meg, miután az amerikai konzervatívok sorozatosan arra panaszkodtak, hogy a nagy technológiai vállalatok sorozatosan megakadályozzák őket abban, hogy hangot adjanak nézeteiknek. Példaként Donald Trump volt amerikai elnököt említették, akinek a Twitter véglegesen felfüggesztette felhasználói fiókját a 2021. januári capitoliumi zavargások után.
A hivatalos nevén HB20-nak nevezett törvény megtiltaná a legalább havi 50 millió aktív felhasználóval rendelkező közösségimédia-vállalatoknak, hogy saját nézőpontjaik alapján cenzúrázzák a felhasználókat, és lehetővé tenné, hogy ennek érvényesítése érdekében a felhasználók vagy a texasi főügyész pert indítsanak.
Öt év után, de fellépett az Alkotmánybíróság a vallásgyalázással szemben
(Magyar Jelen nyomán Szent Korona Rádió)
