Az Egyesült Államok messze a legnagyobb mérvű támogatást juttatta el Ukrajnának, de GDP-arányosan Észtország volt a legsegítőkészebb a háború kitörését követő egy hónapban. Magyarország mindkét viszonyításban a 22. helyen szerepel.
Exkluzív anyagok, mémek, rövid hírek, amiket nem feltétlenül rakunk ki a weboldalunkra…
A legfrissebb adatok szerint az Ukrajnához közeli kis országok GDP-jükhöz viszonyítva többet költöttek a háború sújtotta ország támogatására az orosz invázió első hónapjában, mint az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság vagy az EU legnagyobb gazdaságai.
A Kieli Világgazdasági Intézet Ukraine Support Tracker című kiadványa szerint, amely felsorolja és számszerűsíti az Ukrajnának nyújtott katonai, pénzügyi és humanitárius segélyeket, Washington 7,6 milliárd eurónak megfelelő összeget nyújtott Kijevnek az orosz invázió február 24-i kezdetét követő négy hétben.
Ez messze a legnagyobb hozzájárulás, a második helyen Lengyelország áll alig kevesebb mint 1 milliárd eurós keretösszeggel, amelyet az Egyesült Királyság, Németország és Franciaország követ.
Az uniós tagállamok összesen 2,9 milliárddal járultak hozzá Ukrajna megsegítéséhez, további 1,4 milliárdot az uniós intézmények és 2 milliárdot az Európai Beruházási Bank biztosított.
„Figyelemre méltó, hogy egyedül az Egyesült Államok jelentősen többet ad, mint az egész EU, amelynek közvetlen szomszédságában dúl a háború”
– nyilatkozta Christoph Trebesch, a Kieli Intézet kutatási igazgatója és a kiadvány vezető szerzője.
A kiadvány azonban azt is mutatja, hogy az USA az első helyről a 6. helyre esik vissza, ha azt nézzük, hogy az ország GDP-jéhez képest mekkora volt a támogatás, és ebben a rangsorban már Észtország bizonyul a legnagyvonalúbbnak.
Tallinn hozzájárulása a háború első heteiben a becslések szerint a GDP közel 0,8%-át tette ki. Az 1,3 millió lakosú kis balti állam GDP-je a Világbank szerint 2020-ban mintegy 30,65 milliárd dollár volt.
A második helyen ismét Lengyelország végzett, amelynek támogatása a GDP közel 0,18%-át tette ki, utána pedig pedig Litvánia, Szlovákia és Svédország következik a sorban. Az Egyesült Államok hozzájárulása ebben az összehasonlításban a GDP alig 0,4%-át tette ki.
„Úgy tűnik, hogy az Ukrajnához való földrajzi közelség nagy szerepet játszik a kelet-európai országok elkötelezettségében”
– mondta Trebesch.
A kiadványnak vannak hiányosságai, ismerte el annak szerzője, aki rámutatott például arra, hogy „nem adhat teljes képet, mivel különösen az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás nem mindig átlátható”. Nem tartalmazza továbbá a támogatás egyéb típusait, beleértve a menekültek megsegítésének költségeit.
Ha ez utóbbi is szerepelne az összegzésben, akkor Magyarország valószínűleg előrébb kerülne a listán, így viszont mindkét rangsorban a 22. helyen szerepel.
Az ENSZ adatai szerint az orosz offenzíva kezdete óta több mint 5 millió ember menekült el Ukrajnából. Legtöbbjüket a szomszédos országok fogadták: Lengyelországra eddig 2,8 millió menekült érkezett, míg Románia, Magyarország és Moldova együttesen 1,6 millió menekültet lát el jelenleg.
Szájbarágó az Ukrajna területén zajlódó amerikai-orosz háború kapcsán
(Euronews nyomán Szent Korona Rádió)