Horvátországban zuhant le egy katonai drón, ami Magyarország felől érkezett, de vélhetően ukrán. Vélhetően meghibásodott – mivel egy kezdetleges szovjet technikáról van szó-, és csak ment-ment a nagyvilágba, hogy horvát földön zuhanjon le… A légtér ellenőrzés kérdése aggályokat vet fel, illetve a külügyminisztériumnak a most szent tehénnek számító Ukrajnát kellene kérdőre vonnia. Összeállításunk alján a drónról is ejtünk pár szót. Folyamatosan frissülő anyag!
Kövesd nyomon a Szent Korona Rádió híreit Telegramon is!
Háborús, exkluzív anyagok, amiket nem feltétlenül rakunk ki a weboldalunkra…
Vizsgálatot lefolytatták
Az egy hónappal ezelőtt Zágrábban lezuhant drón egy OFAB 100–120 típusú bombát szállított, ez azonban nem tartalmazott katonai vagy polgári felhasználású robbanóanyagot – közölte a Zágráb megyei államügyészség.
A horvát szakértői és kutatóközpont bűnügyi igazságügyi szakértője szerint kétségek nélkül megállapítható, hogy a robbanást egy olyan robbanószerkezet és egy olyan robbanóanyag okozta, amely nem tartozik a katonai vagy kereskedelmi felhasználású robbanóanyagok közé.
Ivana Babic hozzátette: a szerkezeten használt anyag nagy energiájú volt, de nem szokványos anyagot használtak hozzá, és mivel a robbanáskor teljesen lebomlott, azonosítani sem lehet.
A szakértő szerint az eredeti bombák legfeljebb 46 kilogramm TNT-t tartalmaznak, amelyek felrobbanása után általában feketedés szokott történni. Ilyen nyomokat azonban nem észleltek.
HRT: 120 kiló robbanóanyag volt, a becsapódás után robbant fel
A horvát HRT közszolgálati televízió vasárnap este a védelmi minisztérium egyik tisztviselőjére hivatkozva közölte, hogy a gépen körülbelül 120 kilónyi robbanóanyag lehetett. A robbanószer felrobbant, de már csak azután, hogy a gép nagy része már a földbe mélyedt – tették hozzá.
A TU–141-es ugyanis egy meredek, szinte függőleges szögben csapódott be a laza talajba, és a robbanás már csak akkor történt, amikor nagy része a föld alatt volt, és ez jelentősen tompította a detonáció hatását. Ha a gép aszfalt vagy betonfelületen zuhant volna le, annak katasztrofális következményei lettek volna – közölte a HRT.
Szintén a HRT szólaltatott meg egy másik szakértőt, aki viszont kizártnak tartja, hogy felrobbanhatott 120 kilogrammnyi robbanóanyag a balesetben, mert akkor a roncsból semmi sem maradt volna.
Megerősítették a robbanóanyagról szóló híradásokat
Andrej Plenković szerint a paksi atomerőműbe vagy Budapesten is becsapódhatott volna a robotrepülő.
A horvát hatóságok már szombaton közölték, hogy robbanóanyag is lehetett a TU–141-es gépen. Akkor azonban még a kérdésben nem volt egyetértés: a katonai rendőrség vezetője már tényként beszélt erről (mivel a gép maradványai közt erre utaló jeleket találtak), de a védelmi minisztérium egyik tisztviselője azt mondta, hogy szerinte nem volt bomba a gépen, mivel az felrobbant volna a becsapódáskor.
Most úgy fest, hogy Mario Banožić védelmi miniszter eldöntötte a kérdést. A tárcavezető azt mondta: a gépen egy olyan, szovjet gyártmányú légibomba darabjait találták meg, amely fel is robbant.
Egy újságírói kérdésre válaszolva a miniszter azt is kifejtette: abban teljesen biztosak, hogy a bomba felrobbant, azt viszont még nem tudják, hogy ez még a becsapódás előtt vagy már az után történt-e meg. Hozzátette azt is, hogy korábban, szombaton a megtalált robbanóanyag-maradványok miatt döntöttek úgy, hogy kiürítik a becsapódás helyszíne mellett lévő diákkollégium egy részét.
Továbbra sem lehet tudni, kik indították.
Mario Banožić ezután arról beszélt: nem biztosak abban, hogy a gépnek pusztán felderítés volt a feladata. Leszögezte:
A szakértői vizsgálat után tudjuk majd megmondani, mi lehetett a küldetése.
Mario Banožić ezenfelül hangsúlyozta: még mindig nem tudják biztosan, hogy a gépet az oroszok vagy az ukránok használták-e, az eddigi bizonyítékok alapján mindkét lehetőség fennáll. A gép feketedobozáról, amelyet szombaton ugyancsak megtaláltak a horvátok, Mario Banožić azt mondta: bízik benne, hogy annak segítségével többet tudhatnak meg a gépről.
Ezt összehasonlítjuk azokkal a vizsgálatokkal, amelyeket közösen végzünk a NATO-tagállamokkal, és a radarképek alapján rekonstruálhatjuk, pontosan honnan érkezett a drón
– idézte a minisztert az MTI.
Az már most biztos, hogy Horvátországon kívül több NATO-tagország, Magyarország és Románia légtere felett is áthaladt a TU–141-es gép. Szombaton a horvát miniszterelnök ezzel összefüggésben azt mondta: szerinte elsősorban a magyar hatóságok dolga lenne az incidens kivizsgálása, mivel Magyarország felett 40 percen át haladt a drón, míg Horvátország felett csak 7 percig haladt a becsapódása előtt.
A magyar honvédelmi miniszterrel is egyeztetnek
Az index.hr szerint a védelmi miniszter azt is elmondta, hogy a NATO, valamint Magyarország és Románia tisztviselői is folytatják az egyeztetéseket az incidens részleteiről. Mario Banožić kifejtette: Andrej Plenković miniszterelnök a történtekről személyesen is beszélni fog Jens Stoltenberggel, a NATO főtitkárával, majd utána szerdán egy másik találkozót is tartanak az illetékes magyar honvédelmi és román védelmi miniszterrel.
Ha ezt a helyzetet a szomszédos országok időben észlelték és kezelték volna, akkor ma nem lennénk itt […]. Románia és Magyarország védelmi miniszterei azt mondták, hogy vizsgálják, mi történt. Még várjuk a válaszukat
– mondta Mario Banožić, majd azt is hozzátette:
Egyértelmű, hogy nem vagyunk elégedettek Magyarország és Románia reakciójával, mivel ők már sokkal korábban láthatták a repülőgépet, mégsem tettek semmit.
Andrej Plenković horvát miniszterelnök szombaton ehhez hasonlóan fogalmazott, és azt mondta: a robotrepülő akár Budapesten vagy a paksi atomerőműnél is lezuhanhatott volna.
Horvátország és Orbán Viktor is értetlenül áll a történtek előtt. Miért nem reagáltak a magyar erők?! A horvátok szerint robbanóanyag is volt a drónon.
A horvát Index szerint Vlado Kovacevic ezredes, a katonai rendőrség helyi vezetője megerősítette, hogy a roncsok között szombat délután megtalálták a feketedobozt, amely részleges sérüléseket szenvedett a becsapódás után. Hozzátette:
Néhány roncsdarab azt valószínűsíti, hogy a repülőgépen egy robbanószerkezet is volt.
Vlado Kovacevic szerint a sérülések ellenére a feketedobozból újabb információkat tudhatnak meg a robotrepülőgép útjáról, azt viszont egyelőre nem tudták megállapítani, hogy kié lehetett a jármű vagy mi lehetett a célja.
A feketedoboz vizsgálata után több adattal rendelkezünk, most csak feltételezéseket tudnánk közölni. Ma még csak azt tudjuk megállapítani, hogy a repülőgépen egy robbanószerkezet is volt, ezt néhány roncsdarab bizonyítja
– mondta az ezredes, hozzátéve, ha a járművet felderítőcéllal küldték volna ki, akkor nem lett volna indokolt, hogy robbanószer is legyen rajta.
Vlado Kovacevic azt is elmondta, hogy a dobozt a horvát hadsereg repülési szakértő és tudósok vizsgálják meg, és azt sem zárta ki, hogy ebbe a vizsgálatba más országokat is bevonnak.
Az ezredes azt is közölte, hogy a diákkollégiumot – amely közelében a robotrepülő lezuhant – részben ki kellett üríteni.
Az épület déli részét kiürítettük, és egy ideig üres is marad
– mondta.
A horvát miniszterelnök szerint Magyarország is felelős
Szombaton Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök is ellátogatott az incidens helyszínére (amikor a baleset történt, akkor a kormányfő a Versailles-i uniós csúcson volt). „Franciaországban, egy találkozó közepén értesültem az incidensről, minden nagyon gyorsan történt” – mondta a kormányfő szombati látogatása utáni sajtótájékoztatón, majd azzal folytatta: biztos abban, hogy a gépet Ukrajnából indították, de azt még nem tudják, hogy ki tette ezt.
Azt mondhatjuk, hogy nagyon szerencsések voltunk ennél a súlyos balesetnél. Pénteken már beszéltem az európai vezetőkkel arról, ami történt, és küldtem egy figyelmeztető levelet is a NATO-nak, hogy bármely tagállam városaiban megtörténhet hasonló eset
– mondta Plenkovic, majd azzal folytatta, hogy nagyobb együttműködésre van szükség a katonai szövetségen belül ahhoz, hogy megelőzzék az efféle eseteket. „Ez egy olyan fenyegetés, amelyre reagálnunk kell. Dolgozunk azon, hogy növeljük a készültségünket és semlegesíteni tudjuk az ilyen gépeket” – fogalmazott a kormányfő.
Andrej Plenkovic ezen kívül Magyarországról is beszélt a sajtótájékoztatón.
A magyaroknak felelniük kell arra kérdésre, hogy ez a repülőgép hogyan lehetett 40 percig a levegőben úgy, hogy senki sem reagált. Ez a robotrepülő akár a Paksi Atomerőműbe vagy Budapesten is becsapódhatott volna
– mondta a miniszterelnök, aki szerint a NATO is már csak akkor reagált az eseményekre, amikor azt felkapta a sajtó. „Nem szabad félvállról venni ezt az incidenst” – szögezte le.
A horvát kormányfő ezen kívül azt mondta: nem tartja kizártnak, hogy a magyar légtérbe más Ukrajnából érkező drónok is behatolhattak, de erről ő nem tud többet mondani. Azt viszont elmondta: úgy tudja, hogy a magyar miniszterelnök is értetlenül áll a történtek előtt.
– mondta Andrej Plenkovic, hozzátéve, hogy a magyar hatóságoknak le kell folytatniuk a szükséges vizsgálatokat, hogy levonják a szükséges következtetéseket. Ezzel kapcsolatban végül azt mondta:
Hogy lemond-e valaki a NATO vagy Magyarország tisztviselői közül? Az nem a mi dolgunk. Hagyjuk, hogy a szakemberek végezzék a dolgukat.
Térképen a drón lehetséges útvonala
Veszélytelennek tartották
A Honvédelmi Minisztérium még pénteken kiadott közleményében azt írta, hogy a drónt „a hazánkba történő belépésétől mindvégig nyomon követték és ellenőrzésük alatt tartották”. A horvát miniszterelnök később azt nyilatkozta, hogy őt arról tájékoztatták a magyarok, hogy azért nem lőtték le a drónt, mert veszélytelennek gondolták.
A Szent Korona Rádió a már ismert katonai szakértőjét kérdeztük a drón kapcsán, hogyan is kell értékelni a kialakult helyzetet:
Egy ország légvédelme összetett, komplex rendszer. Ebbe beletartoznak a radarrendszerek, a telepített és mobil légvédelmi rakétarendszerek, vadászrepülők, de még a csöves és csapat légvédelem is. A drónok pedig csak tovább bonyolították a helyzetet, ugyanis a legújabb fejlesztések radarjel elnyelő képességüket nagyban fokozták, illetve egyre kisebbek is lettek… Ám a szóban forgó technika egy hetvenes évekbeli pilótanélküli repülőgép, többnyire felderítőgép: az orosz hírügynökség szerint fel lehet fegyverezni, de alapvetően nem lehetséges. Kérdés persze, hogy az ukránok fejlesztettek-e rajta ilyen téren, vagy nem, de lényegtelen is, hiszen a horvátországi becsapódásából is látszik, hogy komoly károkat tud okozni egy ilyen repülő szerkezet önmagában, a súlyánál és az üzemanyagánál fogva is.
A mi esetünkben az a fontos, hogy a saját légvédelmi rendszerünk milyen állapotban van. Kérdés, hogy mikor észlelték a berepülő eszközt, és ha valóban észlelték, akkor miért nem riasztották a készenlétet adó elfogó vadászrepülőket. A sajtóban megjelent, hogy a vadászoknak „akkor kell közbeavatkozniuk ilyen esetekben, ha a légtérsértő eszköz fegyverszállításra alkalmas”: itt kérem szépen félreértés van. Nem tudjuk, hogy a nyilatkozat hogyan hangzott el, de ez nagyon többértelmű kijelentés. Remélem nem a HM részéről történik ködösítés. A légtér aktív védelmét ellátó elfogó vadászokat azonnal fel kell küldeni és ők azonosítják vizuálisan a repülő eszközt. A radarjelből nem derül ki, hogy pontosan milyen repülőtárgyról van szó, az pláne nem, hogy fel van-e fegyverezve. Tehát, ha nem küldtek fel vadászokat, mondván, hogy nem volt felfegyverezve, akkor ez egy utólagos, a laikusoknak szóló magyarázkodás. A „közbeavatkozás” mit jelent? Hiszen minden, magát nem azonosító repülőre riasztják a Gripeneket, hallani is a hírekben sokszor, hogy kisrepülőgéptől elkezdte nagy utasszállítókig mindent elfognak és kísérnek a vadászaink, ami nagyon helyes. A közbeavatkozás tehát mit jelent? A tűznyitást?
Sokszor előfordulnak konfliktusokban a légtérsértések, amikor át is lépik a felek egymás határait a levegőben. Ez nem azért van, mert eltévednek a repülők, vagy mert bosszantani akarják a másik felet. Ez egy teszt és jelzés. Mi bátrak vagyunk oda repülni, képesek vagyunk behatolni a légteredbe, te hogyan reagálsz erre? Azonnal megjelennek-e a védelem eszközei? Milyen gyorsan jelennek meg az elfogó vadászok, milyen fegyverzettel, mi a protokolljuk? Ez egyfajta felderítés. Az egy nagyon rossz protokoll lenne a Magyar Honvédségtől, hogy „provokatív jellegű” eseményekre nem is reagálunk! Ez a legrosszabb, amit tehet egy ország. Ennél még az is jobb, ha lelövik kérdés nélkül az ilyen pilótanélküli gépeket, és ezt most nagyon komolyan mondom, hiszen lehet arra hivatkozni, hogy láthatóan eltévedt, süllyedni kezdett és nem akarták, hogy lakott területre zuhanjon – aminek tényleg megvolt a kockázata. Nem állítom, hogy minket akartak az ukránok felderíteni a drónnal, vagy tesztelni, de végülis egy élestesztben vallott kudarcot a rendszerünk. A drón valószínűleg meghibásodott és eltévedt.
Ha nem is észlelték, akkor a réskitöltő radarrendszerekkel lehet probléma. Ez is lehetséges a nyilatkozatok alapján, miszerint fel-feltűnt a képernyőn az ismeretlen repülőeszköz. Vélhetően alacsonyabban szállhatott, a domborzati viszonyok kedveztek az eszköznek, és csak akkor mutatta a radar, amikor éppen kijött egy-egy domb, hegy takarásából. Nyilván minősített információnak számít, ezért nem tudjuk, de meg lennék lepve, ha jelenleg nem lenne több mobilradarrendszer a keleti országban a szokásosnál.
Összességében azt tudom elmondani, hogy nem vagyunk minden információ birtokában, de ez az incidens nagyon káros a légvédelmünk megítélésében, ami nem egy tetszik, nem tetszik kérdés, hanem komoly biztonsági kockázat. Egy háborús helyzetben megengedhetetlen az ilyen szituáció kialakulása.
A Honvédség reagálása
Észleltük a drónt a Magyar Honvédség szerint, de mivel provokációnak gondoltuk, nem foglalkoztunk vele. Értjük?! Berepül valami a magyar légtérbe egy háborús övezetből és inkább nem foglalkozunk vele, és lapítunk, hátha nem derül ki. Így védik Magyarországot, ilyen mentalitással? Kapcsolják akkor ki a radarokat, dugják homokba a fejüket… több ilyen incidens is történt már, amikor a Gripeneket kellett riasztani. Nézzük a Honvédség magyarázkodását! A végén a következtetés, hogy miért is sántít ez az egész kommunikáció.
„A Honvédelmi Minisztérium (HM) közölte pénteken, hogy végig nyomon követte és ellenőrzés alatt tartotta Magyarország légterébe lépésétől a Zágrábban lezuhant drónt, amely nagyjából negyven percig haladt hazánk légterében.
Egy, a légtérben a radarképernyőn időnként érzékelhető repülő tárgyat észlelt a Magyar Honvédség légtérvédelmi szolgálata 2022. március 10-én az éjszakai órákban Magyarország légterében. A repülő eszköz, mint később beigazolódott, egy TU–141 típusú drón volt.
válaszolta az Index megkeresésére a Honvédelmi Minisztérium kommunikációs osztálya, hozzátéve, hogy ezt a fajta drónt az utóbbi időben elavultsága miatt elsősorban kiképzési légi célként alkalmazták, és ilyen eszközzel az ukrán, de korábban az orosz hadsereg is rendelkezett.
Csengernél jött be az országba a drón
A HM a nagy sebességgel közlekedő eszközt már Ukrajna területén is érzékelte. A drón Magyarország légterébe – Románia légterét érintve – Csengernél lépett be.
A hazánkba történő belépésétől mindvégig nyomon követve és ellenőrzés alatt tartva az ország légteréből távozott
– írta a HM, hozzátéve, hogy az éjszakaihoz hasonló esemény pénteken, a déli órákban is történt Magyarország légterében, az északkeleti országrészben, de akkor a Magyar Honvédség vezetése úgy ítélte meg, hogy mivel az incidens az ukrán határhoz közel történhetett, felküldi a Gripeneket ellenőrzésre.
Szijjártó Péter rendkívüli megszólalása
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Facebook-posztjában egy harmadik incidensről is beszámolt, amely szerint délután is felemelkedtek a Gripenek, miután újabb jelzést észleltek a radaron, hogy Magyarország légterét megsértették.
A Gripeneket ismét felküldték a levegőbe, de ezúttal sem észleltek behatolást
– mondta Szijjártó Péter. (Azt mit jelent, hogy ezúttal sem? Akkor a Tu-141-es az nem hatolt be, hanem átteleportált a magyar légtérben? – a szerk.)
A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy az érintett államok – Románia, Magyarország és Horvátország – vezetői folyamatosan konzultálnak és a NATO-val minden ilyen ügyben.
A NATO közölte, hogy követték a jármű útvonalát, az egyik tisztviselő pedig elmondta, hogy a nemzetközi szervezet lég- és rakétavédelmi rendszere lekövette a robotrepülő útvonalát a levegőben.
Az Index honvédségi forrásból úgy értesült, hogy
A GRIPENEKNEK AKKOR KELL KÖZBEAVATKOZNIUK ILYEN ESETEKBEN, HA A LÉGTÉRSÉRTŐ ESZKÖZ FEGYVERSZÁLLÍTÁSRA ALKALMAS. (A TU-141-es is alkalmas rá, nem egy 50eFt-os játékdrónocska – a szerk.)
A honvédelem közölte lapunkkal, hogy az ukrán háborús konfliktus miatt most különösen fontos, hogy megfontoltan és higgadtan kezeljék az ilyen történéseket. (Ez így igaz, hogy fontos a higgadtság, de minden, magát nem azonosító repülőre felszállnak a Gripenek! Nem egyszer előfordul, hogy egy utasszállító gép nem jelentkezik be, már arra is repülnek a Gripenek, automatikusan riasztják őket… a háborús országból berepülő repülőre ez pont nem vonatkozik?! – a szerk.)
A HM hangsúlyozta, hogy Magyarország célja továbbra is az, hogy kimaradjon a háborúból, még akkor is, ha ilyen vagy ehhez hasonló események – akár provokatív jelleggel – történnek.
Benkő Tibor honvédelmi miniszter és Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka is felvette a kapcsolatot horvát partnerével és a szomszédos országok képviselőivel. Folyamatosan vizsgálják az eset körülményeit, az információkat megosztják egymással.
Valami nem stimmel: 1. berepült egy ismeretlen eszköz, és a radar képernyőjéről megállapították, hogy fegyvertelen? VAGY 2. Nem is tudták, hogy berepült VAGY 3. Később küldték rájuk a Gripeneket, nem sikerült elfogni (minden, nem bejelentkező repülőre automatikusan megy a riasztás, elvileg…)
Az ejtőernyősök esete az Indexnél
Nézzük mit ír az Index, aztán mondjuk ez miért baromság. Duplán.
„MINDEDDIG NEM DERÜLT KI, HOGYAN KERÜLTEK A RONCSOK KÖZELÉBE AZ EJTŐERNYŐK. A PILÓTA NÉLKÜLI ROBOTREPÜLŐNEK UGYANIS MAGÁTÓL ÉRTETŐDŐEN NINCS SEM PILÓTÁJA, SEM UTASA, SŐT VALÓSZÍNŰLEG NEM IS ALKALMAS SZEMÉLYEK SZÁLLÍTÁSÁRA.
Bárki is ereszkedett ejtőernyővel a földre, nyomtalanul eltűnt.
A rendőrség a roncs elszállítása előtt hermetikusan lezárta a helyszínt, átvizsgálták a szerencsétlenség környékét is, de egyelőre nem találtak olyan idegenekre, akik a robotrepülőhöz köthetők.”
- Baromság. Egy kattintással utána lehet olvasni, hogy ez az „ősdrón” fékezőrakétákkal és ejtőernyőkkel „száll le” visszatéréskor. Nyilván kinyílt zuhanás közben.
- Baromság. Az Index tájékoztatása alapján informálódik fél Magyarország, ők meg jönnek itt az ejtőernyősökkel meg a békaemberekkel már majdnem…
Egyébként az oroszok állítják, hogy a Krímben is lezuhant egy ugyanilyen drón.
A hír korábbról:Csütörtök éjjel azonosítatlan tárgy zuhant le Zágrábban. A horvát lapok beszámolói szerint a környéken élők hangos csattanást hallottak, a képek és videófelvételek szerint a tárgy három méter széles, egy méter mély lyukat ütött a földbe. Két ejtőernyő maradványait is megtalálták a közelben.
Személyi sérülésekről nem tudni, autók rongálódtak meg a becsapódás közelében – írja az Index.hr.
A hatóságok sokáig nem erősítették meg, pontosan mi zuhant le, de gyorsan terjedni kezdett a hír, hogy orosz katonai repülőgép vagy drón tévedhetett a horvát légtérbe.
A horvát kormány péntek délelőtt tizenegykor erősítette meg, hogy katonai felderítő drón maradványait találták meg, a gép keleti irányból érkezhetett, és Magyarország légterén is keresztül repülhetett.
Andrej Plenković horvát miniszterelnök a zágrábi kormányzat tájékoztatása szerint már beszélt Orbán Viktorral és Mario Nobilo NATO-nagykövettel is. A Jutarnij.hr értesülései szerint Orbán Viktor magyarázata szerint a drón Románia irányából érkezett Magyarországra. A horvát kormány vizsgálatot indított az ügyben.
A Telex a horvát kormányzati bejelentés nyomán megkereste a Kormányzati Tájékoztatási Központot, valamint a honvédelmi és külügyi tárcát az alábbi kérdésekkel (a válaszaikkal frissítjük a cikket):
– Észlelte ezt a gépet a magyar légvédelem?
– Milyen gépről van szó? Milyen céllal repült, honnan hová?
– Valóban Magyarország légterén is keresztülrepült a gép?
– Mi hangzott el a horvát miniszterelnök és Orbán Viktor miniszterelnök közötti egyeztetésen a gép ügyében?
Az ukrán nagykövet hátsójában lévő nyugatiak az ukrán nagykövetnek nem küldtek kérdéssort, pedig ott is lehetne kérdezni bőven, hogy egy felderítő drón mit keres Magyarország, majd Horvátország légterében…
Zoran Milanović horvát elnök péntek délelőtt videóban jelentkezett be, elmondta:
„Az objektum több mint 40 percig repült Magyarország felett, Horvátországban kevesebb mint hét percig repült, és Jarun térségében zuhant le, szerencsére személyi sérülés nélkül.”
Megerősítette azt az értesülést is, miszerint a pilóta nélküli katonai gép Ukrajna felől érkezhetett a térségbe. A gép 700 km/órás sebességgel, 1300 méteres magasságban repülhetett át Magyarország felett. A nagyméretű drón legalább 350 mérföldet (560 kilométert) repült úgy, hogy a nyugati katonai szövetséghez tartozó horvátországi és magyarországi légvédelem látszólag nem észlelte.
A The War Zone katonai szakértői szerint a gép valószínűleg egy szovjet-kori Tu-141 „Strizh” felderítő drón volt, amely valószínűleg súlyosan meghibásodott, ezért tévedhetett előbb a magyar, majd a horvát légtérbe, ahol végül lezuhant. A War Zone információi szerint jelenleg egyedül Ukrajna rendelkezik Tu-141-esekkel.
A TU-141-es egy viszonylag nagyméretű drónnak számít. Hossza 14,33 méter, ami egy kicsivel több mint a magyar légierő által használt Gripen vadászgépeké. Szárnyfesztávolsága 3,88 méter, súlya pedig 6215 kilogramm. Utazósebessége 1000 km/h körül van, és nagyjából 1000 kilométeres a hatótávja.
Markijan Lubkjivski, az ukrán védelmi miniszter tanácsadója a Jutarnji.hr-nek nyilatkozott, határozottan elutasította, hogy a Zágrábban lezuhant drón ukrán lett volna.
Szijjártó Péter külügyminiszter rövid facebook bejegyzésben annyit közölt, beszélt a horvát külügyminiszterrel, mint írja, „a jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint több NATO tagország, így Magyarország légtere is érintett volt a drón repülésében”, a magyar kormány pedig szorosan együttműködik a horvát hatóságokkal az ügy kivizsgálása során.
Benkő Tibor honvédelmi minisztert is felkeresték
Mindeközben a horvát védelmi miniszter felkereste Benkő Tibor honvédelmi minisztert, valamint a szlovén védelmi minisztert is. Erről Mario Banozic horvát védelmi miniszter számolt be egy rendkívüli sajtótájékoztatón.
Beszéltem Magyarország és Szlovénia védelmi minisztereivel, egyeztettük az információkat, amelyekkel rendelkezünk
– mondta, majd később azt is hozzátette: a magyar miniszterrel való tárgyaláson azt is megpróbálták meghatározni, hogy a repülőgép miként haladhatott át a magyar légtéren. Erre vonatkozó kérdéseinket megküldtük a Honvédelmi Minisztériumnak, amint kapunk választ, frissítjük cikkünket – szerk.
Mario Banozic ezzel összefüggésben azt is elmondta, hogy a horvát radarok azonnal kiszúrták a gépet, amint az belépett a horvát légtérbe. Ezt követően hét percig haladt ott, mielőtt lezuhant volna Zágráb környékén.
A miniszter ezenkívül közölte: már vannak feltételezéseik arra vonatkozóan is, hogy a gép honnan érkezhetett, de további, részletes vizsgálatokra van szükség azelőtt, hogy bármit is kijelenthetnének. Banozic végül arról beszélt: a robotrepülő akciója vélhetően nem Horvátország ellen irányult, tehát a horvátoknak nincs mitől félniük.
Robert Hranj horvát vezérkari főnök mindeközben elismerte, hogy a horvát légvédelem nem a legmodernebb, és hogy a közeljövőben fejlesztéseket terveznek végrehajtani.
Szijjártó Péter is egyeztetett a horvát külügyminiszterrel, vizsgálódnak
A magyar külügyminisztériumtól azt a tájékoztatást adta, hogy Szijjártó Péter nemrég egyeztetett horvát kollégájával, Gordan Grlic Radmannal. „Hatóságaink vizsgálják a történteket, mivel a jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint több NATO-tagország, így Magyarország légtere is érintett volt a drón repülésében. A vizsgálatok során szorosan együttműködünk a horvát hatóságokkal és más NATO-szövetségeseinkkel egyaránt” – írta a minisztérium sajtófőnöke az Indexnek.
Tévesen programozták be, rossz helyre küldték?
A robotrepülő a horvátországi Jarun-tó közelében zuhant le. A horvát sajtóban ezzel kapcsolatban most azt a hipotézist is felvetették, hogy Kijev és Lviv közt Ukrajnában is található egy Jarun nevű város, és elképzelhető, hogy eredetileg ide akarták volna küldeni a gépet, csak rosszul programozták be.
Az ukránok hozzák az ukrán formát: tagadják, hogy az övék lenne
Mindeközben az ukrán kormány részéről tagadták, hogy a robotrepülő hozzájuk tartozna. A horvát Jutarnji Listnek erről Markijan Lubkivszkij, az ukrán védelmi minisztérium tanácsadója nyilatkozott.
Az ukrán tisztviselő határozottan tagadta, hogy a gép az övék lenne, és azt is hozzátette, hogy az ukrán külügyminisztérium és az ukrán vezérkar hamarosan egy hivatalos közleményt is kiad erről. Ezenkívül arra kérte a horvát hatóságokat: alaposan vizsgálják ki, hogy a gép kihez tartozhatott, és hogyan kerülhetett a horvát fővárosba.
A Tu-141 ősdrón
A wikipédián elég részletes szócikk foglalkozik a drónnal. 1970-es években gyártották Harkov-ban (Ukrajna), majd eleve Szovjetunió nyugati felén állomásoztak, mivel arra tervezték, hogy berepüljön az ellenség légterébe és ott gyűjtsön adatokat. Ukrajna kivonta a gépeket, majd 2014-15-ben újra aktiválták őket Kelet-Ukrajnában (Donyeck-Luhanszk).
(Telex nyomán Szent Korona Rádió)
Interjú egy katonai elemzővel az oroszok és az ukránok katonai teljesítményéről