A Franciaországba érkező „ukrán menekültek” 30 százaléka más országokból származik, írja egy francia lap. A legtöbb hamis menedékkérő valójában gazdasági bevándorló Észak-Afrikából és a Közel-Keletről.
Kövesd nyomon a Szent Korona Rádió híreit Telegramon is!
Háborús, exkluzív anyagok, amiket nem feltétlenül rakunk ki a weboldalunkra…
A Le Figaro lap felmérése szerint,
a Franciaországba érkező ukrán menekültek körülbelül egyharmada valójában gazdasági bevándorló a világ más területeiről, főleg Észak-Afrikából és a Közel-Keletről.
Ukrajnából, az invázió utáni két hétben már több mint 5000 menekült érkezett Franciaországba, egy részüket busszal szállították Berlinből, mások pedig vasúton és légi úton érkeztek. Sokan nem hivatalosan, saját eszközeiken jöttek, hogy a már Franciaországban élő családtagoknál szálljanak meg.
A hivatalos csatornákon érkezők és a hatóságok által azonosítottak közül azonban sokan nem ukrán állampolgárok, és a Le Figaro jelentése szerint 30 százalékuk más állampolgárságú migráns. Az újságból kiderül, hogy 7,5 százalékuk algériai állampolgár, míg az érkezők 3,5 százaléka Elefántcsontpartról, illetve Marokkóból érkezik.
A további hamis menekültek egy részét indiaiak és kirgizek teszik ki, a Kongói Demokratikus Köztársaságból, Kamerunból, Pakisztánból, Nigériából és Kínából érkező migránsok mellett, akik mind hamisan állítják, hogy ukránok.
A gazdasági bevándorlók magukat ukránnak kiadva próbálnak menedékjogot szerezni Franciaországban, mivel az Ukrajnából érkezők azonnal ideiglenes, de
általános menekültstátuszt, garantált szállást, valamint oktatási, pénzügyi és egészségügyi támogatást kapnak.
Éric Zemmour elnökjelölt, akinek ismert bevándorlással szembeni álláspontja, megértően állt az ukrajnai menekültekhez. Szerinte jogos, ha a már Franciaországban élők rokonaiként érkező ukrán menekültek ideiglenes vízumot kapnak az országban való tartózkodásra.
„Ha kapcsolatban állnak Franciaországgal, ha családjuk van Franciaországban, akkor adjunk nekik vízumot” – mondta Zemmour. Amikor megkérdezték tőle, miért támogatja ezt a lépést, tekintettel a migrációellenes álláspontjára, Zemmour kitartott amellett, hogy ez az asszimiláció kérdéséről szól.
„Vannak olyan emberek, akik olyanok, mint mi, és vannak, akik nem olyanok, mint mi. Ma már mindenki megérti, hogy az arab vagy muszlim bevándorlók túlságosan különböznek tőlünk, és egyre nehezebb őket integrálni.” Majd hozzátette:
„Közelebb vagyunk a keresztény európaiakhoz”.
A kutatás rávilágított a gazdasági bevándorlók opportunizmusára és cinizmusára, akik csak azért, hogy nyugatra érjenek, kihasználják a valódi menekültek szenvedéseit. A gond ott van, hogy ez a jelenség minden bizonnyal aggodalmat kelthet azokban az emberekben, akik esetleg azt fontolgatják, hogy megnyitnák otthonaikat az ukrán menekültek előtt.
Például az Egyesült Királyságban az Observer közvélemény- felmérése szerint a britek 9 százaléka „határozottan” befogadna otthonába egy menekültet, míg 20 százalékuk kevésbé határozottan mondana igent. Persze más nyilatkozni valamiről, és teljesen más, meg is tenni.
A 2015-2016-os menekültválság idején számtalan híresség tett ígéretet, hogy befogad menekülteket, de gyakorlatilag nem tudnánk erre példát találni.
Érdekes álláspont a Svéd Demokratáké, akik azt javasolták, hogy ideiglenesen az ukránok kivételével minden menekültnek meg kell tiltani a beutazást a skandináv országba, hogy előnyben részesítsék azokat, akiknek sürgős segítségre van szükségük.
Szerintük, Svédországnak az ukránokra kellene fordítania a teljes menekültkvótáját, mert ők európaiak, és ezek a „kulturálisan nagyon közeli emberek az elszenvedői a kontinensünket sújtó rendkívül súlyos helyzetnek”.
„Békés migráció” – nem kapott menedékjogot, ezért megölte a menekültügyi központ vezetőjét
Macron elnök felébredt: már támogatná az európai külső határok fokozottabb ellenőrzését
(Mandiner nyomán Szent Korona Rádió)