A rendőrség és a Kúria alternatív és jogsértő jogértelmezéséből kifolyólag idén nem lehet a megszokott módon tisztelegni a kitörés hősei előtt, mivel az eseményt betiltották. A Légió Hungária közleménye az üggyel kapcsolatban alább olvasható, melyet február 12-én egy sajtótájékoztató keretei közt bővítenek ki.
Ne maradj le a híreinkről! Cenzúramentes felületek:
A Szent Korona Rádió Telegram-csatornája >>>
A Szent Korona Rádió Jobbklikk oldala >>>
Csatlakozz!
“A tiltás alapját képező paragrafus hátteréről fontos tudni, hogy keletkezésének előzményei 2017-ig nyúlnak vissza. Miután egy nagy létszámú, méltóságteljes és sikeres megemlékezést bonyolítottunk le Heisler András a MAZSIHISZ elnöke személyesen kereste fel Orbán Viktort. A miniszterelnök biztosította Heislert, hogy meg fogja találni annak a lehetőségét, hogy ellehetetlenítse a Becsület Napját. 2018-ban került sor a gyülekezési törvény módosítására. Többek közt egy gumiparagrafussal bővült a törvény, melyet azóta csak “lex-Becsület Napjaként” emlegetünk. A II. fejezet, 14. § szándéka szerint törvényi védelem alá került a “nemzetiszocialista és kommunista rendszerek áldozatainak emléke”. Jogászaink önkéntes alapon végzett tevékenysége nyomán az elmúlt években sikeresen bizonyították a bejelentők a bíróságon, hogy a rendőrségi tiltóhatározatok minden jogszerűséget nélkülözve, törvénysértő módon születtek meg, így pedig a megemlékezések megtarthatóak voltak.
Sajnos idén a Kúria helyt adott a rendőrség tiltóhatározatának, és helybenhagyva azt jogerőre emelkedett a döntés. Idén nem tarthatunk közterületi, nyilvános megemlékezést a kitörés hősei előtt tisztelegve.
A tiltás okai és az önellentmondások:
A rendőrség tiltó határozatát, melyet dr. Terdik Tamás r. vezérőrnagy hitelesített aláírásával egy olyan történelmi összefoglalóval támasztották alá, mely egészét tekintve a bolsevik történetírás szemléletmódját idézi, részegységei közt pedig nem található logikai összefüggés, továbbá tárgyi tévedésekkel terhelt. Erre a zavaros okfejtésre azért volt szükség, hogy alátámasszák a gyülekezési törvényben elhelyezett tiltó ok alkalmazását, azonban a leírtak ennek ellenére sem merítik ki a törvényben foglaltakat. Budapest ostroma és a budavári kitörés a II. világháború véres és egyben heroikus pillanatai voltak, semmilyen módon nem kapcsolódnak a törvényben megfogalmazottakhoz, melyek szerint az esemény megtiltható, ha “a nemzetiszocialista vagy kommunista diktatúra által elkövetett embertelen bűnök tényét tagadják, kétségbe vonják, jelentéktelen színben tüntetik fel, esetleg igazolni kísérlik meg.” A tiltó ok alkalmazásával tehát a rendőrség és a bíróság nem kevesebbet állít, minthogy Budapest védelme, illetve a kitörés az “embertelen bűn” kategóriába esnek. Hogy ezt a röhejes szempontot csak velünk szemben érvényesítik mi sem bizonyítja jobban, minthogy a Honvédelmi Minisztérium megemlékezése elé nem gördítenek akadályt, pedig a HM tudathasadásos módon a Kapisztrán téri emléktáblát és a Budai Önkéntes Ezred emlékművét is megkoszorúzza. A rendőrségi “logika” alapján tehát ezek a megemlékezések egyszerre vonják kétségbe a nemzetiszocialista és kommunista diktatúrák által elkövetett embertelen bűnöket (és/vagy etc.), ennek ellenére évek óta akadálytalanul tarthatóak meg.
Bár a rendőrség nem bizonyította hitelt érdemlően, hogy a szóban forgó bejelentés a Becsület Napját fedi, azonban a tiltás kitér arra is, hogy a megemlékezést minden évben heves közéleti vita kíséri, mivel egyes társadalmi csoportok érzékenységét bántja a rendezvény. Minden elvi, erkölcsi állásfoglalás oldalválasztásra készteti a szemlélőket, ez a Becsület Napja esetében sincs másként. A gyülekezési törvény azonban nem tér ki arra, hogy betiltható lenne bármilyen esemény pusztán azért, mert társadalmi vitát generál. Ha a mi figyelmünket kerülte el egy apró betűs paragrafus, akkor pedig értetlenül állunk az előtt a tény előtt, hogy az antifasiszták kegyeletsértő hőbörgése idén is belefér a gyülekezési jog kereteibe, a Budapest és Pécs Pride-ról nem is beszélve.
Továbbá hivatkozási alap a hatóságok számára, hogy a rendezvény múltjából arra következtetnek, hogy fennáll olyan magánszemélyek és csoportok csatlakozásának a veszélye, melyek múltbéli tevékenysége kapcsolatba hozható a tiltó okban felsorolt szempontokkal. Ezt alátámasztva hivatkoznak egy “társszerv” (értsd: titkosszolgálat) jelentésére is, mely megerősítette ebbéli aggodalmukat. A jelentést sem részben, sem egészben nem csatolták, ahogy az sem derül ki, hogy melyik társszervtől érkezett. Ebben a formában a leírtak alátámasztásra váró prekoncepciók, melyek bizonyítottság hiányában nem lehetnek alapjai a tiltásnak. Ami viszont tény, hogy a Festung Budapest megemlékezés története során egyetlen alkalommal sem került sor törvénysértésre, az előzetes tárgyalások során és a helyszínen együttműködőek voltunk a rendőrség képviselőivel, gyakran a törvényben megfogalmazott minimumokon túl is. Méltánytalan, hogy a rendőrség ezt nem veszi figyelembe, és a tények helyett (nyilvánvaló politikai nyomásra) fikciókra hivatkozva tiltja meg a megemlékezést, a bíróság pedig helyt ad ennek. Akikkel szemben alkalmazható lenne ez a szempont, az pont az antifasiszta ellentüntetők tábora. Emlékezetes, hogy két évvel ezelőtt eljárás indult ellenük a gyülekezési joggal való visszaélés miatt, hiszen több alkalommal is szervezett keretek közt elhagyták a bejelentésben megjelölt helyszínt. Nincs róla tudomásunk, hogy pirotechnikai eszközzel való visszaélés miatt indult-e ellenük eljárás, ahogy arról sincs, hogy milyen következményei lettek annak, hogy hordában támadták meg a Kitörés 60 emlék- és teljesítménytúra résztvevőit. Előbbi kategória miatt 2020. október 23-án több tagunkat is megbírságolta a rendőrség, ha esetükben ilyen nem történt, akkor az ismételten a kettős mérce alkalmazását támasztja alá. Utóbbi pedig kimeríti a csoportosan, felfegyverkezve elkövetett közösség elleni erőszak bűntettét. Mindehhez hozzátartozik, hogy a magyarországi antifa mozgalom köztudomásúlag kapcsolatban áll olyan külföldi csoportokkal, melyek erőszakos akciókat hajtanak végre több kontinensen. A fentebb említett “társszerv” ebben az esetben vagy szemet hunyt a kapcsolati háló felett, vagy tudomása sincs róla.
Összességében tehát elfogadhatatlannak és kegyeletsértőnek találjuk a rendőrségi tiltást és annak a Kúria általi helybenhagyását. Nyilvánvaló számunkra, hogy mindez politikai nyomásra történik, hiszen a regnáló hatalom számára kellemetlen lenne, hogy Orbán Viktor évnyitó rendezvényével egy időben, továbbá választási évben kerüljön sor a számukra kellemetlen megemlékezésre.
Önmagában az is vérlázító, hogy egy kis létszámú társadalmi csoport nyomására létrejött a gyülekezési törvény 14. §-a, ahogy az is, hogy diszkriminatív módon ezt kizárólag velünk szemben alkalmazza a hatóság, a szélsőbaloldal rendezvényei mindeközben akadálytalanul megtarthatóak. Nem mi vagyunk a demokrácia legelkötelezettebb hívei, de ha ebben a keretrendszerben vagyunk kénytelenek tevékenykedni, akkor nem fogjuk szó nélkül hagyni, hogy a lehetőségeinket leszűkítsék.
Természetesen 2022-ben is meg fogjuk tartani a Becsület Napját, kényszerű módon olyan formában, ami nem esik a gyülekezési törvény hatálya alá. Ezzel összefüggésben február 12-én sajtótájékoztatót tartunk a Budai várban, a Kapisztrán téren. Ennek pontos részleteiről kizárólag a sajtó képviselőit értesítjük.
Dicsőség a kitörés hőseinek!
Becsület Napja szervezők”
A Becsület Napja és a Kitörés 60 üzenete: Jogunk van a hőseinkre megemlékezni!
(Légió Hungária nyomán Szent Korona Rádió)