Szilikon száj és hidrogénezett haj – Az úgynevezett viking jelenségről

A hagyományőrző csapatok nagy része csak formai és nem szellemi hagyományőrzést folytat. Életmódjuk ugyanolyan modern, mint a többi világi emberé, külső jegyekben úgy jelenítik meg magukat, mint az adott kor embere, ugyanakkor viselkedésmódjukban és életvezetésükben egy csöppet sem hasonlítanak rájuk.

Toborzás!
Október 17-én induló alapkiképzés a Farkasoknál!
Részletek a weboldalukon.

Ezen sort gyarapítja Sol Geirsdóttir norvég színész- és énekesnő is – hírneve miatt méltán inspirálta cikkünk megszületését -, aki a Vǫluspá tagjaként „gyarapítja” az északi kultúrát. Már magát a zenekart is problémásnak ítélhetjük meg, ugyanis a magukat vikingnek meghatározók etnikumukhoz egyáltalán nem illő hangszereket használnak. De vizsgáljuk meg bővebben, mi is az énekesnő, és a sok hozzá hasonlókkal a probléma?

Sol saját bevallása szerint viking királynőként, az északiak nagy uralkodójaként, Lagertha Lodbrokként éli életét, és ebben a szellemben kívánja nevelni gyermekeit is. Kiskora óta lenyűgözte a vikingek világa, és elhatározásában férje, Varg is megerősítette. A pár mindkét tagja fontosnak tartja a hagyományokat és rituálékat. A szándék akár még jó is lehet az ilyen életviteli megfogalmazásoknál, de ahogyan alább láthatjuk, a következmény sokszor félrecsúszik.

A viking hagyomány megélhetetlen

Egy hamis romantikaként, a mai modern válságot látva az emberek nagy része – a mai járható utakat okolva – úgy gondolja, hogy a múlt eltűnt rítusainak újraélesztésével problémái megoldódhatnak, ugyanakkor ezeknek rekonstruálása a források hiánya, és az időbeli nagy távolság miatt lehetetlen. Ennek következtében egy álvallás követőjévé válnak, és tévútra lépnek, melynek haláluk után szinte csak negatív kimenetele lehet. Így kijelenthetjük, hogy az újpogányság életvitele megélhetetlen. Ne legyen életünk meghatározója az anakronisztikus menekülés, találjuk meg a modern világ keretei között a megszabadulási lehetőségeinket.

Plazma TV előtt fejszével a kézben

Ezen személyek életvitele nagy általánosságban nem túl hagyományhű. Sokszor felépítenek a korszakra jellemző épületeket, mellyel nem is lenne baj, azonban számos esetben azt láthatjuk, hogy mivel nem tudnak különbséget tenni bizonyos szintek között, hiába a „viking csarnok”, vagy jurta, azokat modern eszközökkel látják el. Ha nem mennek ilyen messzire, akkor is egy jó buhurt meccs után hazaérve besüppednek a fotelba, és valamelyik hollywoodi szennyfilmmel múlatják el szabadidejüket.

A legtöbb esetben ruháik sem a korabeli leletek alapján készülnek, hanem egyfajta történelmi-fantasy cosplayként jelennek meg.

Nem éppen így nézhetett ki egy viking asszony

Hidrogénezett hajjal és műkörmökkel portyázni?

A magukat vikingnek, ősmagyarnak hirdetőknél nemcsak életvitelükben, hanem kinézetükben sem jelennek meg a hagyományos elemek. Annak érdekében, hogy minél jobban hasonlítsanak az általuk elképzelt ideálhoz, számos modern eszközt használnak: kiszőkíttetik a hajukat, a korhoz egyáltalán nem illő műkörmöket és műszempillákat építtetnek, a tehetősebbek akár arc- és egyéb plasztikai műtéteket is végeztetnek magukon.

Az elsőre kiválónak tűnő képen még a szakavatatlan szem is felfedezheti a korántsem hagyományos vonásokat

Hamis hagyományképet épít fel

A mai hagyományőrzők modernsége az érdeklődőben, szellemi törekvőben – főleg a fiatalokban – törésvonalat hozhat létre. Ugyanis hiába valljuk azt, hogy a régi kor embere magasabb szinteken tételezte magát, ha a mai megjelenítőik ugyanolyan alantasnak és romlottnak mutatják be őket, mint a ma emberének minősége.

A felesleges magamutogatás természetesen nála sem maradhatott el

Cikkünk zárásaként megjegyeznénk, hogy nem az egész hagyományőrző társadalomra vonatkoznak kijelentéseink, hanem a károkozókra. A kivételeké, akik minél magasabb szinten próbálják átélni az ősök követését, pedig minden tiszteletünk. Ne vessük el a hagyományt, de ne is gyalázzuk meg azzal, hogy fantasy-vá tesszük!

(Szent Korona Rádió – Képek forrása Velvet)