Török cég vette meg a négy éve nyugdíjazott brazil Sao Paulót. Ebből mi lesz vajon?
Ne maradj le a híreinkről! Cenzúramentes felületek:
A Szent Korona Rádió Telegram-csatornája >>>
A Szent Korona Rádió HunDub oldala >>>
Csatlakozz!
Brazília egy szem repülőgép-hordozójáról, és szolgálatának végéről korábban már írtunk. Röviden, hajdanán a francia haditengerészetnél kezdte pályafutását, majd onnan leszerelve került a dél-amerikai országba, hogy egy egész kontinens egyetlen hordozója legyen. Most már Törökországba vezet sorsa, vette észre egy francia fórumon a román defenseromania.ro.
A 2017 óta kivont hajót ócskavasként bocsátották árverésre, ezt nyerte meg a török SÖK Denizcilik, amely a törökországi Izmirbe viszi azt. A források külön kiemeli, hogy a szerződés értelmében az EU-s környezetvédelmi előírásoknak megfelelően kell szétbontani a hajót. Ez kicsit furcsa, hiszen egyik fél sem tagja az Európai Uniónak.
Ami még furcsább, de talán csak a véletlenek egybeesése, az az egykori Varjag, ma Liaoning nevű, Kuznyecov osztályú hajó sorsa. A félkész hajóra Ukrajna tette rá a kezét, majd eladta egy közvetítő cégen keresztül Kínának. Kínában hivatalosan kaszinót akartak belőle építeni, majd 2012-ben mégis Kína első ilyen egységeként állt hadrendbe.
Talán Törökországnak is hasonló terve lenne ezzel a veteránnal? Elvégre a hatalmi ambíciók, és a befolyási övezet kiterjesztésének szándéka megvan, a folyamatos szembenállás Görögországgal szüntelen, mely mögé Franciaország látványosan mögé is állt az utóbbi időkben, így lett Görögországnak soron kívül 18 darab Dassault Rafale vadászbombázója. Emellett ott van Törökország lezáratlan líbiai beavatkozása, az országot azonban csak tengeren keresztül tudja elérni. Világos, hogy egy repülőgép hordozóval nemcsak az Égei-tengeren borulnának az erőviszonyok, hanem az egész Földközi-tengeren. Elvi szinten rengeteg dolgot megoldana, kezdve a Líbia és Törökország közötti török hajóforgalom védelmét -nem mintha nem folyna egyébként zavartalanul-, egészen addig, hogy a Jón-tengeren adott esetben hátba támadhatja Görögországot.
Azonban, ha el is tekintünk attól, hogy milyen kíséretet is biztosít majd Törökország egy ilyen nagyértékű egységhez, hiszen magában viszonylag könnyű célpont mindent hordozó, még mindig megválaszolatlan marad az a kérdés, hogy ugyan mit üzemeltetne róla? Az F-35 programból kirakták Törökországot az orosz Sz-400-as légvédelmi komplexumok beszerzése miatt, pedig kézenfekvő lenne a szárazföldi A változat mellé haditengerészeti C változat rendszeresítése is. A Török-Francia szembenállás miatt a Dassault Rafale szintén kiesik, Kína és Oroszország pedig csak ugrósáncos, nem pedig katapultos indítású gépeket gyárt.
(Vanek úr – Szent Korona Rádió)