Vakcinadilemma: mi köze van az abortusznak az oltásokhoz?

Fotó: CNS photo/Dado Ruvic, Reuters

Abortált magzatokat használnak fel az oltásokhoz? Módosítják a génjeinket a COVID vakcinával? A hónapok alatt kifejlesztett oltóanyagnak talán csak évek múlva derülnek ki a mellékhatásai? Ez a mesterségesen gerjesztett járvány a hattérhatalmi erők műve? Esetleg a gyíkembereké? A koronavírus járvány közepette rengeteg hajmeresztő összeesküvés-elmélet indult útjára, valamint rengeteg jogos kérdés és kritika is felmerült az emberekben. Azonban a zugtáltos okoskodás és a járványhelyzeten nyerészkedő alakok miatt sokszor összemossák az őrültségekkel a jogosan feltett kérdéseket. Ezek között próbálunk rendet vágni, és röviden összefoglalni az oltások kapcsán felmerülő problémákat.

Ennek a cikknek a teljes, vágatlan verziója a Duo Gladii januári számában lesz olvasható. A szellemi ellenállás folyóiratáról bővebben itt olvashat.

Igaz, hogy vannak olyan vakcinák, amelyeket abortált magzatok felhasználásával állítanak elő?

Az oltások elhalt vagy legyengített vírusokból, esetleg a vírus fehérje alkotóelemeinek mesterségesen előállított darabkáiból állnak, amelyeket a páciens testébe juttatnak, hogy megbetegedés nélkül aktiválják a szervezet immunrendszerét a vírus ellen. Tehát, ha valaki a vakcinációt/védőoltást követően kerül kapcsolatba a vírussal, az vagy nem képes megfertőződni, vagy csak jóval enyhébb tüneteket produkál, mivel az immunrendszer már rendelkezik a szükséges felismerő- és védekezőképességekkel ahhoz, hogy megbirkózzon a fertőzéssel.

Az oltások elkészítéséhez a vírusokat a laboratóriumi sejtvonalakban kell tenyészteni. Az etikai nehézség akkor jelentkezik, amikor ezek a sejtek műtéti úton elvetélt emberi magzatokból származnak.

Néhány vakcinát, amelyet jelenleg olyan betegségek megelőzésére használnak, mint a rubeola, a kanyaró, a veszettség, a gyermekbénulás, a hepatitis A, a bárányhimlő vagy a himlő, gyakran abortuszt elszenvedett magzat szöveteiből előállított sejtek felhasználásával készítenek.

A megfelelő jobboldali válasz a vakcinákra

Annak érdekében, hogy segítse a híveket az oltással kapcsolatos aggályok megválaszolásában, a Katolikus Egyház külön tanítást adott ki az oltások, köztük az abortált emberi magzatokból származó sejtekből előállított oltóanyagok használatáról. A fejlesztés alatt álló koronavírus vakcinák egy részét (tehát nem mindegyiket) olyan sejtvonalakban szaporítják, amelyeket abortált magzati szövetből tenyésztettek ki. Ezeket a vakcinákat „humán magzati sejtvonal vakcináknak” nevezik.

2005-ben a Pápai Életvédő Akadémia a Hittani Kongregáció jóváhagyásával kiadott egy dokumentumot: „Erkölcsi meggondolások abortált emberi magzatokból származó sejtekből előállított oltóanyagokról”.

Az Egyház véleménye szerint az etikus alternatíva nélküli vakcinák esetében küzdeni kell az opcionális oltóanyagok előállításáért. Azonban fontos megerősítenünk, hogy ezek felhasználása a közbeeső időben megengedhető, amennyiben ez szükséges ahhoz, hogy komoly veszélyt hárítsunk el, amely nemcsak a saját gyermekeinknek, hanem a teljes népességnek – különösen a várandós asszonyoknak – egészségét fenyegeti.

A Pápai Életvédő Akadémia pontos utasítást is ad: „Az orvosok és a családapák kötelesek alternatív vakcinákat igénybe venni (ha vannak ilyenek), és nyomást gyakorolni a politikai hatóságokra és egészségügyi szervekre, hogy legyenek hozzáférhetők más, erkölcsi problémáktól mentes oltóanyagok. Ha szükség van rá, az abortált emberi magzatból eredő sejtvonalak által előállított vakcinák elleni lelkiismereti tiltakozás alkalmazásához kell folyamodniuk. Tiltakozniuk kell minden módon (írásban, különböző egyesületek útján, tájékoztatási eszközökben) az olyan vakcinák ellen is, amelyeknek még nincs erkölcsi szempontból elfogadható alternatívájuk, nyomást gyakorolva abban az irányban, hogy állítsanak elő emberi magzat abortálásához nem kötött vakcinákat, és követelve a gyógyszeripari vállalatok szigorú törvényi ellenőrzését.”

Ami azokat az oltásokat illeti, amelyekhez nincs erkölcsi szempontból elfogadható vakcina, helyénvaló tartózkodni a használatától, ha ez megtehető anélkül, hogy a gyermekeket és a népességet a maga egészében, egészségüket érő súlyos kockázatnak tennénk ki. „Azonban, ha ezek egészségüket érintő jelentős veszélynek vannak kitéve, ideiglenesen használhatók az erkölcsi szempontból problémát jelentő vakcinák is.”

Miért használ a tudomány magzati eredetű sejteket?

Fontos, hogy tudjuk, pontosan mit is jelent az abortált magzatból származó sejtvonal kifejezés. Ezen sejteket sokszor évtizedekkel ezelőtt abortuszon átesett magzatokból izolálták, és mesterséges körülmények között felszaporítva, különböző kísérletek elvégzésére használják még napjainkban is. A tudományos kísérletek ismételhetősége szempontjából fontos, hogy a világ különböző pontján dolgozó kutatók ugyanazon sejteken tudják végrehajtani kísérleteiket, ezért fordulhat elő, hogy például a HEK-293 sejtvonalat, amit még 1973-ban izoláltak embrionális veséből, a mai napig mesterségesen szaporítják és használják a világ számos kutató és oltóanyaggyártó laborjában. Tehát nem arról van szó, hogy rendszeresen szállítják az abortált magzatokat a különböző gyógyszeripari cégeknek. A tudományos indok természetesen nem mentesíti a felhasználót az erkölcsi teher alól, legyen az a kutató, vagy éppen a kezelést kapó beteg, de a teljes tisztánlátáshoz fontos információ.

Azok a 60-as évek

De miért használnak abortált emberi magzatból származó sejtvonalakat? Ehhez érdemes az ’50-’60-as évekig visszamenni, mert nem csak arról van szó, hogy egyszerűbb az előállításuk. Ez az az időszak, amikor a második világháború utáni hurráoptimista hangulat eluralkodott, egyre többen kezdtek el hinni a tudományvallásban, ami szerint majd minden problémát megold a tudomány. Ebből a gondolkodásmódból fakadtak azután az emberkísérletnek betudható, a Contergan-botrányhoz hasonló tragédiák. A Contergan egy ötvenes évek végén piacra dobott, thalidomid tartalmú, recept nélkül kapható nyugtató, amit, ha állapotos nők szedtek, rendkívül megnövelte az esélyét, hogy a születendő gyermek végtag nélkül vagy fejletlen végtaggal jön a világra. Az áldozatok számát 10–20 ezer főre becsülik.

Kiváló példa erre a gondolkodásra Stanley Plotkin orvos esete is, aki az amerikai vakcinakutatás nagy alakja. Egy vakcinaipari érdekkonfliktussal kapcsolatos peres ügyben kellett eskü alatt vallania 2018-ban. Röviden összefoglalva, Plotkin azt sem tudta megmondani, hogy mennyi abortuszhoz volt köze munkája során. Beszél arról is, hogy hogyan gyűjtöttek be szervmintákat három hónapnál idősebb magzatokból oltásaik elkészítésére. Nem tartotta visszásnak azt sem, hogy árva gyerekeket és értelmi fogyatékosokat használtak a vakcinateszteléshez, szerinte ez a 60-as években nem volt probléma. Plotkin, aki korábban értekezett az emberkísérletek hasznosságáról is, nem meglepő módon saját bevallása szerint ateista.

Ez a gondolkodásmód a modern korban számtalan helyen felütötte a fejét, legyen az a Harmadik Birodalom, a Szovjetunió vagy a hatvanas évek Amerikája. Ha Istent kivesszük a képletből, nem marad más, csak az anyag, a biológia. Ha pedig mindent csak biológiai szinten értelmezünk, akkor nincs abszolút jó és igazság, bármit meglehet tenni. Ez pedig egyenesen szokott vezetni az eugenikához és a szcientista utópiához. Azt pedig tudjuk, hogy az utópiák, az ebben a világban elérhető paradicsom ígérete a végén mindig beletorkollik a nyaktilók csattogásába és a munkatáborok világába.

A COVID-19 vakcinák

Most röviden összefoglaljuk, hogy az ismertebb vakcinákról mit érdemes tudni. Az adatokhoz a Charlotte Lozier Intézet által összeállított dokumentumot használtuk, melyben összegyűjtötték, hogy a jelenleg elérhető vakcinák használnak-e embrionális sejtvonalakat a fejlesztés, az előállítás, illetve a laboratóriumi tesztek során. Az intézet rendszeresen frissíti a listáját a rendelkezésre álló információk alapján.

Pfizer: A „BNT162b2” néven ismert Pfizer/BioNTech koronavírus vakcinát genetikai szekvenálás segítségével fejlesztették ki számítógépeken, magzati sejtek használata nélkül. Meg kell említeni, hogy a vakcina tesztelésénél a már korábban említett, magzati eredetű HEK-293 sejtvonalat használták. Ugyan az oltóanyag minden szükséges engedéllyel rendelkezni fog (egyébként be sem adhatják), de az mRNS-technológiát még sosem próbálták ki valódi tömegeken, csupán rövidtávú mellékhatásmentessége ismert, hosszútávú esetleges káros hatásairól nincsenek tapasztalatok. A világ egy óriási kísérlet részese lesz.

Moderna: A Moderna „mRNS-1273” vakcinája nem igényel abortált magzati sejtvonalakat az előállításához, de ennek az oltóanyagnak a kifejlesztésében és tesztelésében is ilyen sejtvonalakat használtak. A Pfizer vakcinához hasonlóan ez is az új mRNS-vakcina technológiát használja.

AstraZeneca: Az AstraZeneca / Oxfordi Egyetem „AZD1222” oltóanyaga a HEK-293-t használja gyártás során. Ezt a sejtvonalat alkalmazzák a vakcina fejlesztésében és tesztelésében is. Ez egy replikációra képtelen vektorvakcina, ami szintén viszonylag új technológia, de már több százezer embernél használták sikerrel az ebola-járványok felszámolásánál.

Johnson & Johnson: A J & J / Janssen COVID-19 vakcina, a „JNJ-78436735”, a PER.c6 sejtvonalat használja az előállítás során. A PER.c6 a Johnson & Johnson leányvállalatának, a Janssen tulajdonában lévő sejtvonal, amelyet egy 18 hetes magzat retinasejtjeiből tenyésztettek ki, amely 1985-ben lett abortálva.

Sanofi / GlaxoSmithKline: A Sanofi / GSK „COVAX” vakcinája nincs összefüggésben az abortusszal. A GSK vakcinájukat rovarsejteken tenyésztett módosított vírus felhasználásával állítja elő.

Orosz vakcina: A Gamaleja Nemzeti Epidemiológiai és Mikrobiológiai Központ oltóanyaga, a „Sputnik V” is egy replikációra képtelen vektorvakcina. A HEK-293 abortált magzati sejtvonalat használták a vakcina kifejlesztésében, tesztelésében és a gyártás során is

Kínai vakcinák: Kínában négy vakcina jár a klinikai tesztek utolsó fázisánál. A legismertebb a Sinovac által fejlesztett CoronaVac, amelynél a fejlesztés és gyártás során nem használtak abortált magzati sejtvonalat, de a teszteléshez igen, a HEK-293-at. A második és harmadik vakcina a Biológiai Termékek Pekingi Intézete és a Sinopharm, valamint a Biológiai Termékek Vuhani Intézete és a Sinopharm fejlesztésében zajlik. Mindkettő esetében csak etikus forrásból származó sejtvonalakat használnak. Ezen három vakcina előnye az, hogy mind hagyományos technológiával készültek és a legkönnyebb felhasználású vakcinák lehetnek. Ezek alkalmazása hasonlít a Magyarországon megszokott influenza-oltóanyagokéhoz. A negyedik kínai vakcinát a CanSino Biologics és a Pekingi Biotechnológiai Intézet fejleszti, mely egy replikációra képtelen vektorvakcina és a fejlesztés, gyártás és tesztelés fázisaihoz is használtak HEK-293 sejtvonalat.

Konklúziók

Több vakcinánál is erkölcsi problémák merülnek fel, melyek abortált magzatból származó sejtvonalat használnak a fejlesztés, gyártás és tesztelés során (Pfizer, Moderna, AstraZeneca, Sputnik V, egyes kínai vakcinák stb.), ezért amennyiben lesz lehetőségünk választani a vakcinák közül, akinek be kell oltatnia magát, az lehetőség szerint válassza az etikus forrásból származó oltásokat. Előreláthatólag több ilyen vakcina is lesz Magyarországon amerikai, kínai és izraeli forrásból.

Az oltásokban tehát nincsenek nanorobotok, nem változtatja meg az örökítőanyagunkat, és nem tartalmaz abortált magzati szövetet. A mellékhatások tekintetében és azok kockázatának megítélésében pedig csak a magyar szakemberekben bízhatunk, de szerencsére ezen a téren jól áll az ország.

A teljes cikk és bővebb elemzés a Duo Gladii januári számában lesz olvasható. A szellemi ellenállás folyóiratáról bővebben itt olvashat.

A cikk szerzője molekuláris biológus, a tartalmát tudományos szempontból immunológus kolléga ellenőrizte.

(Duo Gladii – Szent Korona Rádió)