Hugo-díjat nyert egy magyarországi zsidó származású agender lény

Az Egyesült Államokban élő, magát “magyar, zsidó, agender* és transznemű” jelzőkkel jellemző Takács Bogi nyerte a  tudományos fantasztikus irodalom területén 1953-óta kiosztásra kerülő Hugo-díjat a “legjobb rajongói író” kategóriában.

A Hugo-díjat a luxemburgi zsidó származású amerikai író, szerkesztő, lapkiadó Hugo Gernsback (szül. Gernsbacher) alapította 1953-ban. 1955-óta minden évben oda is ítélik az arra érdemesnek tartott írók számára. A díjat, mely csak 1993-óta viseli alapítója keresztnevét, eddig magyar vonatkozású szerző még nem kapta meg, a közelébe is csak Lisa Goldstein, magyarországi zsidó származású amerikai írónő jutott.

Takács Bogit 2018 és 2019 után harmadszor jelölték a díjra, amit ez éven meg is kapott. A szerző műveiben a magyar folklór, a zsidó hagyomány, a mágia és a tudományos fantasztikum elemei keverednek az LMBTQ-ideológiát propagáló történetekkel.

A szexuálpszichológiai zavarokban erősen érintett, pszichológus végzettségű szerző párkapcsolati okokból távozott a kirekesztő Magyarországról, ahol mint mondja “az utcán se nagyon tudtam úgy végigmenni, hogy belém ne kössön valaki”. Életrajzában a legfontosabb információk közt szerepel, hogy írásaiban a gender-elmélethez illeszkedő e/em/eir/emself névmásokat használja, vagy they-t nyelvtanilag helytelenül, de a köreiben bevett módon egyes szám harmadik személyű névmásként. Bár a magyar nyelv pozitívumaként tartja számon, hogy nem különít el nemeket, emiatt szerinte nincs kevesebb konfliktus hazánkban.

Két évvel ezelőtt, az Azonnalin megjelent interjújából arról is részletekbe menően értesülhetünk, milyen pezsgő az LMBTQP irodalmi élet. “A Lethe Press LMBT-könyvekkel foglalkozó kiadónak több hasonló sorozata is van, a sajnos az idén megszűnt Heiresses of Russ a leszbikus, a Wilde Stories pedig a meleg témájú SF-novellák legjobbjait gyűjti, sok éve már. A Transcendent újabb, 2015-ben indult – az első kötetet Kellan Szpara szerkesztette, és nekem is volt benne novellám. A második kötettől én szerkesztem a sorozatot, a harmadik is hamarosan nyomdába kerül.”

Távol álljon tőlünk, hogy elvitassuk a tehetséget e bizonytalan identitású irő/nőtől, de az ideológiai posztmodernizmus szellemi felfordulásának gyakori velejárója, hogy a díjak, pozíciók nem feltétlenül érdemi alapon kerülnek kiosztásra. Ha az adott év divatos hisztériája kapcsán a closeted** tevékről bizonyítják be ‘függetlenobjektív’ társadalommérnökeink, hogy erősen alulreprezentáltak valamilyen terület díjazottjai, foglalkoztatottjai között, teljesen mindegy, ki mit tett le az asztalra, a closeted teve lesz a befutó.

 

Ha nem tudja, mit jelent az agender, vagy a closeted, ne érezze zavarban magát, a 444 nagy genderszótára segít rajtunk, tudatlanokon:

*Agender – másképp: non-gender. Az, aki nem azonosul egyik genderrel sem, vagy nem érzi magát egyik genderhez tartozónak sem.

**Closeted – bezárkózott. Olyasvalaki, aki nem tudja vagy akarja nyíltan felvállalni homo-, bi-, transz-; transz*- vagy interszexuális identitását.

(Transz* – gyűjtőfogalom. A transzgenderből fejlődött ki, amikor az már túl exkluzívvá vált, és nehezen lehetett beleilleszteni a naponta születő legújabb genderidentitásokat. A szóvégi csillag utalás arra, hogy ebbe aztán tényleg bármilyen identitás beilleszthető.)

(Index, Azonnali, 444 és Wikipedia nyomán SzKR)

Kerecsen – Magyarország egyik legrégebbi íjászboltja és íjászlőtere
– A Szent Korona Rádió támogatója (X)