Egy szervezetfüggetlen hazafiakból, református gyülekezeti tagokból és más segítőkből álló baráti társaság a közelmúltban felújította a pilisvörösvári HVIM által 2009. december 5-én átadott kopjafát, mely igazi ritkaságnak számít a Kárpát-medencében, ugyanis az öt évvel korábbi eredménytelen, a határon túli magyarok kettős állampolgárságával kapcsolatos népszavazásnak állít emléket. Képes beszámolónk alább olvasható.
2004-ben két kérdésben tartottak országos népszavazást Magyarországon. Az elsőt a Munkáspárt kezdeményezte, és a kórházak állami kézben tartásáról szólt. A második kérdés – amit a Magyarok Világszövetsége indítványozott – így hangzott:
„Akarja-e, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy kedvezményes honosítással – kérelmére – magyar állampolgárságot kapjon az a magát magyar nemzetiségűnek valló, nem Magyarországon lakó, nem magyar állampolgár, aki magyar nemzetiségét a 2001. évi LXII. tv. 19. § szerinti ’Magyar igazolvánnyal’ vagy a megalkotandó törvényben meghatározott egyéb módon igazolja?”
Az alacsony részvételi arány (37,5 % országos szinten az előzetesen várt 45-50 %-al szemben) miatt a szavazás eredménytelenül zárult, emellett számos megyében többen szavaztak nemmel, mint igennel. Az MSZP-SZDSZ koalíció egyértelműen kinyilvánította, hogy nem kíváncsi az elszakított területeken élő magyarokra, a kampány során végig ellenük uszított. A kormány NEM-re buzdító szórólapja bejárta az világhálót:
Az önmagát nemzeti-konzervatív pártként definiáló Fidesz kiállása erőtlennek bizonyult. Bár a 2010-es kormányváltás után létrehozták a kettős állampolgárság intézményét, a valódi nemzeti oldaliak kérelmeit bizonyos „nemzetbiztonsági kockázat” miatt sorra elutasították (az akkor jobbikos országgyűlési képviselő, Zagyva György Gyula és Orbán Viktor vitája mai napig megtekinthető a YouTube-on), 2012-ben pedig a Nemzeti Összetartozás Napja néven barackfás örömünnepet csináltak Trianon gyásznapjából.
Az emlékművet a helyi református templom kertjében állíttatták a vármegyések, mely később megemlékezések, és a vármegyés eskü letételének helyszíne lett. A faragott alkotás felső részén a Szent Korona, alatta a történelmi Magyarország és a trianoni gúnyhatárok ábrázolása látható, végül a népszavazás dátuma, illetve az Ismerős Arcok zenekar Nélküled című dalának részlete rovásírással és latin betűkkel is: „Ötmillió magyar, akit nem hall a nagyvilág”.
Az évek során a faragványt megviselte a múló idő és az időjárás, ezért szükségessé vált annak rendbetétele, beltérre helyezése, melyben asztalos és lakatos szakemberek egyaránt részt vettek az egyházközség támogatásával. Néhány téli előkészület és a kijárási korlátozás enyhítése után június elején kezdődött el az érdemi munka. A kopjafa csúcsán található, a pilisvörösvári reformátusok által készített tető viharvertté vált, ezért el kellett távolítani. Ezután maga a fa csiszoláson, lemosáson és festésen ment keresztül extra tartós lazúr felhasználásával.
A kopjafa a korábbi, betonra helyezett fém talapzat helyett acélból készült, a fát teljesen körbefogó oszloprögzítőt kapott, melyre hígítót, alapozó és zománcfestéket vittek fel a szervezők. Az emlékmű a kertből a templom előterébe került annak érdekében, hogy megkíméljék a környezeti viszontagságok, és minél tovább megőrizhesse épségét. Itt dübelezés után nyerte el végső formáját.
A kezdeményezés alulról szerveződött, egyetlen párt vagy szervezet sem finanszírozta, a résztvevők magánszemélyekként, saját szabadidejükben végezték munkájukat.
Álljon itt e kopjafa az első Gyurcsány-kormány árulását bizonyítandó, és jeléül annak, hogy a nemzet nem felejt.
(Szent Korona Rádió)
