Budaházy György legújabb blogbejegyzésében rávilágított arra, hogy nekünk, hazafiaknak mire kell, vagy nem kell megemlékezni július 4-én, és milyen lehetséges jövőképe van a mai magyar fiatalságnak.
Július 4. Ma van Amerikában a függetlenség napja. Na de lassan az USA sincs már (legalábbis az ismert formájában), úgyhogy ezt el is felejthetjük.
Ma van a 907-es Pozsonyi Csata évfordulója. Erről a fontos eseményről lesz méltó megemlékezés, ahová bárki elmehet.
De van még valaminek évfordulója ma. Most 18 évesek, akik 2002-ben ezen a napon születtek. Hihetetlen, hogy felnőtté érett egy nemzedék azóta, hogy 2002-ben néhány elszánt hazafival lezártuk az Erzsébet-hidat, követelve az akkori országgyűlési választások szavazatainak újraszámlálását.
Mondhatjuk, hogy ez volt a balliberálisok ellen kibontakozott legújabbkori magyar nemzeti ellenállás születése, de erről sajnos nem nagyon emlékezik meg senki. A fiataloknak mindig valami harciasabb példakép kell, ez egyszerűen korosztályos sajátosság, ami mindig is így volt. De ha nem találkoznak, hallanak a nemzeti elkötelezettségű harcosokról, azok tetteiről, mert nem polkorrekt őket emlegetni, akkor azokhoz a Antifa/BLM/Pride felforgatókhoz csapódhatnak, akik viszont a csapból is folynak és “trendinek” vannak beállítva. És akkor nagyon nagy baj van!
A Hungária Televízió teljes videóanyaga a blokádról ide kattintva érhető el.
(Budaházy.info nyomán Szent Korona Rádió)
