A magyar harckocsizók hatalmas lépés előtt állnak, talán már mindenki tudja, hogy a T-72-ket Leopard 2-es harckocsik váltják. Több kérdés, legenda, találgatás is felmerült ennek kapcsán, ezeket megkíséreljük eloszlatni.
– Minek nekünk egyáltalán harckocsi? Modern páncéltörő fegyverekkel simán ki lehet lőni azokat. Nem teljesen elavult, felesleges dolgokra költünk már megint?
– Ez abban az esetben igaz, ha azokat ostoba módon alkalmazzák. A legtöbb esetben ilyenkor egy-egy magányos páncélost ér támadás. Egyszerűen nem így kell alkalmazni, hanem kísérettel. Más harckocsikkal, egyéb páncélosokkal, gyalogsággal, hogy egymást is védjék. Persze nincs kilőhetetlen, de nagyban növeli a túlélési esélyét, hiszen könnyen rajta veszhet a páncéltörő kezelője is.
– A levegőből akkor is ki lehet iktatni!
– Arra való a légvédelem. Leginkább a légifölény megszerzésére kell törekedni. Ennek hiányában, vagy ezzel együtt pedig a csapatlégvédelem feladata a földi egységek védelme. A harckocsik hagyományosan a mozgékonyság, tűzerő és védelem hármasát ötvözik magukban, a csataterek legkeményebb mozgó célpontjai.
– Ki ellen készülünk, kivel akarunk háborúzni?
– Tetszik vagy sem, erre a legnagyobb esély a szomszédos országokkal van. Egyszerűen azért, mert szomszédosak. A földrajz makacs tényéhez társul a politika szeszélye.
– Miért nem akkor veszünk ilyen drága dolgokat, amikor háború van?
– Közhely, de az igazán jó hadsereget nem kell bevetni, mert a léte is eléggé elrettentő. Nem akkor kell bevásárolni, amikor itt a baj, mert akkor már késő. Egy tisztességesen kiképzett egységet hosszú évekbe telik felállítani. Ha valaki ’89-ben azt mondja, hogy hosszú évek háborújával hullik darabokra Jugoszlávia, vagy 2013-ban azt, hogy Ukrajnában lesz egész városokat letaroló háború egy év múlva, biztos, hogy hangosan kinevetik az illetőt.
– Mások szerint ez a ’60-as évek macsóskodása, egy modern hadseregnek kibervédelemre van szüksége, mert azzal minden megelőzhető.
– Ez így nem igaz. A többszázezres tömeghadseregek kora áldozott le. Aki szerint pusztán a számítógép mögött ülve meg lehet védeni egy országot, az vagy végtelenül naiv, vagy hazudik, esetleg fizikailag ő maga nem lenne többre képes. Szükség van kibervédelemre, de nem kizárólagosan. Ez csak egy újabb terület, ahol helyt kell állni, ahogy száz éve a levegő lett az új terület. Ahogy pusztán a levegőből nem lehet egy háborút megvívni, úgy nem lehet a hetedik kerület körfolyosós házaiból okoskodva sem. Igaz ez fordítva is, a légi hadviselés megváltoztatta a háborúkat, így a digitális világ csataterein is ütőképesnek kell lenni.
– Ez így nem igaz. A többszázezres tömeghadseregek kora áldozott le. Aki szerint pusztán a számítógép mögött ülve meg lehet védeni egy országot, az vagy végtelenül naiv, vagy hazudik, esetleg fizikailag ő maga nem lenne többre képes. Szükség van kibervédelemre, de nem kizárólagosan. Ez csak egy újabb terület, ahol helyt kell állni, ahogy száz éve a levegő lett az új terület. Ahogy pusztán a levegőből nem lehet egy háborút megvívni, úgy nem lehet a hetedik kerület körfolyosós házaiból okoskodva sem. Igaz ez fordítva is, a légi hadviselés megváltoztatta a háborúkat, így a digitális világ csataterein is ütőképesnek kell lenni.
– Mire lesz ez elég? Olvasni 12 meg 44 járműről, különböző változatokról. Hogy kell ezt érteni? Csak erre volt pénz?
– 12 darab Leopard 2A4 (használt, de teljesen felújított) érkezik idén, a következő években pedig összesen 44 az A7-es verzióból. Az A4-ek feladata az átképzés lesz a meglévő T-72-ről a meglévő állomány számára, aki pedig újonnan csatlakozik, annak egyáltalán ebbe a világba. Sablonosnak tűnik, de akkora a váltás, mintha kocka Ladáról váltana az ember a legújabb Mercedes AMG GT-re. De még az is lehet, hogy Maybach-féle S osztályra. Kell valami köztes, amin a lehető leggyorsabban el lehet kezdeni tanulni. Nem csak a kezelőszemélyzetnek, akiknek még ahhoz is hozzá kell szokniuk, hogy eggyel több, 4 fő kell majd együtt dolgozzon egy-egy páncélosban, de a műszakiaknak, parancsnokoknak, a teljes logisztikának váltania kell. A régebbi darabokon el lehet ezt kezdeni, amíg az újak elkészülnek. A darabszámokat pedig az alakulatok adják. 44 darab egy zászlóaljat ad ki, ami három 14 kocsis századot, a zászlóaljparancsnoki és a parancsnokhelyettes páncélosát foglalja magába.
Az elsőre viccesnek tűnő videó egy korábbi modell lövegstabilizátorát mutatja be. Menet közben is, szinte bármilyen manőver közben is a célon marad a löveg.
– Nem lesz ez kevés?
– Furcsán hathat, de elsőre majdnem sok is. Ahhoz, hogy minden járműre jusson egy teljes személyzet, 176 fő kell. Ennek a töredéke van, ahogy műszakiakból is. Remélhetőleg az új technika sokkal vonzóbb lesz majd, és lesz megfelelő mennyiségű és minőségű ember is.
– Mire elég egy zászlóalj? Romániának például százával állnak a tankjai.
– Önmagában ennyivel nem védjük meg az országot, ez igaz, viszont a semminél sokkal több. A Mercedeses hasonlat nem csak a számítógépes műszerezettség és az erő miatt állja meg a helyét, a harcértékre is vonatkozik. Sokkal pontosabban, messzebbre lő, mostohább körülmények között is, nagyobb átütőerejű lövedékekkel. A fenti példa, a több száz román tank TR-85-ökből áll, amik helyben gyártott T-55-ök, egy részüket valamikor modernizálták, de még mindig a 100mm-es löveggel vannak. A modernizált példányoknak is csak akkora harcértéke lehet, mint a magyar T-72-eknek. Jó eséllyel egy 30 mm-es gépágyú is kilyuggatja. Ugyanakkor a német versenyző sem verhetetlen, csak nem mindegy, hogy milyen áron.
– A meglévő T-72-ek felújítása nem lett volna olcsóbb?
– A cseh M4-es modernizációból kiindulva valószínűleg sehogy sem érte volna meg. Majdnem annyiba került, mint egy új Leopard. A T-72 eleve másodhegedűsnek terveztetett a T-64 mellé. Mi ebből a másodvonalas, réskitöltő típusból kaptuk a korai exportváltozatokat. Lényegében mindent cserélni kellene a lánctalpakon kívül, mindezt kis szériában, néhány tucat teknőn , ráadásul mindenféle rutin nélkül. Se mennyiséget, se minőséget nem kapnánk, nagyon sok pénzért.
– Mi lesz a szovjet tankokkal?
– Hivatalos álláspont szerint az A7-ek érkezéséig maradnak. Utána valószínűleg kivonják a típust. Remélhetőleg jó pár múzeumba kerül, esetleg az ellenerő századhoz még néhány darab.
– Nem kellett volna nyilvános tendert kiírni, hogy átlátható legyen a beszerzés?
– A környező országok példáit alapul véve, nem. Ott pont a magyar példáit irigylik, miszerint hosszú évekig tartó, szappanopera-szerű alkudozás, pereskedés, újratárgyalás helyett megvettük a legjobb harckocsit és kész.
– A legjobbat? Nem túlzás ez?
– Szerencsére nem. Legalább is, ami szóba jöhet. A legfejlettebb T-90 változatokkal is minimum egálban van a német macska, a T-14 Armata pedig még csak a sorozatgyártás legelején van, ráadásul egyik sem szóba jöhető típus.
(Vanek úr – Szent Korona Rádió)