Emlékezzünk meg Sárkányölő Szent Györgyről, kinek ma van egyházi ünnepnapja. Ő az égi sárkányölő Szent Mihály után a Föld sárkányölője és a lovagiasság archetípusának mintaképe. Ellenfele nem feltétlenül fizikai értelemben jelenik meg, hanem a magában rejlő gonoszat jelképezi. Ahogyan ő legyőzte a sárkányt, győzzük le mi is sajátjainkat.
„Dicső Szent György Vitéznek,
Isten kedves Szentének:
Szent Emlékezetét üllyük,
És Szíveinkbül örvendgyük
Mártyromság Pálmáját,
S-tündöklő koronáját.”
(18. századi verses ének)
Sárkányölő Szent György, a katonák, zsoldosok, fegyverkészítők, fegyverszállítók, kocsihajtók patrónusa a legenda szerint Kis-Ázsiában, Kappadókiában született előkelő család harmadik fiaként. Keresztény hite miatt Diocletianus római császár uralkodása alatt halt mártírhalált. Nem sokkal ezután, a 4. században már nagy tiszteletnek örvendett. Kultusza a keresztény hitre tért római legionariusok révén került Európába. Egyike a legismertebb katonaszenteknek.
Leggyakrabban fehér lovon ábrázolják, midőn megmenti a líbiai királyleányt a sárkánytól. Jelképe ezüst-fehér alapon vörös kereszt. A középkorban a Tizennégy Segítőszent egyikévé vált. Ünnepét többnyire április 23-án tartja a keresztény világ, a magyarság azonban április 24-én.
A szent korai hazai kultuszát jelzi, hogy Szent István király Koppány és Ajtony elleni csatáit Szent György zászlaja alatt vívta. Szent László királyunk I. törvénykönyvének 38. cikkelye rendelkezik az egyházi év kötelező ünnepeiről, köztük Szent György napjáról. A Szent Korona abroncsán található egyik zománcképről, s a koronázási palást egyik szegletéből is Szent György tekint vissza reánk. Hazánkban számtalan templomot szenteltek a tiszteletére, helynevek, szobrok, falképek, és egyéb ábrázolások őrzik emlékét.
Ünnepnapjáról kapta április hónap a régi magyar nevét (Szent György hava), s a különféle országos tisztségek megújítására, városi bírák, katonai tisztségviselők megválasztására, illetve a pásztorok, kocsisok, napszámosok szerződtetésére hagyományosan Szent György napján került sor.
A szent ünnepnapjához számos rítus is kapcsolódik. Tavasszal a kutak megtisztítása, vagy a nyájak tűzzel, vaslánccal szentelése, mely szintén egyfajta megtisztulási ceremónia. A néphiedelem szerint, ha Szent György napján, hajnalban a friss harmatban megfürdőzik valaki, annak az termékenységet, egészséget és a rontó erőktől való védelmet ad. A búzaszentelés szokása, a határkerülés és annak megáldása ugyancsak Szent György napjához kötődik.
(Sashalmi-Fekete Tamás – Magyarság Kutató Intézet – SzKR)