A Nemzeti kutyafajtáink génmegőrzési program egyik fő célja, hogy újra népszerűvé tegye a kilenc magyar őshonos kutyafajtát. Szakértők szerint mivel a 21. században átalakult a kutyatartás, és az ebek társállati pozícióba kerültek, ezért a népszerűsítés érdekében új funkciókat kell a kutyákhoz társítani.
Az Agrárminisztérium fontosnak tartja a génmegőrzést
A Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületeinek Szövetsége által szervezett eseményen V. Németh Zsolt, a kiemelkedő nemzeti értékek felügyeletéért felelős miniszteri biztos hangsúlyozta: a 2018-ban elfogadott kormányzati génmegőrzési stratégiában kitüntetett szerep jut az őshonos magyar kutyafajtáknak.
Ez a kilenc fajta – a komondor, a kuvasz, a puli, a pumi, a mudi, a magyar vizsla, a drótszőrű magyar vizsla, a magyar agár és az erdélyi kopó – nemzeti kincsünk, és
a hungarikumok között is helyet kapott
– emlékeztetett, jelezve, hogy népszerűsítésüket és megőrzésüket is szolgálja az érintett fajtákat bemutató, néhány perces kisfilmekből álló oktató- és természetfilm.
A miniszteri biztos a Kossuth Rádió Napközben című műsorában elmondta, az Agrárminisztérium több módon is kapcsolódik a magyar kutyafajták ügyéhez, többek közt tenyésztési hatósági tevékenységet lát el. A stratégiában szigorú szabályokat is előírtak, például
kötelezővé tették a DNS-alapú származásvizsgálatot.
Emlékeztetett arra, hogy tavaly 50 millió forinttal támogatta a kormány az őshonos kutyafajták megőrzésének ügyét. A forrásból genetikai vizsgálatokat végeztek, és támogatták az egyedszám növelését elősegítő szakmai munkát is. Ugyancsak ebből a keretből készült el A 9 magyar kutya című film is, amelynek premierjét a Nemzeti kutyafajtáink génmegőrzési program iskolaprojektjének zárórendezvényén tartották.
A kutyatartás átalakult
Kolos Gábor tenyésztő elmondta, a kutya tartása az elmúlt tíz évben jelentősen átalakult, a kutyák társállati pozícióba kerültek. Hozzátette, ahhoz, hogy egy fajt fenntartsunk, százas-ezres példányszámot kell elérnünk. Az átalakult kutyatartásnak köszönhetően a 21. században új funkciót kell a kutyák mellé rendelni ahhoz, hogy népszerűek legyenek.
A magyar őshonos fajták több világversenyen is jól szerepelnek,
legutóbb 2019-ben Kínában, a pásztorkutyák kategóriájában egy komondor kapta a második díjat. Hozzátette, ezeken a világversenyen több tízezer kutya és gazdája vesz részt.
Az őshonos kutyafajtáink a nemzeti örökség részei
Jakkel Tamás, a Nemzetközi Kinológiai Szövetség elnöke rendkívüli jelentőségűnek nevezte a programot, és hangsúlyozta, hogy őshonos kutyafajtáink a nemzeti örökség és kultúra részei. Éppen ezért annak ellenére fontos fenntartásuk, hogy eredeti funkciójukat mára nagyrészt elvesztették.
A munka legfontosabb elemei közé tartozik, hogy ezeknek a fajtáknak új funkciókat találjunk, és a tenyésztők új generációit is ki kell nevelni – mutatott rá Jakkel Tamás, aki szerint ehhez fontos kedvcsinálót jelenthetnek a népszerűsítő programok, köztük a debütáló, a fajták küllemét, viselkedését, értékeit szemléletesen és vonzó képi világgal bemutató ismeretterjesztő film.
Csejtei Tamás, az alkotás rendezője elmondta, hogy a szakmai követelmények maradéktalan figyelembevételével együtt az érintett kutyák iránti érdeklődés, szeretet, illetve rajongás felélesztése és megerősítése volt a cél, elsősorban a gyermekek körében. Egyúttal a produkció vezérmotívumaként említette annak megjelenítését, hogy ezek az őshonos fajták tökéletesen integrálhatók a mai ember életébe.
A filmet az iskolaprojekt keretében számos iskolában levetítik a gyerekeknek, februártól pedig az interneten is elérhető lesz, és a helyi tévék számára is hozzáférhetővé teszik.
(Híradó, Kuruc.info – Szent Korona Rádió)