Az utóbbi időben megszaporodtak a szélsőbalos, Antifa támadások a német nyelvterületen még létező hagyományos egyetemi diákszervezetek ellen. A felforgatás erői minden fronton háborúban állnak a normalitás refúgiumaival.
Néhány nappal ezelőtt, a hajnali órákban baloldali szélsőségesek festékkel csúfították el az 1845-ben alapított bonni Frankonia Burschenschaft épületének homlokzatát. A festék egy az épület előtt parkoló autót is beterített. Az eset mozgatórugóiról némileg az épületen hátrahagyott „NAZI” felirat tanúskodik. (lsd. fent, a kiemelt képen) A mai világban köztudottan a náci vagy fasiszta kifejezéssel minősítik azokat, akik a kulturális marxizmus, a neoliberalizmus és a posztmodernizmus ideológiai terrorjának ellenállnak. Ahogy a vicc mondja, fasiszta az, aki nem ért egyet a liberálisokkal.
Burschenschaftsdenkmal (Eisenach, Türingia)
Hasonlóan járt október végén a türingiai Eisenachban található, 1902-ben épített Burschenschaft-emlékmű, melyet az 1870-71-es német-francia háborúban elesett 87 Burschenschaft-tag emlékére emeltek. A falakat rózsaszín és fekete festékkel mocskolták be, az ajtaját beragasztották, egy ablakát pedig betörtek.
Néhány kép a megrongált emlékműről
Német nyelvterületen komoly hagyományai vannak a középkori előzményekkel rendelkező egyetemi diákszervezeteknek (Korpsstudenten, Burschenschaft, Landsmannschaft). A Burschenschaftok viszonylag új válfaját képezik a műfajnak. Az ős-Burschenschaft (Urburschenschaft) 1815-ben alakult a jénai egyetemen, és létrehozatalában fontos szerepet játszottak a napóleoni időszak végéhez kötődő felszabadító háborúkban önkéntesként harcoló egyetemi polgárok.
Bár a politikai jellegű egyetemi diákszervezeteknek tekinthető Burschenschaftok eredeti eszméit a nemzeti és keresztény hagyományok mellett bizonyos klasszikus liberális eszmék is inspirálták, tehát originális princípiumai nem makulátlanok, ma e szervezetek többségében a politikai paletta jobb oldalán helyezkednek el. Gyakran éri őket vád elitista társadalomfelfogásuk, jobboldali, nem ritkán radikális jobboldali kötődésük miatt, és sokan nem fukarkodnak velük kapcsolatban a reakciós, retrográd, fasiszta jelzőkkel sem.
A Burschenschaftok nagyon korán, már 1820 körül átvették a Korpsstudenten hagyományai közül a menzúra (Mensur) hagyományát. A menzúra egy tradicionális, erősen szabályozott vívópárbaj különféle egyetemi diákszervezetek tagjai között, melyet éles kardokkal, tőrökkel vívtak. Az ilyen kardpárbajok indító okait gyakran ürügyek képezték csupán, mivel a lényeg a próbatétel volt. A párbajozók ugyan védték a létfontosságú szerveiket, de arcuk szabadon volt, és az ily módon szerzett hegeiket (mint Otto Skorzeny) büszkén viselték.
Mensur der vier Tübinger Corps (Gustav Adolf Closs, 1890)
Külön érdekesség, hogy a német nyelvterületen (Németország, Ausztria, Svájc) található diákegyletek mellett a 19. századi erős német kivándorlásnak köszönhetően Chilében is működik 5 Burschenschaft. A Burschanschaftok kötelékeiből számos híres ember származik. Íme zárásként néhány név: Hans-Gerhard Creutzfeldt neurológus, Heinrich Hertz fizikus, Ferdinand Porsche mérnök, Theodor Mommsen történész, Ferdinand Tönnies szociológus, Max Weber szociológus, társadalomtudós, Friedrich Nietzsche filozófus, Robert Schumann zeneszerző, Jörg Haider, Heinz-Christian Strache, Norbert Hofer osztrák politikusok, az FPÖ egykori és mostani elnökei, Herzl Tivadar a cionizmus megalapítója, Ernst Kaltenbrunnet az RSHA vezetője és a fentebb már említett Otto Skorzeny SS-Obersturmbannführer.
Narbengesicht (Otto Skorzeny)
(Julius Evola, az Arcadi Online és a Wikipedia nyomán λ – Szent Korona Rádió)