Folytatjuk az alkalmazások megismertetését a Wah Ngai Wing Tsun kungfu rendszerében. Kínában több mint 300 fajta kungfu stílus létezik. Viszont egyetlen egy belőle csupán, amelyet egy hölgy alkotott meg, és ez a Wing Chun Kuen azaz Gyönyörű Tavasz ökle stílus.
Mivel egy nő alkotta meg, Ng Mui, ezért nem támaszkodhatott a nyers erőre, hiszen akkor kisebb esélye lett volna a győzelemre egy harc során. Egy nőnek fizikálisan másabb a felépítése, izomzata mint egy férfinak. Ezért a technikára a női „rafkóra, fifikára”, tehát érzékeny támadási pontokra való támadásokra támaszkodva alkották meg.
Még egy férfi esetében is azért helytelenek a csupán az erőn alapuló stílusok, mivel az ember szervezete idővel változik, tehát a technika minden nemnél fontos! Mikor már elmúlik ötvenéves az erő csökkeni fog és ez így természetes is. Vagy a nagy hajlékonyságot, alkatot igénylő stílusokkal ugyanez a helyzet. Eleve már alapból igényel bizonyos adottságot a gyakorlótól, amely vagy megvan, vagy nincs, ezáltal erősen leszűkíti az eredményes alkalmazásokat a gyakorlók számára. Ezek a képességek az idő múlásával jelentősen csökkennek vagy megszűnnek.
Akkor történik meg az , hogy amit fiatalabb korban eredményesen hajtott végre technika, az már sajnos nem működik, nem fogja tudni eredményesen használni. Egy utcai támadónak viszont sokkal jobban kedvez egy idősebb, vélhetően fizikailag már gyengébb ember megtámadása, mivel kisebb a kockázata az eredménytelen támadásra. Potenciális célponttá válik.
A Wing Chun megalkotói már a stílus alapjainak letételekor szem előtt tartották ezt a nagyon és fontos tényt.
Átgondoltan ezért úgy alkották meg a technikáit, hogy azokat bármely nemű ember férfi és nő egyaránt, bármely életkorban eredményesen végre tudja hajtani.
Kizárólag a mindenki által végrehajtható technikákat hagyták benne. Emiatt vannak benne a fel nem edzhető pontok támadása is, mivel ezekre a pontokra sokkal kisebb erőbehatás is elegendő, amit egy gyenge nő is végre tud hajtani eredményesen.
Lássunk ezekre néhány szemléltető példát. A tipikusan női fegyverek az ujjak és a tenyér használatával.
Az első támadási szituáció-nyakfogás, fojtás.
-a sokkal nagyobb fizikumú támadó két kézzel nyakra fog, fojtással támad.
Bizonyára mindenki belátja hogy egy nő ha csupán erővel akarná lefejteni a támadó kezeit nem sok esélye lenne rá.
-a védő ezért, mivel a támadó kezei oldalt vannak az középen nem tudja védeni magát (nincs harmadik keze). A sérülékeny pontok viszont pontosan itt , az ember hosszirányú középvonalán, szimmetriatengelyén helyezkednek el.
Ezért a támadó kezei között belül egy úgynevezett fekvőtenyér (wong cheung) technikával támadja az állcsúcsot, úgy hogy a másik kezével végig kontrollálja a támadó másik kezét.
-a támadó a fájdalom hatására felengedi a fogást és harcképtelenné válik. Kezdő szinten azt tanítjuk, hogy ilyenkor azt a pillanatot kihasználva menj el onnan, gyorsan hívj segítséget, menj be az első nyilvános helyre, ahol biztonságban vagy. A többit a hatóság majd elintézi. Viszont túléltél egy akár végzetes kimenetelű támadást, nem sérültél meg, nem raboltak ki stb.
A második támadás: derékfogás és húzás.
-a támadó derékon ragadja a hölgyet és közelebb akarja húzni maga felé.
-a védő hölgy nem tart rá a húzóerőre hiszen a támadó erősebb. A húzás erejét felhasználva a húzás pillanatában belép és közben szintén hasonlóan a támadó kezei között, a hüvelykujjakkal a támadó szemeit támadja.
-a támadónak a fájdalom hatására hátracsapódik a feje és pillanatnyilag harcképtelené válik.
-a védő ezt a kifeszített pozíciót felhasználva a térdével a lágyékot támadja.
-két olyan könnyen kivitelezhető támadást hajt gyorsan végre amellyel harcképtelenné teszi a támadót, mivel az érzékeny, fel nem edzhető pontokat éri az erőhatás.
Egyenes ütés fejre előrelépéssel
-A támadó egyenes ütést indít fejre és belép, eközben mindkét lábán súly van.
-A védő az ütés elől kifordul miközben a testsúlyát áthelyezi arra a lábára amelyik a támadótól messzebb helyezkedik el és miközben ráfog a támadó nyújtott ütő kezére.
-Mivel a védő testsúlya az egyik lábán van, ezért a másik közelebb eső lábával könnyen végre tud hajtani egy rúgást a támadó térdízületére.
-A támadót kibillentve a súlypontjából támadó térdét belülről kifelé megrúgja.
-A támadónak mindkét lábán súly volt, ezért a súlyt tartó térdízületet nagyon nagy roncsoló hatás éri. A támadó harcképtelenné válik.
Mikor már képzettebb a gyakorló akkor már ezeknek a technikáknak a birtokában van haladó szinten, könnyedén továbbviszi azokat és kombinációkban alkalmazza. Akár teljesen harcképtelenné téve a támadóját. Mindig az adott helyzet határozza meg azt, hogy mit szeretnék a harc kimenetelének. Ezzel a pár alaptechnikával azt kívántuk érzékeltetni hogy egy nagyobb erejű támadóval szemben is kerülhetünk ki győztesen egy esetleges utcai támadásból, de kizárólag technikával, logikusan gondolkodva. Soha nem használva erőre direkt erőt!
Folytatjuk az alkalmazások bemutatását!
A gyakorlatokat bemutatta: Si-mei Sipos Bettina és Si-hing Erdélyi Gábor
Korábbi cikkeink ide kattintva olvashatóak.
(H.W.T.C.A. Sifu Bagoly Tibor – A harc művészete – Szent Korona Rádió)