Ásotthalom polgármestere, a Jobbik alelnöke, a HVIM és a Betyársereg egyik alapítója. Toroczkai Lászlóval 4 éve már olvashattatok egy hosszabb interjút. Azóta sok minden történt. A migránsválságtól, a határvédelmen át egészen az aktuális politikai kérdésekig, és persze a Jobbikot érintő témákig, mindenről. Interjú Toroczkai Lászlóval.
– Ásotthalom az utóbbi években szimbólummá vált. Európa védelmének szimbólumává. Az ott kifejtett munkátokat már nemzetközi szinten is elismerik. Mit jelent ez a gyakorlatban?
– Ásotthalom akarva-akaratlanul is az elmúlt években nagyon komoly nemzetközi hírnévre tett szert, elég ehhez beütni a településünk nevét az internetes keresőbe. 2006-ban a tévéostrom után azt hittem, hogy életem csúcspontja volt, hogy bekerültem a világ legnagyobb médiaszolgáltatójának, a BBC-nek az egyik műsorába, az utóbbi időben azonban már eljutottam odáig, hogy sokszor a legnagyobb amerikai vagy éppen brit tévétársaságokat sem fogadom, mert az elmúlt években százával jártak ide hozzánk, végül már dolgozni sem tudtam miattuk. Az elején nagyon nagy szükségünk volt a nemzetközi hírverésre, tudatosan csábítottam is őket ide a Facebook-oldalamon megosztott, a közvéleményt időnként sokkoló fotóimmal, amelyekkel az itteni helyzetről tudósítottam, hiszen a magyar kormány sem akart reagálni a vészjelzéseimre, a cél a közvélemény figyelmének felkeltésén keresztül a nyomásgyakorlás volt, de most már szelektálok a külföldi médiumok között, csak azokat fogadom, akik hajlandóak valamennyire objektíven beszámolni a tömeges migrációról és az ásotthalmi helyzetről. Egy ideje nem fogadok arab vagy török stábokat, pedig korábban ők is jártak nálam, de a náluk megjelent riportokat követően csak a halálos fenyegetéseket kaptam a „békés” iszlám világból. Arab népszokás lehet a megölésem mellett a családom kiirtásával való fenyegetés, mert ez szinte sohasem maradt el. De a nyugati sajtót is nagyon meg kell szűrnöm, elképesztő újságírószerű alakok jártak nálam. A múltkor a legnagyobb dán lap munkatársaival vesztem össze a hivatalomban, mert a velük szomszédos Svédországgal kapcsolatban azt is képesek voltak tagadni, hogy léteznek bevándorlók által uralt, gettósodó negyedek a skandináv országban, illetve szerintük nincs összefüggés az egekbe szökő nemi erőszakok száma és a bevándorlás között. Tudjuk, ezek azok az elmebeteg liberálisok, akik szerint meg kell érteni a szegény szomáliai „menekültet”, aki megerőszakolta a svéd nőt, mert ő még nem tanulta meg, hogy Európában mások az udvarlási szokások. A svéd nagykövet is eljött hozzám a nagy invázió közepén, és egy órán át elbeszéltünk egymás mellett. Szerinte nagyon jó a migráció, és inkább nekem is örülnöm kellene ennek, hiszen például az 1956 után menekülő magyarok is milyen sokat tettek hozzá Svédországhoz. Hiába mondtam neki, hogy egy szomáliai vagy egy marokkói nem ugyanolyan, mint egy európai, keresztény kultúrkörből érkező magyar, teljesen reménytelen, amolyan süketek párbeszéde volt. De azért akadnak objektív nyugati újságírók is, a szintén többször nálam járt orosz újságírók pedig általában korrekt tudósításokat tudtak összehozni. De még a kínaiak is hitelesebben tudósítottak rólunk, mint nagy átlagban a nyugatiak. Ez azért jól mutatja ennek az amerikai-brüsszeli demokráciának a valódi arcát. Bőven van mit reformálnunk az Európai Unión.
– Milyen az együttműködésetek más nemzetekkel, szervezetekkel? Milyen gyakorlati tanácsokat tudsz adni a hozzád forduló külföldieknek?
– Azt szoktam mondani, hogy a migráció egyetlen haszna számomra az volt, hogy az angol nyelvtudásom javult egy picit. Rengeteg külföldivel, főleg nyugat- és észak-európaival tartom a kapcsolatot, sokan biztatnak onnan, az utolsó reménységnek, az utolsó bástyának, ellenállónak tartanak minket, magyarokat, akik még nem veszítettük el a józan eszünket, és próbáljuk megállítani ezt az inváziót, amely visszavonhatatlanul változtatja meg Európa arculatát. Sajnos azonban azt tapasztalom, hogy jól működik a liberális diktatúra, mert a legtöbb nyugat-európai fél, sokan a határvédelmünkhöz is csak névtelen levelekkel mernek gratulálni, a nyugati társadalom bénult és retteg. A nemzeti pártjaik, mozgalmaik is tehetetlenek, sőt egyfajta öncenzúrát alkalmaznak saját magukkal szemben, nem igazán látok már olyan erőt, amely egyáltalán elég bátor lenne ahhoz, hogy összefogjon velünk. Vannak nyugaton is szép számmal bátor emberek, de komolyan vehető szervezetek nem állnak mögöttük, ezért hívtam életre a Custodela nevű nemzetközi szerveződést, amely egyelőre egy weboldalként, hírportálként és oknyomozó csoportként működik. A migráció és a multikulturalizmus valódi arcát mutatjuk be, mert a legfontosabb a hiteles tájékoztatás lenne. Magyarországon azért mára elég jól állunk, bár én emlékszem még arra, amikor 2014-ben egyedüliként tudósítottam a valós helyzetről innen a déli határról. Nyugaton azonban egyszerűen elhallgatják a valóságot, iszonyú agymosás megy. Még a kölni szilveszteri tömeges molesztálásokról is képes volt először hallgatni a német rendőrség és média, pedig akkor százával zaklatták a migránsok a lányokat, nőket. A Custodela stábjával jártam a franciaországi Calais melletti 10 ezer fős illegális migráns-táborban, ahol pokoli állapotokat találtunk, de jártunk Boszniában is, ahol olyan falvakba látogattunk el, ahol az Iszlám Állam kiképzőbázisait és toborzóit találtuk. Mindez légvonalban csupán száz kilométerre a magyar határtól.
– Te már jóval a bevándorlási hullám megérkezése előtt jelezted, hogy gond lesz. Akkor nem hallgatott rád senki és talán bolondnak is néztek. Most milyen a kapcsolatod a hivatalos szervekkel és a kormánnyal?
– Még mindig sokkal felszínesebb, mint ami elvárható lenne, de azért sokat javult a helyzet. 2014-ben még teljesen egyedül éreztem magam a néhány mezőőrünkkel szemben sok tízezer hódítóval, akik egyszerűen a nyitott határon besétáltak az őrizetlenül hagyott hazánkba. Elsőként követeltem a kerítést, de egyszerűen lepattantam a kormányról, először hallani sem akartak róla. Sőt, mindenki csak le akart beszélni arról, hogy szembeszálljak a migrációval, azt mondták, hogy ez egy globális ügy, túl kicsi pontok vagyunk ahhoz, hogy ezt megállítsuk. Emlékszem, 2014-ben már lakossági fórumot szerveztem Ásotthalmon a migráció miatt, ahol a határ védelméért felelős rendőrségi vezető azt mondta, hogy szokjuk meg ezt a népvándorlást, mert ide születtünk a déli határ mellé, tenni úgysem tudunk ellene. Hát, én ezt nem fogadtam el, s küzdöttem tovább. Aztán, miután a kormány mégis megépítette a kerítést 2015 nyarán, s kiderült, hogy működik, a belügyminiszter minden határ menti polgármestert kitüntetett a migráció elleni küzdelemért, kivéve engem. Nagyon szánalmas és kisstílű húzás volt. A kormány is minden szomszédos településre ellátogatott, kivéve Ásotthalmot, annak ellenére, hogy minket érintett a legjobban az invázió. Mára azonban javult a helyzet, államtitkári szinten is szoktak velem időnként egyeztetni határvédelmi kérdéseket illetően. Ez lenne a normális.
– A 2015-ös nagy bevándorlási krízis miként hatott a településetekre? Mi az, amit ki tudnál emelni az olvasóknak ebből az időszakból?
– 2012-ben jelentek meg az első nagyobb migráns-csoportok a tanyavilágunkban, 2014-ben már elviselhetetlenné vált, 2015-ben pedig már naponta közel 10 ezren érkeztek. Több százezren vonultak keresztül a 122 négyzetkilométernyi kiterjedésű településünkön, rengeteg tanyába betörtek, ott éjszakáztak, várták az embercsempészeket, tönkre tették a gyümölcsösöket, fóliasátrakat, de loptak el kerékpárt is. Egyszer szabályos csatát vívtak egymással a migránsok a tanyánk mellett a magyar-szerb határon, én a határátkelőn mentem át, és egyszerre értem oda a szerb rendőrökkel, mert az áldozatok a szerbiai oldalon feküdtek. Többeket megkéseltek, egy halálos áldozat is volt, minden csupa vér volt körülöttünk. Én hívtam a magyar rendőröket, akik végül Ásotthalom területén, a magyar oldalon fogták el a gyilkos migránsokat. Olyan is előfordult, hogy a migránsok egyszerűen lezárták a közútjainkat, gyorsabb ingyenes szállítást követelve a magyar államtól. 2015 nyarára pedig az embercsempész maffia-csoportok lepték el a településünket, a benzinkúton százával tanyáztak a külföldi gengszterek, akiket aztán hazai, többnyire cigányokból álló bűnbandák kezdtek kiszorítani, időnként véres csatákat vívva egymással az erdőink mélyén. Pokoli idők voltak.
– Aki követi a Facebook oldaladat az tudja, hogy létrehoztál a mezőőreidből egy remek kis alakulatot, amely nagyon hatékonyan működik. Azonban ott van a rendőrség és a honvédség is. Milyen velük az együttműködésetek? Hogy látod az ő munkájukat?
– Speciális mezőőrséget hoztam létre, amelyhez nagyon sok támogatást kaptunk a lakosságtól. A Toyota-terepjáró árát például a Facebook-oldalam követői adták össze. Kezdetben csak az 5 fős mezőőrséggel védtük a határt és a települést, de mára szerencsére több száz rendőr és honvéd van itt. Természetesen nagyon örülünk annak, hogy itt vannak. Általában jó a kapcsolatunk, a rendőrséggel közös szolgálatot is ellátunk.
– Kicsit evezzünk a belpolitika vizére. Mint a Jobbik egyik alelnöke, hogy látod, valóban rossz útra lépett a Jobbik a néppártosodással? A kritikusok szerint a Jobbik elvesztette a nemzeti radikális mivoltát és ezzel támogatóinak jó részét is. Mit gondolsz ezekről a kérdésekről?
– Ha a Jobbik választást akar nyerni, akkor néppártosodnia kell, ez egyértelmű. Persze, kérdés, hogy mit értünk a néppártosodás alatt. Erről folynak eszmecserék, néha viták is közöttünk, de a legfontosabb, hogy van lehetőségünk erről egyáltalán vitatkozni. Más pártokban ez elképzelhetetlen. Vannak a viták mellett hibák is, ezekre is rá szoktam mutatni, de amennyiben a Jobbik elárulta volna az eredeti célkitűzéseket, én már nem lennék a párt elnökségében. Ott vagyok azonban, és bár rendkívül nehéz egyszerre a legerősebb ellenzéki párt alelnökeként és Ásotthalom polgármestereként is helytállnom, de olyan ügyekért érdemes, mint például a Budaházy Gyuriék melletti amnesztia-törvényjavaslat, amelyet az én kezdeményezésemre adott be a Jobbik. Egyébként ez a tény is mutatja, hogy a Jobbik nem árulta el a hazafiakat. Az már más kérdés, hogy a Fidesz ezt is lesöpörte az asztalról.
– Mit gondolsz a CEU-ügyről és az e köré szerveződő liberális tüntetésekről?
– Elég nagy publicitást kapott, és még a parlamentben is vihart kavart a véleményem, amelyet természetesen fenntartok, annál is inkább, mert húsz éve ugyanezt mondom. A Soros-egyetem a nemzetellenes politikusok keltetője, Soros György Magyarország kútmérgezője, az európai nemzetek egyik legnagyobb ellensége, akit ki kellene tiltani az országból is, az egyetemét pedig be kell zárni. Az emberei által szervezett tüntetések pedig a kijevi, Majdan téri vagy a 2003-as grúziai események sorába illenek, szerencsére itt a magyar kemény mag sokkal józanabb és tájékozottabb annál, hogy egy Soros emberei által szervezett tüntetés mellé álljon.
– Az első interjúnkban 4 évvel ezelőtt már megkérdeztük tőled, hogy mit gondolsz a Betyárseregről. Azóta sok minden történt a nemzeti oldalon, polgármester lettél és a Jobbik egyik vezetője. Ennek fényében mit gondolsz most, 2017-ben a Betyárseregről?
– A Betyársereg egyik alapítójaként természetesen nagyon büszke vagyok a seregre, amely Tyirityán Zsolt vezetésével a nemzeti oldal egyik legfényesebb sikertörténetévé vált. Hiánypótló, nagyon nagy szükség van rá, reményt ad a sokszor elnyomott, meggyötört magyar embereknek, és erőt, példaképet a magyar fiataloknak, akik a Betyársereget látva gyorsan megértik, hogy csupán az ellenségeink szerették volna áldozattá tenni a népünket. A magyarság ugyanis egy harcos nemzet, amely győzelemre született.
(Betyársereg)