Almássy – Nyugaton a liberális diktatúra felé haladunk

A magyar kormány semmi jót nem várhat Macron elnök kormányzásától, aki követheti Merkel uniós föderalizációs törekvéseit.

Almássy Ferenc francia–magyar kettős identitású újságíró a Visegradpost.com főszerkesztője. Párizsban nőtt fel, és fiatal konzervatívként hét éve választotta új otthonának Budapestet. A francia és közép-európai politika szakértője. Vele beszélgettünk.

A konzervatív újságíró nem érti, Le Pen miért nem óvja meg a választást (Fotó: MH)

– Ki hekkelte meg a francia elnökválasztást? Putyin vagy a Rotschild-bankház, Macron volt munkaadója? Bocsásson meg, hogy olyan komoly vagyok, mint a New York Times.

– Tény, hogy ez az elnökválasztás nem volt sem demokratikus, sem normális. Mögötte állt a teljes politikai elit és a sajtó. Mindent elkövetve, hogy ez a három éve még ismeretlen ember győzzön. Ráadásul a „forradalom” szót használva. Az is kötelező kifejezés volt, hogy a francia történelemben „új lapot” nyitnak. Holott ez az ember a legradikálisabban jelképezi a fennálló egész rendszert, beleértve gazdasági alapját. A „libertariánusan liberális” rendszert, mint mondják franciául. Tehát a vadkapitalizmust. A médiában folyt az agymosás. Miközben olyan módszereket, trükköket vetettek be, mint soha máskor. Franciaországban a szavazáskor az emberek postán kapják meg borítékban a szavazólapokat. De a szavazóhelyiségekben is lehet ezeket választani. Több ezren kaptak érvénytelenített szavazócédulát. Például szakadt volt a Le Pen-szavazócédula. Olyan esetek is voltak, amikor a borítékban két Macron-szavazócédula volt. Azaz hiányzott a Marine Le Pen- cédula. Félmillió olyan szavazó is van, aki dupla szavazási lehetőséget kapott a borítékjában. A francia tengeren túli területeken elsősorban. Azon helyeken közismerten Macronnak áll a zászló, mert ott élvezik az EU-tagság előnyét.

– Akkor a Nemzeti Front miért nem óvja meg a szavazást?

– Ez nagyon jó kérdés, és nincs rá válaszom.

– Hogy merészelte éppen a Le Monde vagy a Libération megszegni a kampánycsendet, Macronra buzdítva olvasóit?

– Ők inkább kifizetik a néhány ezer eurós büntetést.

– Miközben másokat nem píszí kijelentéseikért tízezrekre, sőt, annál is nagyobb pénzbüntetésekre ítélnek…

– Igen, ez is bizonyítja, hogy a francia rendszer már régóta nem demokratikus, és nem egyenlőségen alapul.

– A testvériségről nem is szólva, ugye?

– Igen, már senki sem veszi komolyan a szabályokat, a szólamokat az államhatalom és a hatalmi elit részéről. Megtört valami.

– Van egyetlen olyan francia országos napilap, amely Le Pen mellett állt?

– Nyilván nincs.

– Országos tévéállomás?

– Az sincs.

– Amikor a magyar politikai felállást és a választásokat a támadói azzal vádolják, hogy az nem demokratikus, mert a kormány uralja a sajtót, akkor mi a helyzet Franciaországban?

– Ennél még tovább mehetünk. Egy olyan plakátkampány Franciaországban elképzelhetetlen, mint amit a Jobbik csinál itt a „Ti dolgoztok, ők lopnak” óriásplakátokkal. Több mint tizenöt gigabájtnyi adatot hekkeltek meg Macron adatbázisából. Azonkívül, hogy kiderült, drogos, nem tűnt fel még semmi. De még kiderülhet. Viszont ma már mindenki óvatosan levelez, mert tudja, bármi napvilágra kerülhet. Franciaországban ugyanakkor a Facebook és a Twitter több ezer profilt függesztett fel vagy törölt csak azért, mert használták a #MacronLeaks hashtaget.

– Macron most párttá alakult politikai mozgalmának, az En Marche-nak, az Előre!-nek nulla képviselője van a nemzetgyűlésben. Mi lesz, ha – mint írják sokan – a június 11-i és 18-i választásokon nem kap többséget? Öt évig béna kacsa lesz?

– A hatalmi elit nagyon megijedt, az emberek dühe nő. A két oldal hagyományos pártja összeomlott. Vasárnap, percekkel Macron győzelmének kiderülte után, már mindkét oldalról tízesével jöttek lelkesen, hogy támogatják Macront. Úgyhogy azt gondolom, ez lesz Franciaország 21. százada. A De Gaulle-féle köztársaságot tönkretették. Most jön egy új rendszer, ahol bal- és jobboldalon egy-egy radikális párt van, Mélenchoné és Le Pené. A politikai elit pedig egyetlen nagy pártba kerül. Míg Közép-Európában egy illiberális demokrácia felé haladunk, Nyugaton pedig – és ezt halálosan komolyan mondom – egy liberális diktatúra felé. Egy hét múlva lesz hivatalosan elnök Macron. Onnantól kezdve alig egy hónapot kell kibírnia. Nincs meg a nép közötti támogatása. Már most utálják sokan, mert neo-neokonnak tartják, és tartanak durva politikája beindításától. Amit a szakszervezetek máris elutasítanak. Szerintem majd a választások után fog beindulni, főleg, hogy még megkaphassa a parlamenti többséget.

– Hogyan értékeli a legutolsó Macron–Le Pen-tévévitát? Mit rontott el Marine Le Pen?

– Elkeseredtem a vitától. De attól is, hogy a Nemzeti Front elnöke a választás után a stábjával táncolt. Franciaország jövője szempontjából egy ilyen sötét pillanatban nem illik ilyet tenni. Ekkor ötlik az ember eszébe az, hogy Marine Le Pen tényleg akart-e elnök lenni. Maga az egész vita egy katasztrófa volt. Az újságírók sem tudták kezelni. Marine Le Pen rossz volt. Olyannyira, hogy nem tudom, ez szándékos volt-e. Támadta Macront, nevetgélt. Talán az volt a célja, hogy az új elnök és a vele kezdődő új rezsim fő opponense legyen. Érzésem szerint ez kockázatos célkitűzés.

– Mit várhat a magyar kormány Macrontól?

– Úgy gondolom, semmi jót. Tudom, nagyon nem korrekt politikailag, amit mondok. De Macron Merkelnek a gauleitere (körzetvezető – a szerk.). Már abból is látszik, hogy kik gratuláltak neki és dicsérték őt égre-földre először. Angela Merkel kancellár, Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság és Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke. A francia sajtó azt sulykolja, hogy a franciák „Európát választották”. Nos, a Nemzeti Front választói még inkább. De az nem a jelenlegi Európai Uniót jelenti, ami Németország hatalmi eszköze. Macron teljes mértékben követné Merkel unió föderalizációs törekvéseit. Beleértve a két ország katonaságának együttműködését. Magyarországnak és Közép-Európának általában nagyon kemény idő jöhet. A távozó angolok miatt térségünk magára marad. Kétségkívül jön egy új szabadságharc. Arról a térségről van szó, amely európaiabb a nyugatra fekvőnél, ugyanis itt mi európaiakkal akarjuk megőrizni Európát. De a birodalom mindent megtesz, hogy visszavágjon, mint a filmben mondják. Nagyon erősnek kell lenni. A következő öt év nagyon kemény lehet. Megtörténhet, hogy Macron akár szankciókat is kezdeményezhet Lengyelország ellen. Így üzenve a franciáknak, hogy ő erős elnök és hogy a probléma nem az EU, hanem a keletre fekvő „diktatúrák”, amelyek ki akarnak bújni az unió szabályai alól, és hogy pont ezért kell „még több EU”.


Röviden
Egy Soros-szervezet is kampányolt

– Megkezdte az egyeztetéseket első kormányának összeállításáról tegnap Emmanuel Macron megválasztott francia elnök. Szóvivője elmondta: az új elnöki többségben fele-fele arányban lesznek nők és férfiak, felét a civil társadalomból érkező szakemberek, a másik felét pedig korábbi szocialista, jobboldali és centrista politikusok fogják alkotni. Sem a jobbközép Köztársaságiak, sem a Szocialista Párt nem döntött egyértelműen, milyen stratégiát akar követni, Macron többségéhez vagy ellenzékéhez akar-e tartozni. Macron politikai mozgalmának főtitkára, Richard Ferrand nem zárta ki, hogy az eddig ellenzékben lévő jobboldalról érkezik a miniszterelnök.

– Donald Trump amerikai elnök május 25-én Brüsszelben találkozik Emmanuel Macron francia államfővel, amikor a NATO vezetőivel tanácskoznak a belga fővárosban – jelentette be a Fehér Ház hétfőn. Trump elnök  határozott együttműködésre törekszik Macron megválasztott francia elnökkel, hogy megvitassa vele a közös kihívásokat – fogalmazott a Fehér Ház.

– A világ egyik legkiterjedtebb online aktivistahálózata, a George Soros által támogatott Avaaz is aktív kampányt folytatott a francia elnökválasztás befolyásolására – írta a 888.hu egy birtokukba jutott levélre hivatkozva. A húszmillió tagból álló hálózat Marine Le Pen győzelme ellen kampányolt, prioritásuknak tekintik ugyanis a „szélsőjobboldal megállítását” Európában.

(Magyar Hírlap – SZKR)