Vélemény a CEU-s őrületről

A Médiavadász rávilágít a CEU körüli hisztéria hátterére, illetve arra, hogy az átlagjánosok mennyire nincsenek képben.

A Médiavadászt annak idején éppen azért hoztuk létre, hogy az olyan borzalmasan dilettáns reakciókat kiváltó eseményeket, mint például a külföldi egyetemek szigorítására hozott törvénymódosítás, megfelelő kontextusba helyezzük, és rámutassunk ezen reakciók többségének logikátlanságára. Logikátlanságokról, szűklátókörűségről, egydimenziós megközelítésekről van szó, és látnunk kell, hogy ezeket a nagyobb elégedetlenségeket kiváltó eseményeket mindig ez az ideológiai zűrzavar határozza meg.

Az egyszerű embernek eleve nincs lehetősége megfelelő ítéletet hozni fajsúlyosnak mondható ügyekről (az újságírók és a politikusok döntő hányada is egyszerű ember). Az emberek ugyanis azt hiszik, hogy fejlődés van. Azt hiszik továbbá, hogy ami külföldről érkezik (főleg Amerikából és olyan helyekről, ahol szinte mindent behálózott már a modern-posztmodern mentalitás), az ennek az elhitt fejlődésnek a folytatását garantálja. Azt hiszik, hogy ha a külföldi befolyást elvágják, akkor megnyílik az ajtó, amely egyenesen a „sötét középkorba” vezet bennünket. Azt hiszik, hogy a nemzetköziség egy olyan cáfolhatatlan érték, amely közelebb hozza az embereket egymáshoz, és ami az ellenségeskedések eloszlatásának fő kritériuma. Azt hiszik, hogy az egyetemek valódi tudást adnak, és a külföldi egyetemek még annál is valódibbat. Azt is hiszik, hogy ha valami mellett sokan kiállnak, akkor az a valami csak jó lehet. Azt is gondolják, hogy az idegenek – legyenek akár nyugatról érkezett hájas kapitalisták, titkos szervezetekből érkezett szellemi létrontók, vagy keletről és délről érkezett hitevesztett bevándorlók – jót akarnak, de legalábbis mindenképpen jobbat, mint amivel idehaza az itthoniak szembesülnek. Azt hiszik, hogy ha – helyesen vagy helytelenül – valami hibát tapasztalnak a kormányzásban, arra egyedül külföld, és azon belül is főleg a deviáns Nyugat lehet az alternatíva. Azt hiszik továbbá, hogy pillanatnyi érzelmeik és gondolatfoszlányaik megalapozottak, és olyan értékkel bírnak, amit fennhangon hirdetni kell. Azt hiszik, hogy a tiltakozás egy szent és sérthetetlen tett, ami elég igazolást ad ahhoz, hogy az illetékesek visszavonják döntésüket. Továbbá azt hiszik, hogy tudják, hogy mi az, ami mellet, és mi az, ami ellen tiltakoznak. Azt hiszik, hogy akiknek támogatást biztosítanak, az ő érdekeiket szolgálják.

Mindezen dolgok tehát teljesen alkalmatlanná teszik az emberek 99 százalékát, hogy a CEU ügyében tisztán lássanak.

Réb István

(Médiavadász)