Miközben a Fidesz kormány „Üzenjünk Brüsszelnek” kampányában lubickolunk, addig Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter teljes mellszélességgel támogatja a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) hajmeresztő elképzelését, mely szerint nagyjából 250 ezer EU-n kívüli „kulturálisan beilleszthető, szakképzett munkaerőt” szabadítanának sokat megélt kis hazánkra.
A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) nemrég közzétett javaslatával borzolja a kedélyeket, mellyel 250 ezer „kulturálisan beilleszthető, szakképzett munkaerőt” (értsd: migráns – a szerk.) szabadítana Magyarországra.
A határon átszökdécselő migránsok munkába állítását célzó javaslatot azzal indokolják, hogy:
- a demográfiai korfa alakulása miatt a munkába állók létszáma kisebb, mint az onnan kilépők száma;
- a szakképzett fiatalok inkább elhagyják az országot és külföldön vállalnak munkát;
- hatékonyság szempontjából a magyar vállalkozások jelentős része nemzetközileg nem versenyképes, az alacsony technológiai színvonal és munkaszervezés miatt munkaerőigényük túlzott.
Ezek azok a főbb pontok, amelyek miatt elárasztanák hazánkat 250 ezer „agysebésszel”. Ahelyett, hogy a magyar fiatalok munkába állítását, a munkások képzését támogatnák és például az „elmaradt” túlórák kifizetésére tettek volna javaslatot.
(Utóbbival kapcsolatban bevett szokás a cégeknél, hogy csak a túlórák egy részét fizetik ki a munkavállalóknak a tárgy hónapban, különböző okokra hivatkozva és ígérik, hogy a következő hónapban pótolják, ezzel követhetetlenné téve a munkás számára a bérének alakulását – a szerk.)
Ehhez a javaslathoz pedig Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és a kormány is asszisztálna. Varga elmondta:
„A harmadik országból származó munkaerő foglalkoztatásában segítene a kormány.”
Ez a harmadik ország azt jelenti, hogy az EU-ba készülő migránsok behozatalával tervezhetnek.
Elmondta még azt is, hogy senkinek nem kell féltenie az állását majd az új „vendégmunkásoktól”, mivel őket csak olyan helyre veszik fel, amiket nem tudtak eddig feltölteni a magyarországi cégek. Egy felmérésük szerint a vállalatok negyede küzd azzal, hogy valamilyen pozícióba nem találnak értelmezhető vagy számukra megfizethető munkaerőt.
Kicsit szemezgettünk a vállalatok állásajánlatai között, hogy megtudjuk milyen szakképzett munkaerőre is van szüksége manapság a cégeknek. Íme a teljesség igénye nélkül 12 vállalat munkaerő igénye felsőfokú és középfokú szakképzettséget tekintve. Döntse el az olvasó, hogy vajon hány migránst sikerül majd ilyen és hasonló állásokba felvenni:
- költségelemző
- gyártástervező mérnök
- beszállítói minőségbiztosítási mérnök
- hardver fejlesztő mérnök
- szoftverfejlesztő mérnök
- szerszámkészítő
- műszakvezető
- project manager
- teszt technikus
- minőségbiztosítási mérnök
- pénzügyi elemző
- karosszéria lakatos
- gépbeállító
Németország iskola példája annak, hogy a migránsok munkába állítása teljesen megbukott, hiszen egymillió bevándorlóból – igen, jól látja a kedves olvasó – csupán 54 főt tudott munkába állítani a német integrációs politika. Vajon miből gondolják, hogy országunkban más lesz?
A miniszter az új munkaerő elhelyezéséről is gondoskodna. A cégek lakhatásra fordított kiadásait adókedvezményekkel díjazná. Társasági adóalapjuk megállapítása során, kiadásaikat kétszeresen vehetik figyelembe, emellett bevezetnék az úgynevezett mobilitási célú lakhatási adókedvezményt is.
„Olyan támogatásokat is megfontolunk, amelyek közvetlenül segíthetik szálláshelyek létrehozását”
-mondta Varga. Valamint a cégek javaslatait is várják és további segítséget is ígérnek.
A felháborító javaslatról a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) ülésén már tárgyalták is:
„… a jelenlévők az MGYOSZ-t képviselő Rolek Ferenc előterjesztésében megtárgyalták a javaslatot, aminek valamennyi fél kiemelt fontosságot tulajdonított.”
-írja a MGYOSZ közleményében.
Jó biznisz a menekült ipar
A menekültáradat nem véletlen, hanem politikai és gazdasági csoportok érdekeit szolgálja, a nyilvánosság érdeke viszont az, hogy tudják, ez a döntéshozók tudtával és az ő érdekeiknek alárendelve történik – mondta el korábban Udo Ulfkotte, A menekültipar című könyve bemutatóján, a 23. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon.
A szerző hangsúlyozta, a menekültipar cégszerű szervezet, amelyben sokan nagyon jól keresnek. Udo Ulfkotte a könyvbemutató után interjút adott az N1TV-nek.
(Idegen áradat-SZKR)