Az őshazából magunkkal hozott motívum. A nőiesség, a szépség, a szerelem, a szeretet, a tisztelet, a kegyelet és az elismerés jelképe. Őseink hittek a gonoszt távol tartó szerepében, ezért kapufélfára faragták (ahogy a mongolok is). A tulipános életfa létezése is azt bizonyítja, hogy a tulipán ősi jelkép.
“Hej tulipán, tulipán…”
A magyar női lélek formái a díszítőművészetünkben
(clicks: 377)
A világ győzedelmes királynője – NagyBoldogAsszonyunk – Albert Éva Katalin alkotása
“Utolsó szent örökségünk ez, amit senki tőlünk el nem vehet: népművészetünk ősi titka. Isten adta, tündér ihlette, ember álmodta örökség ez, melynek egyetlen tulajdonosa a Magyar, bárhol éljen is.”
– Wass Albert –
(clicks: 256)
A világ győzedelmes királynője – NagyBoldogAsszonyunk – Albert Éva Katalin alkotása
A népművészetünkben jelenlévő képi információ a Világegyetem élő (és azon túli) szerkezetét jelenítik meg előttünk, bennünk.
Amennyiben ezek a képek a neuron-hálózatunkban is benne vannak (gondolunk rájuk), úgy az Ősi Intelligencia élő nyomait hordozzuk.
Ebben a megközelítésben védelmet is jelentenek.
“A hímzésmintáink…
A mentális egészségünket védik.
A rezgéseik nyitva hagyják úgymond a kiskaput az agyban, amin át a fény a tudatunkba áramolhat.
A kézzel készült hímzés ereje jóval erősebb egy fotó erejénél, mert benne van az alkotó energiája.
Erre mondták eleINK, hogy BELETETTÉK A SZÍVÜKET ÉS A LELKÜKET.
Fogjatok hát hozzá, és alkossatok ennek tudatában, mert szükség van a védelemre a mai világban!” – spiriteve
A Tulipán
A legkorábbi ismert tulipán-ábrázolás a Kr. előtti VII. századból való egy dél-kaukázusi szkíta leletből Ziwiyeből.
(clicks: 143)
Aranyból készült pecsétnyomón öt vastagodó hasban végződő tulipán van.
A tulipán ősi magyar népművészeti jelkép, Lükő Gábor etnográfus és mások (például Varga Géza írástörténész) szerint a legősibb magyar virágmotívum (az olyan kelyhes virágokkal együtt, mint a liliom).
Lükő szokott ironikus stílusában így ír róla:
„Népművészetünk legősibb virágmotívuma a tulipán.
Az etnográfusok sokat huzakodtak rajta, keletről származik-e vagy nyugatról?
A tulipán virágról kiderítették, hogy nyugati kertészek ismertették meg velünk a XVIII. században, népművészetünk tulipán motívumáról meg bebizonyították, hogy nem is tulipán, hanem legtöbbnyire rózsabimbó a neve a szűrszabók ajkán.
De nevezik sok minden egyébnek, sőt mi több, még tulipánnak is.
A régészeti leletek tanúsága szerint a török népek már vagy másfélezer esztendeje alkalmazzák bronzból öntött szíjjvégeiken és bizonyára egyéb díszítményeiken is.”
(clicks: 187)
Varga Géza írástörténész szerint a tulipán az ősvallás égigérőfa-jelképe;
amely nem élethű, hanem jelszerű ábrázolás – ezért értelmetlen a néprajzosok azon követelménye a honfoglaláskori és más régészeti emlékek tulipánábrázolásaival szemben, hogy azokon legyen botanikai hitelességgel meghatározható a tulipán.
E régi emlékek nem a tulipán; hanem az égigérő fával (Tejúttal) azonos Isten jelképes ábrázolását célozták.
(clicks: 255)
A sztyeppi égigérőfa-ábrázolásokhoz hasonlóan a tulipánábrázolásokon is találunk olyan jelképeket (szójeleket), amelyek a székely rovásírás jeleivel azonosíthatók.
Ezek segítségével egyes tulipánábrázolások elolvashatók.
A tulipán középső sziromlevele például gyakran azonos a székely írás “us” (ős) jelével.
Ez a jel a Tejút hasadékát ábrázolja, amelyben karácsonykor a Nap kél (a jelet csak másodlagosan használják a női nemiszerv ábrázolására; eredetileg az ősanya vulváját jelölte; de az ősvallás időszakában nem a vulva, hanem a benne születő napisten volt a fontos).
(clicks: 143)
Az égigérő fa központi szára a “Magasságos időisten köve” mondatjel
Továbbá itt:
Az őrségi = ősrégi jelkincs:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/12/az-orsegi-osregi-jelkincs.html
Ez a csillagászati körülmény okozta a Tejút hasadékának rendkívüli ősvallási jelentőségét és a sok ábrázolást, amelyek egy része a tulipánhoz kötődik.
A tulipán két szélső sziromlevele meg a székely írás “nt/tn” (Ten) jelével azonos.
A két jel együttesen az Isten (ős Ten) szót adja, újfent igazolva ezáltal azt a Berze Nagy János által is felismert tényt, hogy a magyar nép az égigérő fát (azaz a Tejutat) az Istennel azonosítja.
(Forrás: Magyar Nyelv)
(clicks: 171)
Ősi női szimbólum
a szenvedély,
a lángoló szerelem,
a termékenység jelképe.
A tulipán motívuma elválaszthatatlan a magyar népművészettől:
bútorokon, munkaeszközökön, edényeken, háztartási eszközökön, fejfákon, ruhákon egyaránt megjelenik, gyakran a szívvel együtt ábrázolva.
Gyakori elem a népköltészetben, és rendre feltűnik a magyar népdalokban.
Nem pusztán világi jelkép – szakrális, vallási vonatkozásban is találkozhatunk vele.
A tulipán magában hordozza a fény és az élet születését, a megújulást, az isteni örök körforgást.
(clicks: 214)
A tulipán a Teremtő, a Szent Hármasság jelképe
Őseink díszítették vele ruháikat:
(clicks: 368)
Tulipános hímzett – női ruha, magyar arisztokrata viselet, életfa hímzéssel
hímezték terítőkre:
(clicks: 117)
(clicks: 158)
(clicks: 61)
Matyó hímzés – párna
festették berendezési tárgyaikra:
(clicks: 116)
(clicks: 56)
faragták kapufélfáikra:
(clicks: 70)
(clicks: 146)
varrták szőttesekre:
(clicks: 67)
Nagyberegi szőttes
(clicks: 84)
Babba Mária – Csíkszereda – oltárterítő
fazekas tárgyakra:
(clicks: 77)
A Czibor Imre alsópáhoki fazekas mester által készített “Isten országa” korsó
Életfa, Világfa, Tetejetlen fa motívum
Továbbá itt:
Magyar mitológia és rovások – Világfa – Életfa – Égigérő fa – Tetejetlen fa:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/magyar-mitologia-es-rovasok.html
(clicks: 110)
KerámiaART fazék
Életfa, Világfa, Tetejetlen fa motívum
faragták, festették bútorokra:
(clicks: 57)
(clicks: 56)
(clicks: 60)
(clicks: 26)
(clicks: 150)
vagy akár a kapufélfa díszítések között találunk számos növényi ornamentika motívumot:
(clicks: 51)
(clicks: 34)
Lakóház oromdíszítés – részlet – Kalotaszentkirály-Zentelke – Kalotaszeg – Erdély Kádasi Laura képe
(clicks: 91)
Lakóház oromdíszítés – részlet – Kalotaszentkirály-Zentelke – Kalotaszeg – Erdély Kádasi Laura képe
(clicks: 45)
ugyanúgy, mint minden ruhán:
(clicks: 97)
Buzsáki hímzés
(clicks: 95)
Matyó népviselet
Ezek a jelképek olyan természetességgel hordozzák jelentéseiket, hogy értelmezésük kézenfekvő.
.
A régi emberek még beleszülettek a hagyományba, a környezetük rendezettségének élményét is adó tárgyak megalkotásához szükséges tudást mozdulatról – mozdulatra adták át, tehát számukra ezek a szimbólumok nem maradtak némák, mint a mai kor embere számára..
Még címerekben is látható ez a szimbólum:
(clicks: 85)
Gödöllő város címere
A tulipán a nőiesség kifejezője.
A virág tölcséres kelyhe az élet nedvét tartalmazza, és ezáltal gyakran az anyaméhre utal.
Közép-Ázsiában a múlékony, de szenvedélyes szerelmet jelképezi.
A magyar nép ezer évekig élt a vadtulipán előfordulási tájain.
Közismert, hogy a tulipán az egész Kárpát-medence összes magyar
települési tájain díszítő motívum.
(clicks: 49)
Németh Gyula történész szerint “a magyar őstörténet számára a tulipán díszítő elemből és a vadtulipán növényföldrajzából levonható irány ugyanúgy Belső-Ázsia és Közép-Ázsia felé mutat, mint az embertan, a népköltészet, a népdal és minden történeti forrás maga is.
Az őshazából magunkkal hozott motívum.
A nőisesség, a szépség, a szerelem, a szeretet, a tisztelet, a kegyelet és az elismerés jelképe.
Őseink hittek a gonoszt távol tartó szerepében, ezért kapufélfára faragták (ahogy a mongolok is).
A tulipános életfa létezése is azt bizonyítja, hogy a tulipán ősi jelkép.
(clicks: 144)
Életfa – Horváth Katalin alkotása
Az örök nő
A magyar díszítőművészet az évezredek során valóságos képírássá fejlődött.
Minden motívum jelentéstartalommal bír, olykor többszörös jelentéstartalommal is.
A növényi díszítőelemek között is kiemelkedő helyet foglal el a tulipán.
Formája több ezer éve ismert a sztyeppei népek díszítőművészetében.
A tulipán a magyar ornamentika legkedveltebb virága.
Önmagában is egy kompozíció lehet, és mindig a nő jelölője
Alakja miatt a fehér tulipánt a keresztény szimbolizmus a liliommal azonosítja, így a tisztaságra és a szűziességre utal.
(clicks: 157)
A piros tulipán az érzéki örömöket jelenti.
A francia virágnyelvben a szerelem megvallásának jelképe, mivel a lángoló szerelemre utal.
A sárga tulipán a reménytelen szerelem kifejezője.
Több száz formáját ismerjük, kifejezheti a nő társadalmi helyzetét, családi állapotát, életkorát, élethelyzetét.
A ma született leány-gyermektől a haldokló öreg néniig minden életkornak megvan a maga tulipánformája!
Az itt látható „Örök nő” c. kompozíció kilenc tulipánja ezt az életfolyamatot jeleníti meg.
Teszi mindezt igazán hitelesen, hiszen a tulipánformák a székelyföldi „vén” Sütő Béla bácsi (korondi fazekasdinasztia jeles képviselője) virágaiból kerültek kiválasztásra.
Az alábbi sorrend a kompozíció bal felső sarkából a jobb alsóig követi a motívumokat.
(clicks: 189)
A magyar parasztság a múltból nemcsak egy-egy motívumot, emléktöredéket hozott magával, hanem az egész motívumkincsben, mint összefüggő jelrendszerben benne lappang archaikus világszemléletének sok alapvető eleme is.
Ez a világlátás, a jelekben rögzített és jelekkel közvetített tudás pedig ma is érvényes üzenettel szól az ember helyéről a világmindenségben: feladatáról, lehetőségeiről, természethez való viszonyáról, a természetben és az ember önnön természetében fellelhető törvényszerűségek megfigyeléséről és alkalmazásról, a természetben természetesen és a természettel való együttélésről.
A faragott tárgyakon:
(clicks: 79)
(clicks: 56)
(clicks: 36)
(clicks: 27)
(clicks: 46)
(clicks: 36)
(clicks: 49)
Faragott tulipános kapu – Waum Péter alkotása
fazekasok által készített edényeken, kapufélfákon, kályhacsempén:
(clicks: 109)
Búbos kemence – Vass Zoltán munkája
(clicks: 44)
Mázolatlan kályhacsempe
szűrhímzésen a minta nem pusztán díszítés, hanem sokkal inkább képi üzenet:
(clicks: 96)
Ezért beszélhetünk úgy a népművészetről, mint a magyar nép szakrális művészetéről.
A művészet célja, hogy az ember a lényeglátását megőrizze és segítse, hogy ne veszítse szem elől a rendet és a létfeladatát, az élet lehetőségeit.
Régen a mágikus-szimbolikus gondolkodás áthatotta az emberek mindennapi életét.
A mágikus gondolkodás és a művészet még kart karba öltve, szétválasztatlanul működött a létezésben.
Mostani cikkemben konkrétan a tulipán különböző formáiról írok (érintve a szív formát)..
Lássuk a tulipán formák jelentését konkrétan:
A tulipán az egyik legrégebbi díszítőelemünk, a népi művészetünk leggyakrabban alkalmazott motívuma.
(clicks: 75)
Horváth Katalin alkotása
Kimondhatatlanul sok formája, változata van, már maga is egy kompozíció, ugyanakkor áttételes jelképként is kiválóan használható.
Szirmai hasonlítanak a női test kontúrjához, ilyen esetben a nőiességet, termékenységet jelképezheti, de jelentheti a feltárulkozást, a befogadást is.
(clicks: 139)
Életfa – Dávid Júlia alkotása
Olyan női jelképről van szó, amely egyben költőien átfogalmazott vulva ábrázolás, vagyis a tulipánt lényegében a két széttárt combnak és az “élet kapujának” ikonikus ábrázolása.
“A nő képessége a befogadás (információ befogadás), elfogadás, odaadás és a teremtés (materializálás).
A nő arra született, hogy befogadni, megnyílni, szeretni, a szeretet által önmagát tudatosan átadni, a szeretet által egységet (párkapcsolati, alapított családi egységet) létrehozni, teremteni, szülni, újjászületni képes legyen.
(clicks: 95)
Életfa – Dávid Júlia alkotása
Természetesen nem bármit befogadni, s nem bármi felé nyitott lenni, s nem bárminek átadni magát.
Hanem: a férfin keresztül az isteni igazságnak, a kiegyenlítődésnek,
a férfi által a valódi, tiszta értelem fényének.
Minden nő spirituális útja a „férfin keresztül” vezet.
De nem úgy, hogy átgázol rajta, hanem, hogy befogadja, megismeri.
Párkapcsolati életük során folyamatosan magához kapcsolja odaadó szeretetével, és
…visszakapcsolja az ősi egységhez, a Nagy Egész -hez.
Így teljesednek ki mindketten.
(clicks: 51)
Életfa – Feketéné Lendvai Katalin alkotása
Ez nem misztikum.
Ez szellemi, lelki, gyakorlati életfeladataink egyike.
A nőnek, hogy a fénytől, tehát az értelemtől, az objektív átvilágítástól, az önmegváltási információktól megtermékenyülve: teremtsen.”
– (Joó Violetta: A nő mágiája és felelőssége)
És pontosan ezt a beavatást adják meg ezek a régi motívumok.
Tulipánokkal, más motívumokkal kiegészítve utalhatunk életkorokra, életkori sajátságokra, jellemekre, emberek közötti kapcsolatokra.
A tulipán tehát a leányt jelképezi, a szív a legényt jeleníti meg.
Azok a tárgyak, amelyeken ezek előfordultak elsősorban tehát nem használati tárgyak voltak, hanem mint a két nembeli fiatalok közti szerelmi kapcsolat és egybekelési szándék nyilvános jegyei, valamint státuszszimbólumokként nem pusztán társadalmi és dekoratív funkciót kaptak, hanem minden vésett díszítőelemnek:
a hármastulipánnak, az egymásnak fordított páros szilvamagnak, fenyőágnak, rózsának jelentése és jelentősége van.
A tulipánba például gyakran szilvamag kerül, így lesz a tulipán a női szeméremtest, a mag pedig a termékenység szimbóluma.
A szív megjelenhet a férfi lábai közt is, s arra is van emlékünk, hogy szívet virággá továbbfejlesztő motívum neve “tökös” volt.
Tulipánok a képek sorrendjében balról jobbra:
(clicks: 67)
– Villás tulipán: 10-12 éves leányka, érintetlen állapota.
– Hegyes tulipán 1854-ből: 13-15 esztendős leányka, „kinek már szökik ki a csicse s ezután már nehezen ül otthon”.
– Lándzsás facsart tulipán: 16-17 éves nagyleány, konfirmált már, jár hozzá a legények serege!
„Ha még egyszer lány lehetnék,
Megválogatnám a legényt,
Megválogatnám a legényt,
Mint a piacon az edényt.”
(clicks: 79)
– Lándzsás tulipán 1827-ből: a nászéjszakát éppen megélő, „félkontyot menyasszony” jelölője.
– Ajakos tulipán: az áldott állapotban lévő menyecske megszemélyesítője, „amikor nő a ház eleje”.
– Fias tulipán 1860-ból: az áldott állapotú anyában már teljesen kifejlődött a magzat, a viráganyában mát teljesen kinyílt a kis virág.
(clicks: 59)
– Facsart tulipán szintén a XIX. századból: az e- világra születés folyamata, a viráganya kifacsarja kis virágát.
Minden édesanya szüléskor ugyanezt éli meg.
– Kifacsart tulipán: a viráganya öregszik, nem szülőképes már!
Újra előtérbe kerül a szűz állapota, ám most az élete végéhez közeledő években:
„ Öregasszony nem jó zsáknak
Sem abrakos tarisznyának”
– Szakállas tulipán: az élet kereke nem áll meg.
Ami egyszer fent volt le is fordul.
A már nagyra nőtt, fiatal tulipán folytatja anyja munkáját, míg az elöregedett viráganya lehull róla és őssé válik.
Földanyánk minden év tavaszán újranöveszti magából, magból, az életet.
(clicks: 39)
Szabó Éva alkotása
Tulipán Világ – Virág
(clicks: 49)
Középen a Nap, keleti irányba forgó (folytonosan megújuló, újjászülető, felkelő) mozgással.
A belső negatív, fehér térben egy egyenlőszárú kereszt (a világ négyosztású rendje) található.
A Napból „nyitó”, illetve a Naphoz visszahajló „záró” tulipánok köre:
a tavasz és az ősz, a hajnal és az alkony képviselői.
Peremén a cserfalevél (cserelapi) és háló váltakozik:
élet és halál, nyár és tél, nappal és éjszaka körforgása.
A tál közepébe pedig (a mintának megfelelően), az étel, az élet kerül!
Íme, a virágba szépült törvénytudás és törvénytisztelet!
– Molnár V. József: Világ-virág című könyve nyomán.
A tányér a szerző rajza, Pállné Kovács Róza korondi írókázó (díszítő) asszony által „megírt” cseréptálról
(Forrás: Sallai János – Néphagyomány, Népművészet, Néptánc, Népzene)
Tulipán motívumok magyar régészeti emlékeken:
– A Magyar Szent Korona Szent Tamás képének zománcos lemezén és a felső “Pantokrátor” két oldalán indavégi tulipánok fordulnak elő.
– A IX. századra keltezhető az Attila-kardjaként ismert szablyán, – amely Álmosé vagy Árpádé lehetett – indavégi tulipánok láthatók. Mivel az Árpád-család Attila ivadékának tartotta magát, így e kardot is Attila kardjának tartották. Azzal a díszkardal lehet azonos, melyet I. András felesége, Anasztázia a király halála után, 1063 táján Nordheimi Ottó bajor hercegnek ajándékozott, mivel hatékonyan segítette fiát, Salamont a magyar trón megszerzésében… Más vélekedések szerint a kard díszítésében nem tulipánok, hanem a honfoglaló magyarság díszítőművészetére sokkal inkább jellemző palmetták találhatóak.
– A IX. századira keltezett nagyszentmiklósi kincslelet 2. számú korsóját indavégi lándzsás tulipánokkal díszítették.
– Találunk tulipánt honfoglaló magyar szablya markolatán, szíjvégeken és ruhadíszeken. Ezek az ábrázolások a történettudomány elfogadott álláspontja szerint palmetták.
– X., sőt a IX. századba nyúlhat vissza Ajtony címere, amelyen a hátsó lábain álló oroszlán mellső lábai közt piros tulipánt tart.
– Tulipán látható a szolnok-strázsahalmi, a Tarcal 4. sírból előkerült, Galgócon (Nyitra megye) talált, Bezerédről (Szabolcs megye) származó tarsolylemezeken. A díszítés itt sem tulipán, hanem a honfoglaló magyarság művészetére jellemzőbb palmetta.
– A XII. századi esztergomi királyi kápolna (“ítélkezőterem”) oroszlános freskóján hármas osztatú indavégi tulipánok vannak az 1190-es évekből.
– A Képes krónikában és III. Béla király címerében egyes vélemények szerint piros mezőben kék tulipánok figyelhetők meg… Mások szerint viszont ezek a díszítőelemek stilizált liliomok
– Kun László, IV. Béla és, II. Endre pénzein, valamint Károly Róbert és Nagy Lajos pénzein az Anjou-liliom szirmai között egyes vélekedések szerint tulipánok vehetők ki. Ebben az esetben sem tulipánról, hanem liliomról van szó.
– Mátyás király és Beatrix címeres tányérján, majolikapoharán és kelyhén tulipános a szegély.
– Az 1490 előtti Festetich-kódexen a Kinizsi-címerrel indák közötti madár és számos háromosztatú tulipán látható.
– A Jordánszky-kódex 40. lapja
– Az ádamos-i templom (1526) mennyezetkazettáin szerepel sok tulipán.
– Az 1515-ből származó Jordánszky-kódex címlapján és Mátyás király bibliájának bőrkötése borítójának mind a négy sarkában van tulipán.
– A Késmárki Szent Kereszt tiszteletére szentelt gótikus plébániatemploma 1444 és 1486 között épült. Harangtornya 1591-ben épült, sgrafitto díszítéses homlokzatán jól kivehetők a tulipán motívumok.
– Felsővadászi I. (Öreg) Rákóczi György Erdélyi fejedelem által az 1600-as évek elején építtetett eperjesi „Rákóczi-ház” „lengyel végződésű, pártás, sgrafitto díszítéses homlokzatán jól kivehetők a tulipán motívumok.
– Brandenburgi Katalin 1626-1629 között készült díszruhája, melynek alsó, szoknya részén, körben, 8 sorban tulipán díszítés látható, valamint a felső részén a mellfűzős rész két oldalán szintén.
– Csarodán a XIII. század második felében épült a késő román stílusú templom. A templombelsőben XIII-XIV-XVII. századi freskó maradványok láthatók. Nemcsak a templombelsőben, hanem a külső homlokzaton is megőrződtek részletek az 1642-ben készült népies falfestésből, mely tulipán motívumokat is tartalmaz.
– Az énlakai unitárius templom kazettás mennyezetéről rovásírásos felirata (1668)
– A XVII. századból – 1692-ből – Miskolcról tulipános tál.
– 1694-ből Bethlen Kata úrasztali terítőjén tulipán van a fogarasi református templomban.
– Csengersimai (Szabolcs-Szatmár megye) mennyezetkazetták a Kazettás mennyezetek című művészeti kiállítási füzetből.
– Református templom, Csengersima A román stílusú templom a XIII. században épült, a XV. században bővítették, 1717-ben a tatárok újra felégették a települést templomával együtt, amit 1729-34 között Tunyogi Korda Mihálynak, a falu új református birtokosának és feleségének a segítségével építettek újjá… 1755-ben újrazsindelyezték, majd 1761-ben kazettás famennyezetet kapott a templom, s feltételezhetően ekkor készült a kis tornyocska és a nyugati bejárat feletti tető. A kazettás mennyezet figurális ábrázolásai között találhatók égitestek: Hold, Nap; a nagyon gazdag növényi ábrázolások (tulipán) mellett állatmotívumok: pelikán, kétfejű sas, sárkány, kerub. Külön kiemelendő a pünkösdre utaló szél megjelenítése vagy Noé bárkája. Fából készült kis előcsarnoka 1761-es évszámot mutat, s belső deszkamennyezete is ebben az évben készült. Az 56 népies barokk stílusban festett fatábla (a mennyezetet korábban több tábla borította) a legérdekesebb és a legjellegzetesebb a megye ilyen emlékei közül. A festett fakarzat és szószék a mennyezet kazettákkal egy időben készült, míg a szép, áttört díszítésű szószékkorona későbbi, 1799-es munka. A templom külsején kevés változtatást végeztek: román kori résablakai közül többet kinagyítottak. A nyugati oldalon, a kontyolt tetőzet felett gúlasisakos huszártorony áll, amely barokk kori, és feltehetően a középkort idézi.
– Csetfalva református templom híres festett fakazettás mennyezete 1753-ban készült el. – A Reformáció előtt a katolikusoké volt. A templomot később átépítették. – Készítője Asztalos Ládor Ferenc volt, ő készítette el a Tákosi templom festett mennyezetét is. S a díszítő elemek között kiemelt szerepet kapott a tulipán.
– A Tákosi református templom a ”mezítlábas Notre Dame” és a mellette álló harangtorony a település büszkesége. A festett 58 fakazettából álló mennyezete, berendezése, szószéke, karzata adja a templom igazi értékét, s hírét kelti, messze földön is. Lándor Ferenc erdélyi asztalosmester remekműve, 1766. július 30-án készült el. A mennyezet kazettái között nincs két egyforma. A vázákból virágok nőnek ki, amiket indák, szfvek, tulipánok, levélkék, futó “S” motívumok vesznek körül. Fő jellemzőjük, hogy tengelyesen szimmetrikusak. Lukács János ácsmester 1767-ben megépíti a nagyon szép, tizenhat méter magas fatornyot, amely szoknyával, galériával és vízcsendesítővel ellátott torony volt. Galéria részén fordított fűrészelt tulipán motívumok vonultak végig.
Forrás:
(http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/12/a-nepmuveszet-mint-magyar-nep-szakralis.html – wikipedia – SZKR)