A magyar tulipán, mint őseink szakrális művészetének a része

Az őshazából magunkkal hozott motívum. A nőiesség, a szépség, a szerelem, a szeretet, a tisztelet, a kegyelet és az elismerés jelképe. Őseink hittek a gonoszt távol tartó szerepében, ezért kapufélfára faragták (ahogy a mongolok is). A tulipános életfa létezése is azt bizonyítja, hogy a tulipán ősi jelkép.

“Hej tulipán, tulipán…”

A magyar női lélek formái a díszítőművészetünkben

nő motívum, tulipán, liliom, nagyboldogasszonyunk (clicks: 31)

A világ győzedelmes királynője – NagyBoldogAsszonyunk – Albert Éva Katalin alkotása

“Utolsó szent örökségünk ez, amit senki tőlünk el nem vehet: népművészetünk ősi titka. Isten adta, tündér ihlette, ember álmodta örökség ez, melynek egyetlen tulajdonosa a Magyar, bárhol éljen is.”

– Wass Albert –

 nagyboldogasszonyunk13 (clicks: 62)

A világ győzedelmes királynője – NagyBoldogAsszonyunk – Albert Éva Katalin alkotása

A népművészetünkben jelenlévő képi információ a Világegyetem élő (és azon túli) szerkezetét jelenítik meg előttünk, bennünk.

Amennyiben ezek a képek a neuron-hálózatunkban is benne vannak (gondolunk rájuk), úgy az Ősi Intelligencia élő nyomait hordozzuk.

Ebben a megközelítésben védelmet is jelentenek.

“A hímzésmintáink…

A mentális egészségünket védik.

A rezgéseik nyitva hagyják úgymond a kiskaput az agyban, amin át a fény a tudatunkba áramolhat.

A kézzel készült hímzés ereje jóval erősebb egy fotó erejénél, mert benne van az alkotó energiája.

Erre mondták eleINK, hogy BELETETTÉK A SZÍVÜKET ÉS A LELKÜKET.

Fogjatok hát hozzá, és alkossatok ennek tudatában, mert szükség van a védelemre a mai világban!” – spiriteve​

A Tulipán

A legkorábbi ismert tulipán-ábrázolás a Kr. előtti VII. századból való egy dél-kaukázusi szkíta leletből Ziwiyeből.

 tulipános pecsét (clicks: 85)

Aranyból készült pecsétnyomón öt vastagodó hasban végződő tulipán van.

A tulipán ősi magyar népművészeti jelkép, Lükő Gábor etnográfus és mások (például Varga Géza írástörténész) szerint a legősibb magyar virágmotívum (az olyan kelyhes virágokkal együtt, mint a liliom).

Lükő szokott ironikus stílusában így ír róla:

„Népművészetünk legősibb virágmotívuma a tulipán.

Az etnográfusok sokat huzakodtak rajta, keletről származik-e vagy nyugatról?

A tulipán virágról kiderítették, hogy nyugati kertészek ismertették meg velünk a XVIII. században, népművészetünk tulipán motívumáról meg bebizonyították, hogy nem is tulipán, hanem legtöbbnyire rózsabimbó a neve a szűrszabók ajkán.

De nevezik sok minden egyébnek, sőt mi több, még tulipánnak is.

A régészeti leletek tanúsága szerint a török népek már vagy másfélezer esztendeje alkalmazzák bronzból öntött szíjjvégeiken és bizonyára egyéb díszítményeiken is.”

 tulipános szijjvég (clicks: 101)

Varga Géza írástörténész szerint a tulipán az ősvallás égigérőfa-jelképe;

amely nem élethű, hanem jelszerű ábrázolás – ezért értelmetlen a néprajzosok azon követelménye a honfoglaláskori és más régészeti emlékek tulipánábrázolásaival szemben, hogy azokon legyen botanikai hitelességgel meghatározható a tulipán.

E régi emlékek nem a tulipán; hanem az égigérő fával (Tejúttal) azonos Isten jelképes ábrázolását célozták.

 tulipános népművészeti emlékeink (clicks: 145)

A sztyeppi égigérőfa-ábrázolásokhoz hasonlóan a tulipánábrázolásokon is találunk olyan jelképeket (szójeleket), amelyek a székely rovásírás jeleivel azonosíthatók.

Ezek segítségével egyes tulipánábrázolások elolvashatók.

A tulipán középső sziromlevele például gyakran azonos a székely írás “us” (ős) jelével.

Ez a jel a Tejút hasadékát ábrázolja, amelyben karácsonykor a Nap kél (a jelet csak másodlagosan használják a női nemiszerv ábrázolására; eredetileg az ősanya vulváját jelölte; de az ősvallás időszakában nem a vulva, hanem a benne születő napisten volt a fontos).

 égigérő fa12 (clicks: 92)

Az égigérő fa központi szára a “Magasságos időisten köve” mondatjel
Továbbá itt:
Az őrségi = ősrégi jelkincs: 
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/12/az-orsegi-osregi-jelkincs.html

Ez a csillagászati körülmény okozta a Tejút hasadékának rendkívüli ősvallási jelentőségét és a sok ábrázolást, amelyek egy része a tulipánhoz kötődik.

A tulipán két szélső sziromlevele meg a székely írás “nt/tn” (Ten) jelével azonos.

A két jel együttesen az Isten (ős Ten) szót adja, újfent igazolva ezáltal azt a Berze Nagy János által is felismert tényt, hogy a magyar nép az égigérő fát (azaz a Tejutat) az Istennel azonosítja.

(Forrás: Magyar Nyelv)

élet virága kicsi szimbólum (clicks: 117)

Ősi női szimbólum 

a szenvedély,

a lángoló szerelem,

a termékenység jelképe.

A tulipán motívuma elválaszthatatlan a magyar népművészettől:

bútorokon, munkaeszközökön, edényeken, háztartási eszközökön, fejfákon, ruhákon egyaránt megjelenik, gyakran a szívvel együtt ábrázolva.

Gyakori elem a népköltészetben, és rendre feltűnik a magyar népdalokban.

Nem pusztán világi jelkép – szakrális, vallási vonatkozásban is találkozhatunk vele.

A tulipán magában hordozza a fény és az élet születését, a megújulást, az isteni örök körforgást.

hagyomanyorzoink_logo kicsi (clicks: 79)

A tulipán a Teremtő, a Szent Hármasság jelképe

Őseink díszítették vele ruháikat:

 tulipános hímzett ruha magyar arisztokrata asszonyi viselet (clicks: 235)

Tulipános hímzett – női ruha, magyar arisztokrata viselet, életfa hímzéssel

 hímezték terítőkre:

 széki mezőségi hímzés (clicks: 86)

matyó1 (clicks: 111)

matyó párna (clicks: 6)

Matyó hímzés – párna

festették berendezési tárgyaikra:

 tulipános ruha fogas (clicks: 79)

 fa faragott bölcső tulipán életfa (clicks: 8)

 faragták kapufélfáikra:

 székelykapu1 (clicks: 9)

tulipános napos kapu (clicks: 18)

varrták szőttesekre:

 tulipános nagyberegi szőttes (clicks: 46)

Nagyberegi szőttes

csíkszereda babba mária tulipános szőttes (clicks: 56)

Babba Mária – Csíkszereda – oltárterítő

 fazekas tárgyakra: 

isten országa korsó1 (clicks: 42)

A Czibor Imre alsópáhoki fazekas mester által készített “Isten országa” korsó 
Életfa, Világfa, Tetejetlen fa motívum
Továbbá itt:  

Magyar mitológia és rovások – Világfa – Életfa – Égigérő fa – Tetejetlen fa:

http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/magyar-mitologia-es-rovasok.html


kerámia art fazék tulipános életfa (clicks: 69)

 KerámiaART fazék

Életfa, Világfa, Tetejetlen fa motívum

faragták, festették bútorokra:

faragott bölcső itthonról (clicks: 6)

 fa faragott bölcső tulipán életfa (clicks: 8)

 fafaragás szíves tulipános székhát (clicks: 9)

faragott szék1 (clicks: 5)

 tulipános láda (clicks: 101)

 vagy akár a kapufélfa díszítések között találunk számos növényi ornamentika motívumot:

Csedő Attilla - Székelyszentmiklós (clicks: 6)

 Lakóház oromdíszítés - részlet - Kalotaszentkirály-Zentelke - Kalotaszeg - Erdély Kádasi Laura képe (clicks: 5)

Lakóház oromdíszítés – részlet – Kalotaszentkirály-Zentelke – Kalotaszeg – Erdély Kádasi Laura képe

Lakóház oromdíszítés - részlet - Kalotaszentkirály-Zentelke - Kalotaszeg - Erdély Kádasi Laura (clicks: 60)

Lakóház oromdíszítés – részlet – Kalotaszentkirály-Zentelke – Kalotaszeg – Erdély Kádasi Laura képe

 napszimbólum tulipán egy isten (clicks: 23)

ugyanúgy, mint minden  ruhán:

 buzsáki hímzés2 (clicks: 57)

 Buzsáki hímzés

matyó (clicks: 61)

Matyó népviselet 

Ezek a jelképek olyan természetességgel hordozzák jelentéseiket, hogy értelmezésük kézenfekvő.

.

A régi emberek még beleszülettek a hagyományba, a környezetük rendezettségének élményét is adó tárgyak megalkotásához szükséges tudást  mozdulatról – mozdulatra adták át, tehát számukra ezek a szimbólumok nem maradtak némák, mint a mai kor embere számára..

Még címerekben is látható ez a szimbólum:

 gödöllő címere tulipános (clicks: 50)

Gödöllő város címere

A tulipán a nőiesség kifejezője.

A virág tölcséres kelyhe az élet nedvét tartalmazza, és ezáltal gyakran az anyaméhre utal.

Közép-Ázsiában a múlékony, de szenvedélyes szerelmet jelképezi.

A magyar nép ezer évekig élt a vadtulipán előfordulási tájain.

Közismert, hogy a tulipán az egész Kárpát-medence összes magyar

települési tájain díszítő motívum.

tulipános mező (clicks: 32)

Németh Gyula történész szerint “a magyar őstörténet számára a tulipán díszítő elemből és a vadtulipán növényföldrajzából levonható irány ugyanúgy Belső-Ázsia és Közép-Ázsia felé mutat, mint az embertan, a népköltészet, a népdal és minden történeti forrás maga is.

Az őshazából magunkkal hozott motívum.

A nőisesség, a szépség, a szerelem, a szeretet, a tisztelet, a kegyelet és az elismerés jelképe.

Őseink hittek a gonoszt távol tartó szerepében, ezért kapufélfára faragták (ahogy a mongolok is).

A tulipános életfa létezése is azt bizonyítja, hogy a tulipán ősi jelkép.

 életfa horváth katalin (clicks: 74)

Életfa – Horváth Katalin alkotása

Az örök nő

A magyar díszítőművészet az évezredek során valóságos képírássá fejlődött.

Minden motívum jelentéstartalommal bír, olykor többszörös jelentéstartalommal is.

A növényi díszítőelemek között is kiemelkedő helyet foglal el a tulipán.

Formája több ezer éve ismert a sztyeppei népek díszítőművészetében.

A tulipán a magyar ornamentika legkedveltebb virága.

Önmagában is egy kompozíció lehet, és mindig a nő jelölője

Alakja miatt a fehér tulipánt a keresztény szimbolizmus a liliommal azonosítja, így a tisztaságra és a szűziességre utal.

 hej tulipán fehér (clicks: 87)

A piros tulipán az érzéki örömöket jelenti.

A francia virágnyelvben a szerelem megvallásának jelképe, mivel a lángoló szerelemre utal.

A sárga tulipán a reménytelen szerelem kifejezője.

Több száz formáját ismerjük, kifejezheti a nő társadalmi helyzetét, családi állapotát, életkorát, élethelyzetét.

A ma született leány-gyermektől a haldokló öreg néniig minden életkornak megvan a maga tulipánformája!

Az itt látható „Örök nő” c. kompozíció kilenc tulipánja ezt az életfolyamatot jeleníti meg.

Teszi mindezt igazán hitelesen, hiszen a tulipánformák a székelyföldi „vén” Sütő Béla bácsi (korondi fazekasdinasztia jeles képviselője) virágaiból kerültek kiválasztásra.

Az alábbi sorrend a kompozíció bal felső sarkából a jobb alsóig követi a motívumokat.

 hej tulipán 1 (clicks: 127)

A magyar parasztság a múltból nemcsak egy-egy motívumot, emléktöredéket hozott magával, hanem az egész motívumkincsben, mint összefüggő jelrendszerben benne lappang archaikus világszemléletének sok alapvető eleme is.

Ez a világlátás, a jelekben rögzített és jelekkel közvetített tudás pedig ma is érvényes üzenettel szól az ember helyéről a világmindenségben: feladatáról, lehetőségeiről, természethez való viszonyáról, a természetben és az ember önnön természetében fellelhető törvényszerűségek megfigyeléséről és alkalmazásról, a természetben természetesen és a természettel való együttélésről.

A faragott tárgyakon:

vágódeszka tulipános (clicks: 55)

 fa faragott sodrófák (clicks: 33)

 bicskával faragott fa ládika élet virága tulipán (clicks: 6)

kapatisztító eszköz faragott (clicks: 3)

 tulipános kopjafa1 (clicks: 5)

 tulipános kopjafa (clicks: 7)

 faragott tulipános kapu waum péter (clicks: 33)

Faragott tulipános kapu – Waum Péter alkotása

 fazekasok által készített edényeken, kapufélfákon, kályhacsempén:

 búbos kemence vass zoltán (clicks: 69)

 Búbos kemence – Vass Zoltán munkája

mázolatlan kályhacsempe (clicks: 27)

Mázolatlan kályhacsempe

szűrhímzésen a minta nem pusztán díszítés, hanem sokkal inkább képi üzenet:

 szűrök (clicks: 58)

Ezért beszélhetünk úgy a népművészetről, mint a magyar nép szakrális művészetéről.

A művészet célja, hogy az ember a lényeglátását megőrizze és segítse, hogy ne veszítse szem elől a rendet és a létfeladatát, az élet lehetőségeit.

Régen a mágikus-szimbolikus gondolkodás áthatotta az emberek mindennapi életét.

A mágikus gondolkodás és a művészet még kart karba öltve, szétválasztatlanul működött a létezésben.

Mostani cikkemben konkrétan a tulipán különböző formáiról írok (érintve a szív formát)..

Lássuk a tulipán formák jelentését konkrétan:

A tulipán az egyik legrégebbi díszítőelemünk, a népi művészetünk leggyakrabban alkalmazott motívuma.

tulipános párna horváth katalin (clicks: 45)

 Horváth Katalin alkotása

Kimondhatatlanul sok formája, változata van, már maga is egy kompozíció, ugyanakkor áttételes jelképként is kiválóan használható.

Szirmai hasonlítanak a női test kontúrjához, ilyen esetben a nőiességet, termékenységet jelképezheti, de jelentheti a feltárulkozást, a befogadást is.

 életfa dávid julia1 (clicks: 80)

Életfa – Dávid Júlia alkotása

Olyan női jelképről van szó, amely egyben költőien átfogalmazott vulva ábrázolás, vagyis a tulipánt lényegében a két széttárt combnak és az “élet kapujának” ikonikus ábrázolása.

“A nő képessége a befogadás (információ befogadás), elfogadás, odaadás és a teremtés (materializálás).

A nő arra született, hogy befogadni, megnyílni, szeretni, a szeretet által önmagát tudatosan átadni, a szeretet által egységet (párkapcsolati, alapított családi egységet) létrehozni, teremteni, szülni, újjászületni képes legyen.

 életfa dávid julia2 (clicks: 47)

Életfa – Dávid Júlia alkotása

Természetesen nem bármit befogadni, s nem bármi felé nyitott lenni, s nem bárminek átadni magát.

Hanem: a férfin keresztül az isteni igazságnak, a kiegyenlítődésnek,

a férfi által a valódi, tiszta értelem fényének.

Minden nő spirituális útja a „férfin keresztül” vezet.

De nem úgy, hogy átgázol rajta, hanem, hogy befogadja, megismeri.

Párkapcsolati életük során folyamatosan magához kapcsolja odaadó szeretetével, és

visszakapcsolja az ősi egységhez, a Nagy Egész -hez.

Így teljesednek ki mindketten.

életfa feketéné lendvai katalin3 (clicks: 33)

 Életfa – Feketéné Lendvai Katalin alkotása

 Ez nem misztikum.

Ez szellemi, lelki, gyakorlati életfeladataink egyike.

A nőnek, hogy a fénytől, tehát az értelemtől, az objektív átvilágítástól, az önmegváltási információktól megtermékenyülve: teremtsen.”

 – (Joó Violetta: A nő mágiája és felelőssége)

És pontosan ezt a beavatást adják meg ezek a régi motívumok.

Tulipánokkal, más motívumokkal kiegészítve utalhatunk életkorokra, életkori sajátságokra, jellemekre, emberek közötti kapcsolatokra.

A tulipán tehát a leányt jelképezi, a szív a legényt jeleníti meg.

Azok a tárgyak, amelyeken ezek előfordultak elsősorban tehát nem használati tárgyak voltak, hanem mint a két nembeli fiatalok közti szerelmi kapcsolat és egybekelési szándék nyilvános jegyei, valamint státuszszimbólumokként nem pusztán társadalmi és dekoratív funkciót kaptak, hanem minden vésett díszítőelemnek:

a hármastulipánnak, az egymásnak fordított páros szilvamagnak, fenyőágnak, rózsának jelentése és jelentősége van.

A tulipánba például gyakran szilvamag kerül, így lesz a tulipán a női szeméremtest, a mag pedig a termékenység szimbóluma.

A szív megjelenhet a férfi lábai közt is, s arra is van emlékünk, hogy szívet virággá továbbfejlesztő motívum neve “tökös” volt.

Tulipánok a képek sorrendjében balról jobbra:

hej tulipán2 (clicks: 39)

– Villás tulipán: 10-12 éves leányka, érintetlen állapota.

– Hegyes tulipán 1854-ből: 13-15 esztendős leányka, „kinek már szökik ki a csicse s ezután már nehezen ül otthon”.

– Lándzsás facsart tulipán: 16-17 éves nagyleány, konfirmált már, jár hozzá a legények serege!

„Ha még egyszer lány lehetnék,

Megválogatnám a legényt,

Megválogatnám a legényt,

Mint a piacon az edényt.”

 hej tulipán3 (clicks: 46)

– Lándzsás tulipán 1827-ből: a nászéjszakát éppen megélő, „félkontyot menyasszony” jelölője.

– Ajakos tulipán: az áldott állapotban lévő menyecske megszemélyesítője, „amikor nő a ház eleje”.

– Fias tulipán 1860-ból: az áldott állapotú anyában már teljesen kifejlődött a magzat, a viráganyában mát teljesen kinyílt a kis virág.

 hej tulipán4 (clicks: 38)

– Facsart tulipán szintén a XIX. századból: az e- világra születés folyamata, a viráganya kifacsarja kis virágát.

Minden édesanya szüléskor ugyanezt éli meg.

– Kifacsart tulipán: a viráganya öregszik, nem szülőképes már!

Újra előtérbe kerül a szűz állapota, ám most az élete végéhez közeledő években:

„ Öregasszony nem jó zsáknak

Sem abrakos tarisznyának”

– Szakállas tulipán: az élet kereke nem áll meg.

Ami egyszer fent volt le is fordul.

A már nagyra nőtt, fiatal tulipán folytatja anyja munkáját, míg az elöregedett viráganya lehull róla és őssé válik.

Földanyánk minden év tavaszán újranöveszti magából, magból, az életet.

szabó éva kerámia (clicks: 25)

Szabó Éva alkotása

Tulipán Világ – Virág

 világ virág tál (clicks: 36)

Középen a Nap, keleti irányba forgó (folytonosan megújuló, újjászülető, felkelő) mozgással.

A belső negatív, fehér térben egy egyenlőszárú kereszt (a világ négyosztású rendje) található.

A Napból „nyitó”, illetve a Naphoz visszahajló „záró” tulipánok köre:

a tavasz és az ősz, a hajnal és az alkony képviselői.

Peremén a cserfalevél (cserelapi) és háló váltakozik:

élet és halál, nyár és tél, nappal és éjszaka körforgása.

A tál közepébe pedig (a mintának megfelelően), az étel, az élet kerül!

Íme, a virágba szépült törvénytudás és törvénytisztelet!

– Molnár V. József: Világ-virág című könyve nyomán.

A tányér a szerző rajza, Pállné Kovács Róza korondi írókázó (díszítő) asszony által „megírt” cseréptálról

(Forrás: Sallai János – Néphagyomány, Népművészet, Néptánc, Népzene)

Tulipán motívumok magyar régészeti emlékeken:

– A Magyar Szent Korona Szent Tamás képének zománcos lemezén és a felső “Pantokrátor” két oldalán indavégi tulipánok fordulnak elő.

– A IX. századra keltezhető az Attila-kardjaként ismert szablyán, – amely Álmosé vagy Árpádé lehetett – indavégi tulipánok láthatók. Mivel az Árpád-család Attila ivadékának tartotta magát, így e kardot is Attila kardjának tartották. Azzal a díszkardal lehet azonos, melyet I. András felesége, Anasztázia a király halála után, 1063 táján Nordheimi Ottó bajor hercegnek ajándékozott, mivel hatékonyan segítette fiát, Salamont a magyar trón megszerzésében… Más vélekedések szerint a kard díszítésében nem tulipánok, hanem a honfoglaló magyarság díszítőművészetére sokkal inkább jellemző palmetták találhatóak.

– A IX. századira keltezett nagyszentmiklósi kincslelet 2. számú korsóját indavégi lándzsás tulipánokkal díszítették.

– Találunk tulipánt honfoglaló magyar szablya markolatán, szíjvégeken és ruhadíszeken. Ezek az ábrázolások a történettudomány elfogadott álláspontja szerint palmetták.

– X., sőt a IX. századba nyúlhat vissza Ajtony címere, amelyen a hátsó lábain álló oroszlán mellső lábai közt piros tulipánt tart.

– Tulipán látható a szolnok-strázsahalmi, a Tarcal 4. sírból előkerült, Galgócon (Nyitra megye) talált, Bezerédről (Szabolcs megye) származó tarsolylemezeken. A díszítés itt sem tulipán, hanem a honfoglaló magyarság művészetére jellemzőbb palmetta.

– A XII. századi esztergomi királyi kápolna (“ítélkezőterem”) oroszlános freskóján hármas osztatú indavégi tulipánok vannak az 1190-es évekből.

– A Képes krónikában és III. Béla király címerében egyes vélemények szerint piros mezőben kék tulipánok figyelhetők meg… Mások szerint viszont ezek a díszítőelemek stilizált liliomok

– Kun László, IV. Béla és, II. Endre pénzein, valamint Károly Róbert és Nagy Lajos pénzein az Anjou-liliom szirmai között egyes vélekedések szerint tulipánok vehetők ki. Ebben az esetben sem tulipánról, hanem liliomról van szó.

– Mátyás király és Beatrix címeres tányérján, majolikapoharán és kelyhén tulipános a szegély.

– Az 1490 előtti Festetich-kódexen a Kinizsi-címerrel indák közötti madár és számos háromosztatú tulipán látható.

– A Jordánszky-kódex 40. lapja

– Az ádamos-i templom (1526) mennyezetkazettáin szerepel sok tulipán.

– Az 1515-ből származó Jordánszky-kódex címlapján és Mátyás király bibliájának bőrkötése borítójának mind a négy sarkában van tulipán.

– A Késmárki Szent Kereszt tiszteletére szentelt gótikus plébániatemploma 1444 és 1486 között épült. Harangtornya 1591-ben épült, sgrafitto díszítéses homlokzatán jól kivehetők a tulipán motívumok.

– Felsővadászi I. (Öreg) Rákóczi György Erdélyi fejedelem által az 1600-as évek elején építtetett eperjesi „Rákóczi-ház” „lengyel végződésű, pártás, sgrafitto díszítéses homlokzatán jól kivehetők a tulipán motívumok.

– Brandenburgi Katalin 1626-1629 között készült díszruhája, melynek alsó, szoknya részén, körben, 8 sorban tulipán díszítés látható, valamint a felső részén a mellfűzős rész két oldalán szintén.

– Csarodán a XIII. század második felében épült a késő román stílusú templom. A templombelsőben XIII-XIV-XVII. századi freskó maradványok láthatók. Nemcsak a templombelsőben, hanem a külső homlokzaton is megőrződtek részletek az 1642-ben készült népies falfestésből, mely tulipán motívumokat is tartalmaz.

 

– Az énlakai unitárius templom kazettás mennyezetéről rovásírásos felirata (1668)

– A XVII. századból – 1692-ből – Miskolcról tulipános tál.

– 1694-ből Bethlen Kata úrasztali terítőjén tulipán van a fogarasi református templomban.

 

– Csengersimai (Szabolcs-Szatmár megye) mennyezetkazetták a Kazettás mennyezetek című művészeti kiállítási füzetből.

– Református templom, Csengersima A román stílusú templom a XIII. században épült, a XV. században bővítették, 1717-ben a tatárok újra felégették a települést templomával együtt, amit 1729-34 között Tunyogi Korda Mihálynak, a falu új református birtokosának és feleségének a segítségével építettek újjá… 1755-ben újrazsindelyezték, majd 1761-ben kazettás famennyezetet kapott a templom, s feltételezhetően ekkor készült a kis tornyocska és a nyugati bejárat feletti tető. A kazettás mennyezet figurális ábrázolásai között találhatók égitestek: Hold, Nap; a nagyon gazdag növényi ábrázolások (tulipán) mellett állatmotívumok: pelikán, kétfejű sas, sárkány, kerub. Külön kiemelendő a pünkösdre utaló szél megjelenítése vagy Noé bárkája. Fából készült kis előcsarnoka 1761-es évszámot mutat, s belső deszkamennyezete is ebben az évben készült. Az 56 népies barokk stílusban festett fatábla (a mennyezetet korábban több tábla borította) a legérdekesebb és a legjellegzetesebb a megye ilyen emlékei közül. A festett fakarzat és szószék a mennyezet kazettákkal egy időben készült, míg a szép, áttört díszítésű szószékkorona későbbi, 1799-es munka. A templom külsején kevés változtatást végeztek: román kori résablakai közül többet kinagyítottak. A nyugati oldalon, a kontyolt tetőzet felett gúlasisakos huszártorony áll, amely barokk kori, és feltehetően a középkort idézi.

– Csetfalva református templom híres festett fakazettás mennyezete 1753-ban készült el. – A Reformáció előtt a katolikusoké volt. A templomot később átépítették. – Készítője Asztalos Ládor Ferenc volt, ő készítette el a Tákosi templom festett mennyezetét is. S a díszítő elemek között kiemelt szerepet kapott a tulipán.

– A Tákosi református templom a ”mezítlábas Notre Dame” és a mellette álló harangtorony a település büszkesége. A festett 58 fakazettából álló mennyezete, berendezése, szószéke, karzata adja a templom igazi értékét, s hírét kelti, messze földön is. Lándor Ferenc erdélyi asztalosmester remekműve, 1766. július 30-án készült el. A mennyezet kazettái között nincs két egyforma. A vázákból virágok nőnek ki, amiket indák, szfvek, tulipánok, levélkék, futó “S” motívumok vesznek körül. Fő jellemzőjük, hogy tengelyesen szimmetrikusak. Lukács János ácsmester 1767-ben megépíti a nagyon szép, tizenhat méter magas fatornyot, amely szoknyával, galériával és vízcsendesítővel ellátott torony volt. Galéria részén fordított fűrészelt tulipán motívumok vonultak végig.

 

Forrás:

(http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/12/a-nepmuveszet-mint-magyar-nep-szakralis.html – wikipedia – SZKR)