Barack Obama amerikai elnök 2012-ben megtorpedózta a CIA tervét Bassár el-Aszad szíriai elnök megbuktatására – állította egy volt CIA-munkatárs az NBC televíziónak adott exkluzív interjújában. A volt titkosszolga szerint pedig ezzel a tervvel megelőzhető lett volna az Iszlám Állam térhódítása a közel-keleti térségben.
Az információt Doug Laux, a CIA egyik volt munkatársa fedte fel. Laux 2005-ben, 23 éves korában csatlakozott a hírszerzéshez, egy esztendőt töltött a Közel-Keleten, saját elmondása szerint afgán tálibokkal és szíriai ellenzéki csoportok tagjaival tartotta a kapcsolatot, most pedig könyvet írt tapasztalatairól. A könyv – amelynek címe Left of Boom: How a Young CIA Case Officer Penetrated the Taliban and Al-Qaeda (Hogyan férkőzött be a Talibán és az al-Kaida soraiba egy fiatal CIA-tiszt) – a jövő héten jelenik meg, és az NBC televízió ez alkalomból kérte őt interjúra.
Az eddig is köztudomású volt, hogy David Petraeus tábornok – aki hosszú ideig volt a CIA vezetője – olyan programot szeretett volna megvalósítani, amely titokban felfegyverezte és kiképezte volna a mérsékeltként számon tartott szíriai lázadókat, hogy nyomást gyakoroljon Aszad elnökre. Könyvében Doug Laux most azt állítja, hogy a CIA rangidős tisztségviselői még ennél is tovább mentek: az ő terveikben egyenesen Aszad megbuktatása szerepelt. Doug Laux állítását a CIA névtelenséget kérő tisztségviselői megerősítették az NBC televízió munkatársainak.
A volt hírszerző azt állítja, hogy helyszínen szerzett tapasztalatai alapján tervet készített az Aszad elmozdításához szükséges lépésekről, s bár ezt a tervet konkrétan nem írta le, de főnökei tudtak róla, és ennek alapján tájékoztatták rendszeresen a kongresszus hírszerző bizottságainak tagjait.
Az NBC idézett egy, a neve elhallgatását kérő másik volt CIA-munkatársat, aki ugyancsak megerősítette Doug Laux állításait, s azzal egészítette ki, hogy a Laux által felvetett elképzelések jó részét a CIA beépítette abba a tervezetbe, amelyet végül Obama elnök elé terjesztettek. Az elnök azonban – akinek jóváhagyása nélkül egyetlen titkos akciót sem lehet végrehajtani – nem engedélyezte az akció végrehajtását.
„A Fehér Ház és a CIA vezetői a kezdetektől egyértelművé tették, hogy a mi feladatunk azoknak az utaknak, módoknak megtalálása, amelyekkel Aszadot el lehet mozdítani. Mi ötvenféle jó megoldást javasoltunk… de a politikai vezetés soha nem bólintott rá egyikre sem” – mondta az interjúban Doug Laux. A volt CIA-munkatárs azt is megerősítette, hogy Petraeus tábornok és szoros munkatársi gárdája ma is mélyen hisz abban, hogy Aszad elmozdításával megelőzhető lett volna az Iszlám Állam nevű terrorszervezet térhódítása.
A Fehér Ház és a CIA nem kívánta kommentálni a Doug Laux által elmondottakat. A CIA azonban a volt munkatársak által publikált könyveket mindig előzetesen cenzúrázza, tehát a hírszerzés a Doug Laux által leírtakat is jóváhagyta.
Donald Trump elpusztítaná az olajmezőket
Elpusztítaná az olajmezőket a Közel-Keleten az amerikai republikánus elnökjelölt-aspiráns, Donald Trump, mert szerinte azok az elsődleges anyagi forrásai az olyan terrorszervezeteknek, mint az Iszlám Állam.
Trump a The New York Times című napilapnak adott interjújában elmondta: ellenezte ugyan az iraki háborút, de az amerikai kormánynak meg kellett volna ragadnia az alkalmat, hogy megszerezze az olajforrásokat. Most viszont el kellene pusztítani az iraki olajat, mert amellett, hogy az Iszlám Állam egyik fő bevételi forrása, Irán meg fogja vetni a lábát Irakban, és a perzsa állam fogja megszerezni az ottani nyersanyagokat – tette hozzá.
A politikus hangsúlyozta, hogy ez az Egyesült Államok hibája, mert be sem kellett volna vonulni Irakba, és nem kellett volna lerombolni az országot.
„Szaddám Huszein rossz fiú volt, de jó volt egy dologban: a terroristák ölésében. Úgy ölte a terroristákat, mint senki más, nem igaz? Most (Irak) a terrorizmus Harvardja” – mondta. A Közel-Kelettel kapcsolatos amerikai szerepvállalásról Donald Trump úgy vélekedett, hogy az halált, pusztulást és anyagi veszteséget okozott.
Trump arra kérdésre válaszolva, hogy beszüntetné-e az olajvásárlást Szaúd-Arábiától és más arab országoktól, amíg nem küldenek szárazföldi egységeket az Iszlám Állam elleni harchoz, azt válaszolta: valószínűleg igen.
Ezt azzal indokolta, hogy ezek az országok – különösen Szaúd-Arábia – nem fizetik meg az Egyesült Államok által nyújtott védelmet. Hangsúlyozta, hogy a zuhanó olajárak ellenére is rengeteg pénze van Szaúd-Arábiának, de az amerikai védelem nélkül nem sokáig létezne az olajmonarchia.
Aszad helyett a terroristákat kellene legyőzni
A szíriai konfliktusról és az Iszlám Állam elleni harcról szólva Donald Trump azt mondta, hogy „őrültség és idiotizmus” egyszerre Bassár el-Aszad szíriai elnök és a terrorista csoport ellen harcolni. Meglátása szerint a két fél egymással harcol, az Egyesült Államok pedig mindkettejükkel.
„Aszadnál sokkal nagyobb probléma az Iszlám Állam, és én ezt mindig is így éreztem” – hangsúlyozta.
A NATO-ról szólva nehezményezte, hogy az Egyesült Államok költi – véleménye szerint aránytalanul – a legtöbb pénzt a katonai szövetségre. A szövetségnek a financiális hozzájárulásban és a terrorizmus elleni harcban is meg kell változnia – mondta a republikánus elnökjelölt.
Donald Trump viszont, nem adott egyenes választ arra a kérdésre, hogy az Egyesült Államok kémkedjen-e szövetségesei után, illetve helyes volt-e Barack Obama amerikai elnök döntése arról, hogy befejezték Angela Merkel német kancellár mobiltelefonjának lehallgatását. Nyomatékosította ugyanakkor, ha Németország nem is biztosan, de sok ország kémkedik az Egyesült Államok után, és Edward Snowden, a titkos megfigyelésekről szóló információk kiszivárogtatója nagy károkat okozott az országnak.
Hajlandóságot mutatott arra is, hogy kivonja az amerikai csapatokat Japánból és Dél-Koreából, amennyiben a két ázsiai ország nem növeli az anyagi hozzájárulását az ott állomásoztatott katonák költségeihez. Ezt azzal indokolta, hogy az Egyesült Államok nem engedheti meg magának a milliárdos veszteséget, amit csapatainak állomásoztatása okoz.
Ugyanakkor hangsúlyozta azt is, hogy Japán és Dél-Korea nukleáris arzenált létesíthet, ha az Egyesült Államok továbbhalad a „gyengeség útján”. „Nem hiszem, hogy biztonságban érzik magukat amiatt, ami a mi országunkban zajlik” – vélte Thrump.
Az amerikai katonák külföldi bevetését attól teszi függővé, hogy mennyire voltak barátságosak az adott országok az Egyesült Államokkal. Leszögezte, a külföldi beavatkozások elsődleges célja mindig is „országunk megvédése” lesz, ha elnöknek választják.
A The New York Times arról is kérdezte az üzletembert, hogy Oroszország meghatározó szerepet tölt-e majd be Ukrajnában. Donald Trump szerint ha az Ukrajna körüli országok nem lépnek fel vagy kérik az amerikaiak segítségét, akkor igen. Hangsúlyozta, hogy ezek az országok viszont nemhogy nem kérnek segítséget, nem is beszélnek Ukrajnáról.
A dél-kínai-tengeri területi vitákról beszélve Trump arra lyukadt ki, hogy az Egyesült Államok hatalmas kereskedelmi hatalommal bír Kína felett. Ennek ellenére – mint fogalmazott – Kína malacperselynek használja az Egyesült Államokat: pénzt vesz ki belőle, de nem fizeti vissza.
(Privátbankar-DG-Idegen áradat – SZKR)