A brüsszeli támadások után a kormány újra elővette az alaptörvény-módosítást: terrorhelyszín közelében csak SMS-t küldhetnénk, a bankszámlákba belenézhetnének, a telefonokat lehallgathatnák, de új szerv is létrejön kémkedésre, mert úgy tűnik, a TEK ehhez tényleg nem elég.
Csütörtökön Pintér Sándor belügy- és Simicskó István honvédelmi miniszter közös sajtótájékoztatóján hangzottak el részletek arról, mit tervez a kormány a brüsszeli események után. Mint várható volt, a korábban sokat kritizált módosításokat a felfokozott helyzetben újra megpróbálnák átvinni a parlamenten. A tervek szerint hamarosan egy terrorizmus elleni intézkedéscsomagot fognak benyújtani, mely a kormány értelmezése szerint segítené a megelőzést, valamint a gyors cselekvést és információáramlást.
A törvénycsomag keretében
- létrehoznának egy terrorelhárítási bűnügyi elemzőközpontot
- törvényben köteleznék a mobilszolgáltatókat, hogy segítsék a bírói engedélyhez kötött lehallgatásokat
- ellenőrizni akarják a pénzmozgásokat is, azaz a gyanús személyek bankszámláiba tekintenének be akár hosszú távon is
- bizonyos területeken letiltanák a mobilhálózat hívási funkcióit, így ott csak SMS-t lehetne küldeni
Utóbbit Pintér Sándor belügyminiszter azzal indokolta, hogy a brüsszeli események során a hatóságok munkáját akadályozta, hogy az aggódó lakosság egymást hívogatta, így nem maradt kapacitás a bejelentésekre, segélyhívásokra.
Közlése szerint áprilisra várható a törvényjavaslat-csomag, amihez soronkívüliséget kérnek. A törvények egy része kétharmados támogatást igényel majd, ezért az ellenzéki pártokkal előzetes tárgyalásokat folytatnak le, ígérte meg Pintér. A belügyminiszter egyébiránt magasabb létszámot, több eszközt és technikai fejlesztést, a Terrorelhárítási Központ megerősítését, valamint információáramlási biztosítást kér.
Simicskó István honvédelmi miniszter a sajtótájékoztatón szintén arról beszélt, hogy szükség lesz alkotmánymódosításra ahhoz, hogy a honvédség el tudja látni az ország védelmét. A miniszter hibrid hadviselésről és „új hozzáállásról” beszélt, a törvénymódosítások pedig álláspontja szerint segítséget nyújtanának a „szükséges és arányos” válaszok megadásához.
Korábban azért bukott el szinte azonnal a kormány alaptörvény-módosítási szándéka, mert abban olyan elemek szerepeltek, melyeket nehezen lehetett a terrorizmussal összekötni, ám annál nagyobb veszélyt jelentettek arra nézve, hogy a kormány túlhatalmat kapna.
Azt természetesen épeszű ember nem vitathatja, hogy rövidesen egész Európa egy faji háború hadszínterévé fog változni, de a csatákat nem tömeghadseregek, hanem terrorista sejtek, és a különféle rendvédelmi szervek fogják vívni. Egy ilyen háború pedig igényli az eddig szokatlan „hadicselek” alkalmazását is. A kérdés csak az, hogy kormányunk nem fog-e visszaélni ekkora hatalommal. A kérdés természetesen költői… Persze, hogy vissza fog élni.
(Alfahír nyomán SZKR)