Miért is esszük meg a mérgeket? A szép és egészségesnek titulált gyümölcsöt legalább tizenkétszer permetezik, hogy még a légy is elkábuljon, ha arra jár.
Napjaink embere olyan hülye, mint a tök….mint az állat. Mondhatnánk persze kivételekkel, de sajna a tények azt mutatják az állat okosabb mint az ember. Ösztönből, ami nekünk már kihalt, mert átalakították, és ösztönből mi csak a mobiltelefon és internetelérés (napi betevő) elvételére reagálunk vicsorgással, tüntetéssel.
A szerencsétlen állatnak nincs mobilj,a nincs sok esze ,amit lehetne befolyásolni, de az állat egyet ösztönösen tud: azt eszi csak meg ami ehető.
Az ember tudván tudja, hogy mennyi méreg van az ételében, fel is hívják rá a figyelmét, mégis két pofára tömi magába. Saját szervezetét mérgezi, drogozik, cigizik, iszik stb. Ezzel együtt a legintelligensebb lénynek tartja magát.
Sőt, ha már ő nem számít, mert „egyszer élünk”, akkor tömi a gyereket is, aki szerencsétlen az elé tett chips és kóla sokkból magához sem tér, mire már jön is neki a fagyasztott “gyorskaja” (ami nem étel, csak kaja…), mert nincs idő főzni.
Persze annyi koffeintől, jó hogy fel nem robban a szíve, pörög szerencsétlen gyerek mint a motor, az oviban meg pedig fegyelmezik vagy szabadjára engedik lovak közé dobva a gyeplőt. Nem a gyerek a hibás, ő csak elfogyasztja amit anyu és apu adott..
Étkezéskultúráról hablatyolunk, gasztronómiás egyedfejlődésünk rohamosan nő… Legalábbis azt hisszük, közben hülyébbnél hülyébbek vagyunk.
Mikor, nézem a gasztro műsorokat és a friss zöldséget mutatják… hát, ha szegény tudná mit is eszik!
Ugyanis, ami nagy és szép, ”karcmentes” gyümölcs, az nagy valószínűséggel idegmérgekben fürdött, hogy a kukac nemhogy ne ”menjen” bele, de még a mellette elszálló légy is bekábuljon, eszébe se jusson neki rászállni..
Persze nem sokszor, csak körülbelül 12-14 szer permetezik az almát, mire olyan szép „egészséges lesz”!
A szerencsétlen paradicsom a vizet csak vegyszeroldatként ismeri, már palánta korban “nyomatják” a növekedés-serkentőket.
A búzát totális gyomirtóval vegyszerezik és mára nyíltan, a dobozon feltüntetve, “szárításra”(elpusztítás) felhasználandóan. Akkor még a kártevők elleni ipari mennyiségű mérgekről nem beszélve..
Mai napon kint voltam a határban, sajnálattal, elkeseredve néztem a köröző héjákat, akik szerencsétlenek, már utolsó reményeikkel keresnek élelmet, ami viszont nincs, mert kipusztítunk mindent kártevőirtás címen.
Ki is a kártevő? Elpusztul minden ami élő, a szántóföldeken egy szál fű nem nő hosszú hónapokig, mert annyi a vegyszer a földben, hogy élettelen földszemcsék tömegét alkotja csak. A trágyázás már csak holmi parasztromantikára hajazó kifejezés, amúgy pedig kemikáliák kijuttatása az élettelen földbe. Mikroorganizmusok legfeljebb a szánkban vannak a szántóföldön.
A rágcsálók azon területekre vándorolnak, ahol még találnak élelmet, a vakondok is csak az öko területeken nyomorognak, azon a kevésen. Szóval van itt ”fejlődés” rendesen.
Milyen furcsa, hogy a kiskertek és a háztájik rohamosan szűntek meg, és a paraszt a régi gyökereit elvágva a szupermarketes szuperzöldséget eszi .
A nemzeti radikális tábor is nemzetmegmentésről beszél, miközben saját egyéni megmentése sem érdekli. Legalább, hogy a saját családjának ne mérget tegyen az asztalra, jó pénzzel megtömve a multi zsebét ráadásul. Majd aztán az orvosokét is.
Vidéken mára a faluban is zöldséges bolt nyílik, és megy!
A kenyeret házhoz hozzák, mert lusta az ember 500 méteres körön belül elsétálni, de, ha aerobicra, zumbára vagy csak gyúrni kell menni, akkor utazik sokkal többet. Az, hogy a kertbe kimenjen a jó levegőre, és pl. ásson vagy veteményezzen, metsszen az már derogál.
Azonban az egyikkel teremt, életet ad, a másikkal fogyaszt, pusztít. Pénzt, időt, energiát.
Gyermekkoromban nem láttam, csak jó kötésű fiatalokat, ma meg vagy gilisztanyakúak, vagy kreatinos, felvizesedett, erőlködve felpumpált embereket. Akik, ha egy napig ásniuk kellene, összerogynának ebédre, mert nem lenne szufla.
Ezt nem bántásnak írom le, csak tapasztalatom lenyomataként.
Mennyiszer találkozom olyan emberekkel, akiknek alantas a kétkezi, saját ellátásuk iránti munka, de rabszolgaként, birkaként összeterelve a járathoz, a 3 műszakba nem alantas. Az ész megáll, hová jutottunk.
Lehet ásni, erősítve derekat, combot, karokat meg akaraterőt. Veteményezéssel nem sok idő megy el és gondoskodhatunk az általunk használt kiskert talajáról is, biztosítva, hogy az elfogyasztott étel megfelelő tápanyagot tartalmazzon. A mai ételek tápértéke a tizede sincs a régen termelteknek, de minden orvosolható ha szeretnénk.
Egy átlag kiskertben is lehet megtermelni a konyhára valót. Ha pedig, néhány apró jószág is elfér, akkor már rengeteget tettünk. Azonban figyelni kell arra is hogy, ha már jószágot tartunk, legalább ne etessük génmanipulált takarmánnyal, mert akkor szinte semmit nem érünk el egészség terén. Érdemes odafigyelni a címkékre, és lehetőleg a tápokat ”koncentrátumokat” kerüljük!
A régi szocialista termelésmániát kerülni kell, inkább tovább etessük a jószágot és nőjön meg, minthogy felpumpáljuk és már zabáljuk is be a mérgeket.
Öreg mentorom szerint a régi tanyavilágban megadták a módját a hizlalásnak a parasztok, aztán a tsz-korszak tönkretett mindent… erről majd később.
Rajtunk áll, hogy mit teszünk, eszünk!
(Gazdálkodj Okosan – Szent Korona Rádió)