Tavaly novemberben 14 Hargita, Kovászna és Maros megyei turisztikai és vidékfejlesztési egyesület kezdeményezte a Pro Turismo Terrae Sicolorum szövetség létrehozását. Céljuk Székelyföldet, mint turisztikai úti célt népszerűsíteni itthon és külföldön, azonban már első lépéseiknél bonyodalmakba ütköztek.
A szövetséget a Hargita Megyei Törvényszéken akarták bejegyeztetni a kezdeményezők, sikertelenül. A bejegyzési kérés iktatása során nem volt gond semmilyen okmánnyal, sem a tevékenységgel, csupán egyetlen dolgot kifogásoltak: az alapszabályzatban szereplő Székelyföld kifejezést. „Turisztikai desztináció menedzsment szövetséget akarunk létrehozni, amely a meglévő civil szervezeteket fogná össze. Célja szakmai szervezetként a turisztikai érdekképviselet, és hogy hatékony promóciót végezzünk, és segítsük az önkormányzatokat ebben a munkában. A tárgyaláson azt mondta a minket képviselő jogásznak az ügyész, hogy ezt nem lehet, mert benne van a Székelyföld szó, és ez alkotmányellenes. A jogászunk azt kérdezte, mivel turisztikai desztinációval nem foglalkozik az alkotmány, hol sértjük ezt meg? A bírónő meglepő módon azt mondta, ha vállaljuk, hogy kivesszük ezt a szót a statútumból, akkor ad még egy kis haladékot, hogy megváltoztassuk” – számolt be az előzményekről ifj. Nagy Benedek, a szövetség alelnöke.
A jogász végül időt kért. A névváltoztatásra nem került sor, csak hozzátették, hogy Székelyföld turisztikai desztináció. A kérést újra benyújtották, megemlítve, hogy Székelyföld mint turistacélpont a román piacon már létezik. Számos román nyelvű turisztikai honlap, blog hívja fel a figyelmet a többek között „Erdély gyöngyszemének” nevezett, különleges szépségű Székelyföldre; de a bukaresti turisztikai kiállításokon és vásárokon is évek óta népszerűsíti Hargita és Kovászna megye közösen e területi egységet.
Tavaly decemberben a beadványt elutasították azzal a magyarázattal, hogy a hatályos törvények szerint ilyen területi szervezeti egység nincs. „Úgy tűnik, itt kettős mérce áll fenn, mert más, hagyományos régiók neveit, például Barcaság, Bukovina, Mócvidék szabad használni, de Székelyföldet nem. Úgy tűnik, ma Romániában nem lehet elvonatkoztatni az igazságszolgáltatásban sem az aktuális politikai kérdésektől, és nem a törvények kormányozzák ezt az országot, hanem a politikai trendek és a divathullámok” – vélekedett ifj. Nagy Benedek.
Az elsőfokú ítélet ellen fellebbezést nyújtottak be a Marosvásárhelyi Ítélőtáblához, mely február 4-én tartotta ez ügyben a tárgyalást. A fellebezést alaptalannak nyílvánították és elutasították, ezzel megerősítve az első fokú ítéletet. A háromoldalas indoklásban – melyet a Pro Turismo Terrae Sicolorum az interneten is elérhetővé tett – kifejtik, hogy egy nem létező régió népszerűsítése ellentmond az alaptörvénynek, mely szerint az országot községek, városok és megyék alkotják. A fellebezéshez csatolt dokumentumokban szereplő történelmi régiók – például Bukovina, Barcaság, Naszód – nevét szabadon lehet használni, mivel azok nem etnikai alapon szerveződnek. Megjegyzik, hogy az etnikai alapon szerveződő régió létrehozását korábban már számos alkalommal, több bírósági döntésben is elutasították.
Érdekes, hogy Románia más történelmi régióinak a megnevezése mindennapos. Elég, ha csak az időjárás-jelentésekre gondolunk, de állami hivatalok is viselik közigazgatásilag nem létező területek nevét. A belügyminisztériumhoz tartozó katasztrófavédelmi hatóság (ISU) számos egysége is az adott térség történelmi nevét viseli.
(Székelyhon nyomán Székelyföld nem Románia! – SZKR)