Életének 75. évében elhunyt az 1990-es marosvásárhelyi Fekete március meghurcolt mártírja, Cseresznés Pál – adja hírül a Krónika. Cseresznyés Pál a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom tiszteletbeli elnökévé is választotta korábban.
A ’90-es marosvásárhelyi véres események áldozata csaknem hat évet töltött börtönben. Erősen vitatható „bizonyíték”, egy videófelvétel alapján ítélték el „különös kegyetlenséggel elkövetett emberölési kísérlet” vádjával.
Meg kellett védeniük magukat
A rendőrség semmit sem tett az őrjöngő söpredék megfékezésére. A hadsereg blokád alá vette a várost, és csak a felfegyverkezett románok buszait engedték át. Minden jel arra mutat, hogy az erőszakos eseményeket a hatalom szervezte.
A magyarok kénytelenek voltak megszervezni saját önvédelmüket
Másnap hatalmas magyar tömeg gyűlt össze a főtéren, a környékbeli falvakból székelyek és cigányok érkeztek, akikkel együtt késő estére sikerült kitakarítani a soviniszta csőcseléket a főtérről. A hatóságok csak ekkor avatkoztak be, és „állították helyre a rendet”. A Fekete márciust követő tárgyalások során az események egyetlen román felelősét sem csukták le – ellenben bebörtönöztek két magyart, Barabás Ernőt és Cseresznyés Pált.
Cseresznyést egy videó felvétel alapján ítélték el, amelyen állítólag fejbe rúgott egy román férfit (aki egyébként a város magyarságára törő söpredékkel együtt érkezett). A nyilvánvalóan koncepciós eljárás során a bíróság többek között figyelmen hagyta az orvosszakértő jelentését is, aki szerint a vádlott a felvétel alapján futott, és így nem volt képes halálos erejű rúgásra. Az ítélet 10 év börtön volt, „különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés kísérlet” miatt. A szerencsétlen férfit a börtönben rendszeresen megalázták és kínozták. Elmondása szerint román köztörvényesek közé zárták azzal a felkiáltással: „Itt a románok gyilkosa, azt csináltok vele, amit akartok!”
Szemébe csípős paprikát dörzsöltek, amelynek maradandó nyomaként a látása is megromlott. Végül Emil Constantinescu elnök kegyelmének köszönhetően szabadult hat pokoli esztendő után. A magyarság a Fekete március hőseként tartja számon, a Hatavannégy Vármegyes Ifjúsági Mozgalom tiszteletbeli elnökévé választotta.
Meghurcoltatásáról könyvet is írt. Ennek második kiadásában az előszóban így ír: „Mindenkinek megbocsátok, az igazságszolgáltatást pedig a jó Istenre bízom, rendelkezzék mindazok felett, akik másnak rosszat tettek”.
A Krónika egyszer arról kérdezte, mit tenne, ha megismétlődnének a márciusi események. Cseresznyés Pál határozott válasza az volt, hogy „egy hasonló konfliktus kirobbanása esetén újra részt vennék benne; a nemzetemért és az igazságért bármit megtennék”
. Ugyanakkor többször is hitet tett a két nemzet megbékélése mellett. „A bujtogatás egyik nemzet hasznát sem szolgálja, a két nép célja, hogy békésen éljen, dolgozzon és gyarapodjék egymás mellett” – mondta egy alkalommal.
(Alfahír nyomán Szent Korona Rádió)
