A mintegy félszáz halálos áldozatot követelő tragédiát követően Magyarország felajánlotta segítségét több égési sérült magyarországi ellátására, de a román szervek letettek erről, mondván a betegek nem akarnak Magyarországra kerülni, mert az megnehezítené a családtagjaik látogatását.
A 2015. október 30-i, bukaresti koncerttűz több áldozatát MEDEVAC gépekkel szállították kórházba.
A mintegy félszáz halálos áldozatot követelő tragédiát követően Magyarország felajánlotta segítségét több égési sérült magyarországi ellátására, de a román szervek letettek erről, mondván a betegek nem akarnak Magyarországra kerülni, mert az megnehezítené a családtagjaik látogatását.
Így román katonai szállítógépek pápai C-17-esekkel kiegészülve Angliába, Svájcba, Belgiumba, Németországba, Ausztriába és Izraelbe szállították a súlyos, de mozgatható sérülteket. A három stratégiai teherszállító magyar lajstromban repül ugyan, de ez inkább formaság. Pápa a bázis repülőterük, de nincsenek magyar állami tulajdonban. Több NATO tagállam közösen szerezte be és üzemelteti ezeket. Hazánk évi 40 repült órát bérel a flottából, amit saját céljaira használhat, vagy akár felajánlhat más országok számára. Egy-egy fuvar Afganisztánba pedig majdnem egy fél misszió.
Románia újonnan beszerzett C-27-es taktikai és az USA-tól segélyként kapott, felújított C-130 közepes teherszállítókat üzemeltet, ezek egészülhettek ki a pápai Big Mac-ekkel.
A történethez hozzá tartozik, hogy a romániai (politikai) közbeszéd szerint a szórakozóhelyet a magyar titkosszolgálatok gyújtották fel, hogy az azt követő tüntetéseken zavargásokat kirobbantva de-stabilizálják Romániát úgy, hogy magyar mesterlövészek a tüntetők és a rendőrök közé lőnek, majd a felfordulást kihasználva Magyarország megszállja Erdélyt…
Mellesleg valóban volt több nagy tüntetés is, egyrészt az általános korrupció ellen, másrészt azért, mert úgy szétzüllesztették az egészségügyet, hogy az egész országban nem volt elég kórházi kapacitás ennyi és ilyen fokú égési sérült ellátására.
Nagyvonalúan haladjunk is tova a balkáni populizmus bugyrai és a felett, hogy melyik sérült melyik országban szeretne lábadozni, inkább vessünk egy pillantást a fentebb említett teherszállítók MEDEVAC felszereltségére.
Apropó, MEDEVAC: repülőgépes egészségügyi kimentés, nyers fordításban. Rokon fogalom a légi mentéssel, vagy a kutatás mentéssel (SAR) de annál nagyobb volumenű. Mind stabilizált, mind súlyos sérültek szállítása, ellátása megoldható -többnyire- teherszállító repülőgépekkel, feltéve, ha rendelkezésre áll a megfelelő felszereltség. Lényeges különbség még a SAR-al szemben, értelem szerűen, hogy az alanyokat már nem kell megkeresni.
Szemléltetésképpen következzen néhány kép, hogy mekkora különbségek vannak egy-egy típus befogadó képessége között.
(clicks: 28)
Ehhez képest a C-130:
(clicks: 3)
(clicks: 1)
Jól láthatóak a méretbeli különbségek, kis túlzással a Herkules törzse belefér a C-17-es rakterébe. Noha papír szerint akár 74 hordágy is elfér, láthatjuk, hogy ennél jóval kevesebben is csak úgy férnek el, mint a heringek. Ezt tetézi, hogy annál kevesebb személyzet, berendezés, eszköz fér, arról nem is beszélve, hogy hozzáférni szinte képtelenség a pácienshez. Persze nem mindegy, hogy éppen egy rajt kell elvinni, akik közvetlen közelében robbant egy tüzérségi gránát, és már a repülőgépen neki kellett látni a szerencsétlenül járt katonák összefércelésének, hogy ne vérezzenek el a kórház bejáratáig, vagy éppen bokaficammal, kéztöréssel és egyéb könnyű sérülésekkel küszködő, netán más, már stabil állapotú kezelteket szállítanak lábadozni.
Végezetül a C-17 bálterme után a másik véglet is szerepeljen!
(clicks: 1)
Luftwaffe kutató-mentő UH-1. Itt bizony nincsen sok hely, de szükség esetén ebbe a kis gépbe is be lehet zsúfolni két oldalt 3-3 hordágyat, megint csak szituációtól függően.
Vanek úr- SZKR – Militarizált Övezet