„Székelyföld megérdemli a címet; mert tudjuk, hogy a művészetek és a kultúra megoldást nyújthatnak problémáinkra.”
„A kultúra, a művészetek és a kreativitás nem kevésbé fontos, mint a technológia, a kereskedelem és a gazdaság” – fogalmazott Melina Mercouri, egykori görög kultuszminiszter, akinek a kezdeményezésére a Kulturális Miniszterek Tanácsa 1983-ban elindította a programot, akkor még Európa Kulturális Városa címen. A Kultúrpont tájékoztató kiadványa szerint „A programsorozat célja, hogy az európai városok kulturális és művészeti sokszínűségét demonstrálja, valamint hangsúlyozza közös kulturális örökségüket és ezek kreatív erejét. A kultúra sokszínűségén és különbözőségén kívül a programnak nagy súlyt kell fektetnie az adott kultúrák kölcsönös megismerésének és megismertetésének elősegítésére. Ezekkel a célkitűzésekkel próbál a program megfelelni az őt életre hívó alapgondolatnak, miszerint az egyes nemzetek közeledésének egyik módja, ha megismerik egymás kultúráját.”
Az elmúlt 30 év alatt 50 város kapta meg az Európa Kulturális Fővárosa címet, a Kárpát-medencét illetően a következőek: 2007-ben Nagyszeben, 2010-ben Pécs, 2013-ban Kassa.
2021-ben újra romániai város fogja a címet viselni, melyre 14 jelentkező került. A 14 városból a főváros mellett csak 5 román város szerepel, a többi 8 erdélyi település: Arad, Brassó, Gyulafehérvár, Kolozsvár, Marosvásárhely, Nagybánya, Sepsiszentgyörgy, Temesvár.
Sepsiszentgyörgy pályázata különleges, mivel Székelyföld nevében indul. A hivatalos honlapjuk (http://www.i2021.ro/) szerint a pályázók hisznek az esélyeikben; „mert Székelyföld megérdemli a címet; mert tudjuk, hogy a művészetek és a kultúra megoldást nyújthatnak problémáinkra”. Egyrészt megoldást a gazdasági, turisztikai fejlődésre, másrészt céljuk „a feszültségek csökkentése, a regionális tudat erősítése, az egyéni és közösségi szabadság, illetve a társadalmi kohézió erősítése a művészet és a kultúra közvetítésével”. A pályázat leírása szerint a kommunizmusban lerombolt identitástudat újraélesztésére, megértetésére törekszenek helyi, regionális, országos és európai szinten egyaránt.
A pályázatban négy további város segíti Sepsiszentgyörgy munkáját: Csíkszereda, Gyergyószentmiklós, Kézdivásárhely és Székelyudvarhely. Korábban, Antal Árpád polgármester felkérésére, Marosvásárhely is részese lett ennek az összefogásnak. A 2013 tavaszán aláírt nyilatkozatban megfogalmazták, hogy Székelyföld, a székely kultúra egyedülálló és különleges még az erdélyi vagy az összmagyar kultúrán belül is, így egyedülálló érték Európában; ezzel kiérdemli az Európai Kulturális Főváros címet. Székelyföld nem csupán kultúrahordozó, hanem kultúrateremtő is, a rovásírás páratlan egész Európában, mondáink, meséink, táncaink és népdalaink gazdagsága felmérhetetlen, a népi mesterek termékei (a korondi cserépedények, a szőttesek és egyéb remekművek) világhírűek. Emellett természeti adottságokban is bővelkedik Székelyföld (hegyek, tavak, sóbányák, borvízfürdők), melyek növelik a régió turizmusát.
Az Erdélyi Magyar Televízió tudósítása az eseményről:
Marosvásárhely hozzáállása azonban folyamatosan hátráltatta a munkát, míg két év után, idén februárban Dorin Florea polgármester nyilatkozatott tett, miszerint nem közösködnek senkivel és egyedül pályáznak. Magyarázata sokatmondó volt: „komolytalanok azok a törekvések, melyek a székely zászló lengetésére fókuszálnak és nincs mögöttük semmi felmutatható lényeges törekvés.” Végül is ez a lépés várható volt. Florea megnyilvánulásai folyamatosan azt bizonyították az elmúlt években, hogy semmilyen mértékben nem támogat olyan törekvést, mely a székelységhez köthető. Ez egyértelművé vált azon lépés során, amikor elutasította a Székely Szabadság Napjára tervezett felvonulást. A „majd mi megmutatjuk” próbálkozás pedig nem sok reményt táplál, hiszen Marosvásárhelynek olyan városokkal kell ringbe szállnia, melyek sokkal közelebb állnak a sikerhez.
Mai társadalmunk elvárja az európai- vagy még inkább a világvárosok szintjét mindenhol; azonban, ha végignézzük az ilyen települések sorát, láthatjuk, hogy ezek egyre gyorsabban veszítik el egyediségüket, saját kultúrájuk és hagyományaik háttérbe szorulnak, tágabb utat engedve más kultúráknak és a multikulturalizmusnak. Egyre nagyobb hangsúly kerül a közös értékekre, egy közös kulturális közeghez való tartozásra. Reméljük, hogy Székelyföld is nem válik majd teljesen a multikulturalizmus áldozatává.
(Székely Leány – SZKR – Székelyföld nem Románia)