Egy amerikai pilóta mentése Boszniában, 1995-ben. A számos háborús példa közül csupán egy részletes bemutatása elegendő ahhoz, hogy a túlélés a lényegéről reális képet alakíthassunk ki. A tevékenységeket elemezve számos, más helyzetekben is jól használható tapasztalatokra, ismeretekre tehetünk szert.
1995. július2-án lelőtték a bosnyák hegyek felett járőröző F-16C amerikai vadászgépet. Scott O’Grady repülő százados katapultálása után ejtőernyővel földet ért, majd sikeresen elrejtőzött üldözői elől. Hatnapi bujkálás után egy USA helikopteres mentőrészleg sikeresen kiemelte az ellenséges területről és elszállította.
Az ejtőernyőn ereszkedő pilóta egy közeli úton álló katonai teherautót látott, és az egyenruhás férfiak őfelé mutogattak. Nem sokkal később földet ért az út közelében egy tisztáson. Villámgyorsan lekapcsolta magáról az ejtőernyőt és a sisakját. Fogta a túlélő csomagját és belevetette magát a bozótba és térden, könyéken haladva láthatatlanná vált. Belebújt egy gödörbe, s fejét zöld pilótakesztyűs kezével próbálta takarni.
A pilóta már a levegőben tájékozódott és felmérte a menekülés célszerű útvonalát. Késedelem nélkül megszabadult felesleges felszerelésétől és egy bokorba bedobva rejtette el azt. Nem úton menekült, hanem valószínű, hogy például egy kökényes vadrózsás bokros részen, a talajon kúszva, rejtőzve tűnt el üldözői elől. A tökéletes álcázás érdekében a legkisebb árulkodó jelek eltüntetésére is odafigyelt.
Scott hallotta az egymást szólongató katonákat és a közelgő lépéseket. Lövések dörrentek, és a lövedékek nem messze a búvóhelyétől beleszántottak a talajba. Szeme sarkából mozgó árnyékot vett észre, két-három méterre. A fegyvercső karcolta az ágakat. A katonák beletúrtak a fegyverükkel a bokrok közé. …Távolodó hangok, halkuló fegyverzörgés.
A rejtekhely megválasztása döntő fontosságú lehet. Például egy csak kúszva leküzdhető tüskés bokorcsoport tökéletes álcázással már jó választásnak bizonyult. Arra azonban mindig számítani kell, hogy a háborúban a Genfi egyezményt gyakran semmibe veszik! Szinte minden háborúban többször is előfordult, hogy a magát megadó katonát, fogságba ejtés helyett lelőtték. Könnyen lehet, hogy ha az üldöző csatárlánc előtt felemelt kézzel előbújt volna a pilóta, akkor őt is lelövik.
(clicks: 6)
Amennyiben a pilóta nem egy gödörben lapul, lehet, hogy a bokrot „átfésülő” gépkarabély lövedékek O’Grady-vel is végeztek volna. Tehát nem elég csak „láthatatlanná válnunk”, hanem a gyalogsági lőfegyverek ellen is védelmet kell biztosítani a rejtekhelyünknek.
A szúnyogok szakadatlan támadása ellenére tovább hasalt a rejtekhelyén. Elhatározta, hogy egy nagyobb tisztást keres, ahol legkönnyebben tudná felvenni a mentőhelikopter. Várta, hogy besötétedjen. Csak éjjel mozgott. …Három éjjel alig tett meg többet három kilométernél.
Sokszor a legkényelmetlenebb helyzeteket is vállalnunk kell ahhoz, hogy valóban életbe maradjunk. Adott esetben egy békanyálas pocsolya, egy iszapos nádas, de akár egy dögkút is alkalmas lehet arra, hogy elbújjunk az üldözőink szeme elől. A menekülés lehetőségét a saját csapatokhoz való csatlakozás módját mindig gondosan mérlegelni kell. Többféletervet kell kidolgoznunk és ezeket mindig a pillanatnyi lehetőségekhez kell igazítani.
(Tóth Lóránd alezredes, Túlélő kiképzés nyomán Cingár – Erdőzúgás)