Sikertelen lett a bizalmatlansági szavazás az Európai Parlamentben, Ursula von der Leyen marad az Európai Bizottság elnöke. Ennek ellenére a helyzete így is meggyengült.
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
Június 10-én, csütörtökön szavaztak az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén az Európai Bizottság ellen benyújtott bizalmatlansági indítványról.
végül 553-an szavaztak, akik közül 18 tartózkodás mellett 175-en támogatták, 360-an ellenezték a bizalmatlansági indítványt, így az Európai Parlament nem vonta meg a bizalmat Ursula von der Leyentől.
A végeredmény nem meglepő, hiszen várható volt, hogy az indítvány megszavazásához szükséges kettős többség nem lesz meg: sem a 720 EP-képviselő abszolút többsége, sem pedig a jelen lévő képviselők kétharmada nem szavazott az indítvány mellett. Ursula Von der Leyen egyébként a szavazáson nem vett részt, hiszen épp Rómában van, az Ukrajna újjáépítéséről szóló konferencián.
Ugyanakkor a bizalmatlansági indítvány elbukása nem jelenti azt, hogy az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen pozíciója megerősödött volna: már maga az indítvány benyújtása is egy erős üzenet a bizottság német elnökének, hiszen azt mutatja, hogy a szélsőjobboldali EP-képviselők bizalmát továbbra sem élvezi, hiába próbál a jobboldali-konzervatív Európai Reformerek és Konzervatívok (ECR) felé nyitni.
Továbbá a bizalmatlansági indítvány hétfői vitáján is látszott, hogy a Von der Leyen mögötti parlamenti többség, a jobbközép-kereszténydemokrata Európai Néppárt (EPP), a szociáldemokrata S&D, valamint a liberális Renew képviselőcsoportjai között is sok a konfliktus.
Az előző ciklussal ellentétben ugyanis az Európai Néppárt nem erre a többségre hagyatkozik, ha a parlamentben szavaznak, hanem ügyek mentén hol ezekkel a képviselőcsoportokkal, hol pedig a jobboldali és szélsőjobboldali pártokkal szavaz.
Dobrev Klára – akinek a pártja, a Demokratikus Koalíció a szociáldemokraták képviselőcsoportjában foglal helyet – emiatt kritizálta az Európai Néppárt elnökét, Manfred Webert, valamint Ursula von der Leyent az Indexnek nyilatkozva.
Weber és Von der Leyen politikai mozgástere így a bizalmatlansági indítvány után szűkült, hiszen ahhoz, hogy az S&D és a Renew a jövőben ne vonja meg bizalmát Von der Leyentől, e képviselőcsoportok kedvére kell tenniük.
A szociáldemokraták és a liberálisok korábban azzal is fenyegetőztek, hogy ha a számukra fontos témákat az Európai Bizottság visszavonja, az Európai Néppárt pedig inkább a jobboldallal szavaz, akkor megvonhatják a bizalmukat – a szavazás után így rövid távon Weber és az EPP csak a tőle baloldalra álló képviselőcsoportokra hagyatkozhat.
A Fidesz és a Mi Hazánk Von der Leyen bukását akarta, a Tisza és a DK nem
A bizalmatlansági indítványról név szerint szavaztak a képviselők, így a jegyzőkönyvben rögzítik, hogy ki hogyan szavazott.
A Fidesz–KDNP és a Mi Hazánk előre jelezte, hogy a bizalmatlansági indítvány mellett fognak szavazni. Az indítványról még Orbán Viktor magyar miniszterelnök is arról írt közösségi oldalán, hogy Von der Leyennek mennie kell, azt ugyanakkor nem említette meg, hogy 2019-ben részben az ő segítségével választották meg mint kompromisszumos jelöltet Manfred Weberrel szemben – a Fidesz–KDNP 11 EP-képviselője közül végül csak a KDNP-s Hölvényi György nem szavazott, de ő más kérdésekben sem szavazott.
A Mi Hazánk egyetlen EP-képviselője, Borvendég Zsuzsanna ugyancsak Ursula von der Leyen és az Európai Bizottság bukására szavazott, ami amiatt sem meglepetés, mert a bizalmatlansági indítvány benyújtói között volt.
Ezzel szemben a Tisza Párt, valamint a Demokratikus Koalíció azt ígérte, hogy nem fogják megszavazni a bizalmatlansági indítványt, de a Tiszások közül mindössze Dávid Dóra és Tarr Zoltán szavazott.
Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke közösségi oldalán még a szavazást megelőzően arról írt, hogy nem fognak együtt szavazni a bizalmatlansági indítványt benyújtó AUR-ral, azonban a Tisza Párt EP-képviselői Dávidot és Tarrt leszámítva nem szavaztak, miközben a teremben voltak, hiszen más kérdéseknél már nyomtak gombot. A két tiszás EP-képviselő egyébként az Európai Néppárt tagjaként nem támogatta a bizalmatlansági indítványt.
A DK-sok közül Molnár Csaba nem volt bent, így egyedül Dobrev Klára szavazott nemmel az indítványra.
(Index nyomán Szent Korona Rádió)