Hiába az állami támogatott felzárkóztató program, a cigányok elégedetlenkednek. A nagyon magas arányú cigány lakosságú Nagyfügednek azért van baja a Szeretetszolgálat tevékenységével, mert azok megszablyák nekik a kulturált élet és lakhatás feltételeit, aminek nyilvánvalóan nem felelnek meg.
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
Nagyfüged bekerült a felzárkózó települések nevű állami programba, aminek célja, hogy az ország legszegényebb 300 településén esélyt teremtsenek a felemelkedésre. A falu képviselő-testülete azonban időközben feloszlatta magát, és a szemben álló felek közötti csata közepébe keveredett a programot koordináló Magyar Máltai Szeretetszolgálat is, mely rászorulóknak alakítana ki otthonokat.
A vita abból van a faluban, hogy ezekbe kik költözhessenek be. Az alpolgármester szerint nagy közfelháborodást váltott ki a szeretetszolgálat ténykedése, és a cigány-magyar konfliktus is korábban nem látott szintre jutott.
„Hallottad hogy gyüttmenteket akarnak ideköltöztetni a faluba? Én, őszintén megmondom, ezt nem szeretném”
– mondta egy buszsofőr a nagyfügedi Jó Barát Kiskocsma pultja mellől, a kocsmáros azonban legyintve ütötte el a kérdést.
„Nekem személy szerint nincs velük bajom, a polgármester jó ember, megbízom benne, hogy nem akar rosszat nekünk. Ismerem gyerekkora óta, művelt ember, és amióta ő a polgármester, sokkal tisztább a falu.”
“Sokaknak az a bajuk vele, hogy cigány, azért vannak ellene”
– válaszolta az elhangzottakra a kocsma sarkából, egy kopottas faasztal mellől egy másik férfi.
Cigányok, cigányok mindenhol
Nagyfüged az ország egyik legszegényebb vidékén, Dél-Hevesben található, a szomszédban Tarnazsadánnyal, ahol Orbán Viktor útjára indította a kormány szintetikus drogok elleni kampányát, amiről mi is hírt adtunk Telegram csatornánkon.
A falu bekerült a Felzárkózó települések (FETE) nevű állami programba. Ennek célja, hogy a Magyar Máltai Szeretetszolgálat (MMSZ) koordinálásával az ország legszegényebb 300 településén, mintegy 300 ezer ember számára esélyt teremtsenek a felemelkedésre.
A településen az önkormányzati ciklus kezdete után alig több mint fél évvel feloszlatták a képviselő-testületet, így 2024 nyarát követően nemsokára ismét polgármester- és képviselő-választást tartanak. Ürmös István volt párbeszédes polgármester, illetve a vele szemben összefogó és a testületet feloszlató, inkább jobboldali érzelmű hat képviselő között az időközi választás előtt az egyik legnagyobb vita tört ki. A törésvonal az alábbi okok miatt robbant ki:
- a polgármester a jelentős roma lakossággal rendelkező falu számára nagy lehetőségnek látja a szeretetszolgálat felzárkóztató programjainak elindítását;
- a képviselő-testület szerint viszont a máltaiak tevékenységének rossz híre van a környéken. Szerintük csak tovább szaporodnának a problémák – ezért nem szeretnék, hogy a programjaikat elhozzák Nagyfügedre.
Minden normális magyar ember egyre gondol, mi most le is írjuk. A cigány polgármesternek azzal van baja, hogy “fehéreket” költöztetnének be a faluba. A nagyon magas arányú cigány lakosságnak pedig azért van baja a Szeretetszolgálat tevékenységével, mert azok megszablyák nekik a kulturált élet és lakhatás feltételeit, aminek nyilvánvalóan nem felelnek meg.
Már a segélyszervezetek is megelégelték az ukrán cigány “menekültek” ingyen élését
(24.hu nyomán Szent Korona Rádió)