Líbia több százezer tonna műanyagszemetet termel évente. A nagy részét elássák vagy elégetik, szennyezve a vizet, a talajt és a levegőt. Ezért egy líbiai férfi alapított egy civil szervezetet, akikkel összeszedik a műanyagot, külföldön eladják, majd a befolyt pénzből rákbetegek kezelését támogatják.
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
A polgárháború sújtotta Líbiában egy nyugdíjas tanár civil szervezetet alapított a rákbetegek támogatására. Az NGO tagjai műanyaghulladékot gyűjtenek, majd európai cégeknek adják el azt újra hasznosításra. A befolyt pénzből pedig kemoterápiás kezeléseket fizetnek – olvasható a Deutsche Welle riportjában.
2023-ban egy svájci kutatóintézet megállapította, hogy körülbelül egymillió tonna műanyagadalék szivárog az óceánokba évente. Az Earth Action (EA) azt vizsgálta, hogy a műanyagok előállítási vagy felhasználási folyamata során hozzáadott vegyi anyagok milyen szintű szennyezést okozhatnak. Csak a csomagolásokból legalább 166 ezer tonna műanyagadalék kerül a tengerekbe. Emellett az olyan hétköznapi termékek, mint a szövetanyagok vagy a gumiabroncsok miatt pedig akár harmincezer tonnát meghaladó mennyiség is szivároghat a vízbe.
Egy líbiai férfi egyszerűen nem bírta tovább nézni tétlenül, ahogy hegyekké nő a hulladék a városában. Musztafa Balhadzs által alapított szervezet összegyűjti és eladja a műanyaghulladékot.
A háború sújtotta Líbiában, az ingatag politikai helyzetben a hulladékkezelés nem számít kiemelt jelentőségű ügynek.
“Ha a szemetet gondosan és mindenre kiterjedően hasznosítják, hihetetlen sokat tud adni. Remélem az állam hulladék-újrahasznosító üzemeket épít majd. Sürgősen szükség van ezekre.
Remélem nyitnak ilyen üzemeket, mert ezt a hulladékot jelenleg külföldre exportáljuk, pedig itt kellene hasznát vennünk, a saját hazánkban.”
Mi történik a szeméthegyekkel?
Líbia több százezer tonna műanyagszemetet termel évente. A nagy részét elássák vagy elégetik, szennyezve a vizet, a talajt és a levegőt. 2018-ban Musztafa figyelemfelkeltő kampányt indított a fiatalok körében. Rengeteg önkéntes csatlakozott a szemétgyűjtő programjához. Ők is tenni akartak a változásért.
“Az emberek örültek ennek az alulról szerveződő kezdeményezésnek. Jobban imponált nekik, mint a fegyverek. Sokan támogatták.”
A program idővel havi 1,5 millió forintnyi bevételt hozott.
Musztafa ekkor egy még ambiciózusabb ötlettel állt elő: a befolyt pénzből rákbetegek kezelését kezdte el támogatni.
Líbiai egészségügy
A több mint egy évtizednyi polgárháború és gazdasági válság tönkretette a líbiai egészségügyet.
A kritikus fontosságú gyógyszerekből alig maradt, az árak az egekbe szöktek. A miszrátai Országos Onkológiai Intézetben Líbia legnagyobb, rákbetegeket kezelő központjában a kiadások mintegy harmadát adományokból fedezik.
Musztafa civil szervezete, a Homszi Onkológiai Betegek Egyesülete jelenleg mintegy 3 tonna műanyagot és kartont hasznosít újra naponta. A bevételből minden hónapban 40 rákbetegen tudnak segíteni.
“Remélem bele tudunk vágni ebbe Tripoliban, vagy Miszrátában is. Remélem elterjed a dolog, és egész Líbiát elérjük.”
Így még több olyan emberen segíthetnek, akik nem tudják megfizetni az egészségügyi ellátást.
Közben pedig a környezetet is megtisztítják.
Arról, hogy az ál-zöld klímaaktivisták bohóckodásai helyett hogyan lehetne tenni a valódi környezetvédelemért, azt ez a líbiai férfi tökéletesen megmutatja, illetve ebben a cikkben is írtunk már róla.
Így mentsd meg a földet: 20 év alatt 2 millió fát ültetett egy házaspár a kiirtott esőerdő helyére
(Telex nyomán Szent Korona Rádió)