A fővárosi tulajdonú BKM Zrt.-nek elővásárlási joga van Rákosrendező területére, így ha tudják teljesíteni a szerződés feltételeit, akkor megvehetik a dubaji befektetők előtt. Ez Gulyás Gergely sajtótájékoztatójából derült ki.
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
Gulyás a bejelentésével cáfolta a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő és Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter korábbi nyilatkozatát, amelyek szerint a magyar és az emírségekbeli kormány közötti nemzetközi szerződés értelmében az utóbbi jelölheti ki a Rákosrendező vevőjét, így a főváros nem élhet az elővásárlási jogával. Cáfolta Lázár Jánost is, aki korábban arról beszélt, hogy a főváros akkor kaphatja meg a Rákosrendezőt, ha legalább 5000 milliárd forintnyi beruházást vállal – annak ellenére, hogy ilyet a szerződésben a dubaji beruházó sem vállalt.
Gulyás mostani bejelentése szerint tehát nincs elvi akadálya annak, hogy BKM megvegye a területet, és a Főváros megvalósítsa a korában oda tervezett Parkvárost. Azt, hogy az MNV és az Eagle Hills közötti szerződést a BKM-nek milyen formában kell teljesítenie, Gulyás szerint a fővárosnak az Építési és Közlekedési Minisztériummal kell majd letárgyalnia.
Karácsony szerint győzelem, Vitézy szerint akár csapda is készülhet
Gulyás Gergely bejelentését Karácsony Gergely főpolgármester úgy értékelte: „amit már évekkel ezelőtt kellett volna, azt ma elismerték: mini-Dubaj helyett győzött Budapest érdeke.” Karácsony hozzátette, hogy a főváros mindent teljesíteni fog, amit a dubaji beruházó az adásvételi szerződésben vállalt, tehát szerinte nincs akadálya annak, hogy az övék legyen a terület. Részletesebb tájékoztatást egy péntek délelőtti konferenciára ígért.
Vitézy Dávid, a BKK volt vezérigazgatója, a Podmaniczky Mozgalom fővárosi frakcióvezetője nem volt ennyire optimista, és a Facebookon arról írt: „Budapest képes arra, hogy ne Dubajban találják ki és tervezzék meg a városunk jövőjét, hanem az itt élőkkel közösen mi tegyük meg. Rajtunk tehát nem fog múlni. Nyilván, ha a Kormány ezt a folyamatot ott akadályozza majd, ahol tudja, akkor ez nem fog menni – és sajnos attól tartok, itt ez a csapda készül most. Hiszen például a vasútvonal átépítése nélkül itt semmit nem tud csinálni se az arab befektető, se a főváros.” Gulyás bejelentését ugyanakkor Vitézy is győzelemként értékelte. (Gulyás később azt mondta: nem estünk csapdába, és nem állítottunk csapdát.)
Szentkirályi Alexandra, a Fidesz fővárosi elnöke lemondóan nyilatkozott a fejleményekről, amikor azt írta: „Rákosrendező sorsa megpecsételődött. (…) Budapest egy óriási veszteséget szenvedett el. A kárt pedig választott vezetői okozták. 5000 milliárdos beruházás, sok ezer munkahely, milliárdos bevételek a városnak – erre mondtak nemet. Karácsony Gergely és szövetségesei döntöttek, innentől az ő felelősségük, mi lesz Rákosrendezővel.”
Nyitva maradó kérdések
Gulyás Gergely kormányinfón adott tájékoztatása után több kérdés is maradt azzal kapcsolatban, hogy pontosan hogyan veheti majd át a BKM a területet. Az egyik arra vonatkozik, hogy a BKM-nek, illetve a mögöttük álló fővárosi önkormányzatnak pontosan hogyan kell majd vállalnia az Eagle Hills-szel kötött szerződésben vállalt kötelességeket.
Gulyás bejelentése után megjelent egy kormányrendelet, amelyben a kormány:
- megállapította, hogy a kormányzati intézkedések szükségesek ahhoz, hogy a BKM Zrt. élhessen az elővásárlási jogával;
- megállapította, hogy a BKM Zrt. a nemzeti vagyonról szóló törvény értelmében átlátható szervezetnek minősül;
- és a gazdasági stabilitási törvényre hivatkozva engedélyezte a BKM-nek a szerződés megkötését.
Az adásvétel feltételeiről és mikéntjéről ebből azonban nem nem derült ki több, a kormányrendelet tehát csak a jogi lehetőséget adta meg a BKM-nek a telek megvásárlására.
Gulyás azt viszont leszögezte, hogy ha a BKM tényleg él az elővásárlási jogával, akkor „mindkét felet minden terhel”. Vagyis ha ők megvalósítják a szerződésben vállalt kötelességeiket, akkor a kormány is megvalósítja a saját vállalásait – ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy meghosszabbítják a Rákosrendezőig a kisföldalattit és megépítik a terület fölött átvezető Szegedi úti felüljárót. Ez utóbbinak viszont szerinte nem része az a villamosvonal, ami a 2023-as tervekben még szerepelt.
Egy, a fővároshoz közel álló, nagyon bizakodó forrásunk szerint ez nekik remek üzlet, mert a dubaji befektető magára nézve nagyon előnyös feltételeket harcolt ki, és ezek vonatkoznak most rájuk is. Szerinte a főváros ezzel „szarért, húgyért vesz egy remek telket”, és hozzá 300 milliárd forintnyi állami forrást.
Nyitott kérdés maradt az is, hogy a Stockton Kft. élni akar-e, vagy élhet-e a neki is járó elővásárlási joggal. Korábban volt olyan jogi értelmezés, amely szerint ebben az esetben a területet fele-fele arányban kapnák meg, de olyan is, amely szerint a Stockton elővásárlási joga erősebb, vagyis, ha akarják, végül ők kaphatják meg az egész területet. Gulyás Gergely ennek a lehetőségét nem zárta ki, de úgy nyilatkozott, hogy szerinte ez nem valószínű, és „ez inkább egy elméleti lehetőség”.
Teljes hátraarc, de miért?
A kormány kommunikációs fordulata elsősorban azért érdekes, mert az elővásárlási jogról elvileg már a szerződés aláírásakor tudtak. De ha valamiért akkor még nem is tudtak erről, akkor legkésőbb Karácsony Gergely sajtótájékoztatója után rá kellett volna nézniük – a Telexnek nyilatkozó jogászok akkor pedig egybehangzóan azt állították, hogy az elővásárlási joggal bizony élni lehet.
Az MNV, Nagy Márton és Gulyás Gergely mégis ennek az ellenkezőjét állította. Az egyik lehetőség, hogy – ahogy Gulyás Gergely azt most felvázolta – akkor még nem ismerték a jogi környezetet. A másik az, hogy akkor még nyitva akarták hagyni a lehetőséget, hogy valamilyen jogi úton, például egy utólagos törvénymódosítással mégis át tudják nyomni beruházást.
Ez azonban Gulyás és Szentkirályi csütörtöki nyilatkozatai alapján nem történt meg. Arról, hogy miért, csak találgatni tudunk, az egyik lehetőség, hogy nem egészen másfél évvel a 2026-os választások előtt nem akartak egy ilyen látványos kampánytémát adni a kérdésbe beleálló Karácsony Gergelynek és Magyar Péternek.
Ezt erősíti meg Lázár János verziója, aki szerint a szerdai kormányülésen döntöttek úgy, hogy nem vitatják a BKM elővásárlási jogát. Ezt ő azzal indokolta meg, hogy nem akartak Budapesten olyan fejlesztést végrehajtani, amit a budapestiek nem támogatnak – vagyis engedtek a mini-Dubaj megvalósítását ellenző többségnek.
A másik lehetőség – amelyet Magyar Péter és a Válasz Online is felvetett – hogy Mohamed Alabbar dubaji beruházó hátrált ki a projekt mögül. Elképzelhető, hogy a főváros ellenállása, vagy egy 2026-os kormányváltás lehetősége rettentette el, ahogy az is, hogy az elővásárlási jogról szóló dilemma miatt csalódott a magyar kormányban.
A Válasz azt is felvetette, hogy Orbán Viktor január végi emírségekbeli útján tárgyalhattak a kérdésről, és akkor születhetett a döntés, hogy mégsem valósítják meg a beruházást. Szerintük a kormányzati kommunikáció Orbán hazatérése után változott meg, azóta nem bizonygatják, hogy az elővásárlási joggal nem lehet élni.
Az is egy lehetőség persze, hogy a január végi, az Egyesült Arab Emírségekben tartott tárgyalásokon valami másik részletben nem tudtak megegyezni, ami miatt „csomagban” bukott a mini-Dubaj megvalósítása is. Gulyás a csütörtöki kormányinfón azt mondta: nem tudja, hogy a beruházás meghiúsulásával bukik-e a többi, az Emírségekkel kötött államközi megállapodás is.
Toroczkai reagált:
Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke egy X bejegyzésben fejtette ki véleményét a döntésről:
Botrányos, ahogy a kormány és a globalista ellenzéke (Karácsony Gergely-Magyar Péter-Vitézy Dávid triumvirátus) kezeli a rákosrendezői terület ügyét. Ennek az egésznek az lehet a vége, hogy a fővárost csődbe viszik, miközben ott marad a toxikus, mocskos, gazos putri Budapest… pic.twitter.com/KfdG8tErdc
— Toroczkai László (@ToroczkaiLaszlo) February 6, 2025
Megszületett a megállapodás Rákosrendezőről, kiterjesztik az együttműködést az Emírségekkel
(Telex nyomán Szent Korona Rádió)