Kína, mint jól tudjuk, Tajvan elfoglalására törekszik. Ennek része lehet a sziget teljes blokád alá vonása, hogy az USA ne tudja támogatni. Ezt szimulálva tartottak ezért a kommunisták hadgyakorlatot.
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
A Japán Nemzeti Alapok Intézetének elemzése szerint a 2024 decemberében tartott kínai gyakorlat célja az volt, hogy gyakorolják, hogyan lehet megakadályozni az amerikai erőket abban, hogy megközelítsék a szigetet tengeren.
A hadgyakorlaton Kína 18 rombolót és fregattot telepített a japán Nanszei-szigetektől a Fülöp-szigetekig húzódó „első szigetlánctól” keletre, hogy megakadályozza az amerikai hadihajók megközelítését.
A hadgyakorlatot december 6-12. között tartották. Annak érdekében, hogy megakadályozza az amerikai erők mozgását az első szigetláncon túl, amely a második lánctól nyugatra található, valamint a Guamtól a japán Izu-szigetekig terjedő „második szigetlánctól” nyugatra, Kína a hozzáférés/terület megtagadás (A2AD) stratégiát alkalmazta.
Ez volt Kína legnagyobb hadgyakorlata az elmúlt 3 évtizedben. Amellett, hogy Kína demonstrálta Tajvan blokádjának képességét, az egész Japánból Indonéziáig húzódó, a Dél- és Kelet-kínai-tengert magába foglaló Első Szigetláncra vetítette ki erejét.
Figyelemre méltó fejlemény, hogy a Népi Felszabadító Hadsereg (PLA) keleti, déli és északi hadszíntéri parancsnoksága első alkalommal koordinálta erőfeszítéseit, és széleskörű, kombinált fegyverzeti gyakorlatokon keresztül szimulálta, hogy hogyan gyakorol nyomást Tajvanra és szövetségeseire egy széles térségben.
A szigetek közelében tartott háromnapos hadgyakorlat során a PLA több mint 134 harci repülőgépe mellett Kína több mint 60 PLA haditengerészeti hadihajót és 30 kínai parti őrségi hajót is bevetett a Dél-kínai-tengertől a japán Rjúkjú-szigetekig terjedő térségekben.
A kínai katonák külföldi hajók megtámadását, tengeri csatornák elzárását és kereskedelmi hajók feltartóztatását gyakorolták anélkül, hogy éleslövészetet tartottak volna. A PLA haditengerészete Tajvantól délkeletre két gátat is felállított, hogy korlátozza az Első Szigetlánchoz való hozzáférést.
Tajvan földrajzi fekvése miatt sebezhető egy blokáddal szemben. Lakossága, ipara és kikötői a nyugati szárnyon összpontosulnak, amely a legközelebb van Kínához. Kína a blokádot hajók és tengeralattjárók bevetésével érvényesíthetné, hogy megakadályozza a tajvani kikötőkbe való be- és kihajózást. Az égboltot is ellenőrizhetné rakétákkal és harci repülőgépekkel.
Kína hadgyakorlata mellett nem elfelejtendő, hogy hasonló hadgyakorlatokat a NATO is szokott végezni például Európában, amikor azt gyakorolják, hogy miként támadják meg az oroszokat, vagy éppen védekezzenek ellenük. Persze, mindig valamilyen álnévvel illetik ezt az “ellenséget”.
Átlépte a Tajvan és Kína között húzódó demarkációs vonalat a kommunista állam
(The Eurasian Times nyomán Szent Korona Rádió)