Digitális rabszolgák leszünk egyre erőteljesebben: a való világ minden szegmense virtualizációnak esik áldozatul. Az állampolgárságunk is digitális lesz, de a pénzt is még jobban digitalizálják. És ezt hatalmas újításként, forradalmi változásként tálalják. Természetesen pozitív kontextusba helyezve.
A digitális pénzügyi forradalom újabb mérföldkőhöz érkezett: a jegybankok világszerte készülnek saját digitális valutájuk bevezetésére. A Magyar Nemzeti Bank is aktívan vizsgálja a lehetőségeket, mivel a pénzforgalom digitalizációja alapjaiban változtathatja meg a pénzügyi rendszert. Bartha Lajos, az MNB pénzügyi infrastruktúrákért és bankműveletekért felelős ügyvezető igazgatója részletesen beszélt a fejleményekről és a magyar tervekről az Indexnek.
A digitális jegybankpénz koncepciója nem a semmiből született. „A bitcoin és a sok egyéb virtuális pénz megjelenése után a Facebook libraprojektje volt az első igazán jelentős fejlemény, amely ráébresztette a jegybankokat, hogy lépniük kell” – világított rá lapunknak Bartha Lajos. A közösségimédia-óriás tervezett virtuális magánpénze ugyanis alapjaiban rengethette volna meg a jelenlegi pénzügyi rendszert.
Ha a librát bevezetné a Meta, több milliárd felhasználó között zajlana a pénzforgalom a hagyományos monetáris rendszeren kívül. Ez olyan pénztömeget vonhatna ki a jegybankok felügyelete alól, ami már veszélyeztethetné a pénzügyi stabilitást és a monetáris politika hatékonyságát
– magyarázta az igazgató. A helyzet komolyságát jelzi, hogy a világ jegybankjai azonnal elkezdték vizsgálni a digitális jegybankpénz bevezetésének lehetőségeit, és ma már 90 százalékuk továbblépve, a tervezés, fejlesztés, tesztelés vagy megvalósítás fázisánál tart.
A szakember hangsúlyozta, bár a libraprojekt végül nem valósult meg, a kriptovaluták terjedése és a nagy technológiai cégek pénzügyi ambíciói továbbra is kihívást jelentenek a hagyományos pénzügyi rendszer számára. A jegybankoknak ezért proaktívan kell fellépniük, hogy megőrizzék szerepüket és befolyásukat a pénzügyi rendszerben.
Mi szól a digitális jegybankpénz mellett és ellen?
A digitális jegybankpénz bevezetésének motivációi és megközelítései jelentősen eltérnek az egyes országokban. Bartha Lajos részletesen bemutatta a legérdekesebb példákat, amelyek jól szemléltetik a probléma összetettségét.
Svédországban például a készpénzhasználat drasztikus visszaesése miatt kezdtek el foglalkozni a témával.
Svédországban már olyan alacsony a készpénzhasználat, hogy ez önmagában kockázatot jelent. Mi történik, ha akár technológiai, akár más problémák miatt az emberek nem tudnak hozzájutni a kereskedelmi banki rendszer által biztosított digitális pénzükhöz, és a hagyományos infrastruktúra leépítése miatt készpénzhez sem? A digitális jegybankpénz erre jelenthet megoldást
– fejtette ki. Részletezte, hogy egy nagyobb bankpánik vagy válság idején az emberek jellemzően megrohanják az automatákat, és kiveszik a pénzüket. „Ha nem tudják kivenni, mert már nem is úgy van felépítve az infrastruktúra, és nem gyártanak annyi készpénzt, akkor könnyen kialakulhat bizalmi válság.”
Kína esete egészen más problémákat vet fel. Az ázsiai országban olyan nagy technológiai vállalatok, mint az Alipay és a WeChat, gyakorlatilag átvették az uralmat a lakossági pénzforgalom felett.
Ez azért kockázatos, mert ezek nem szabályozott pénzügyi intézmények. Ha bármi probléma adódik, például a felhasználók nem férnének hozzá az alkalmazásokban a pénzükhöz, a jegybanknak és a felügyeletnek nincs megfelelő eszköze a beavatkozásra
– magyarázta Bartha Lajos.
A kínai jegybank digitális valutájának fejlesztése mögött az egyik legfontosabb szempont emiatt az, hogy visszaszerezze az ellenőrzést a pénzforgalom felett.
Vannak ezenkívül olyan fejlődő országok, ahol a lakosság jelentős része nem fér hozzá a pénzügyi szolgáltatásokhoz, ezért a digitális jegybankpénz bevezetésének célja elsősorban az ő pénzügyi bevonódásuk elősegítése. Nem véletlen, hogy eddig valódi bevezetés Nigériában, Jamaikán vagy éppen Zimbabwében történt.
Egy kamatozó eszköz pedig a monetáris politikai döntések hatékonyságát is növelheti, ennek segítségével a jegybank közvetlenül befolyásolhatja a lakosság betéti kondícióit, így hatásosabban lehet képes célon tartani az árszínvonal növekedésének ütemét.
Európai törekvések és magyar felkészülés
Az Európai Unióban az utóbbi években szintén felgyorsult a digitális euró bevezetésének tervezése. Alapvetően három kérdésre keresi a választ az Európai Központi Bank és az Európai Bizottság:
- Egyrészt ebben a térségben is hozzávetőleg 30-50 millióra tehető azok száma, akik nem férnek hozzá a pénzügyi szolgáltatásokhoz.
- Másrészt szinte minden tagállamban sok egyedi fizetési megoldás van, amelyek nem átjárhatók, vagyis töredezett a piac és ez drágítja és lassítja a fizetési forgalmat.
- Harmadrészt jelentős kockázatokat azonosítanak abban, hogy az európai piacot amerikai szereplők dominálják, így ma már elsősorban szuverenitási kérdésként tekintenek a digitális jegybankpénzre.
A szakember rámutatott egy kritikus problémára:
Az európai lakossági pénzforgalom 60-70 százalékát két amerikai kártyatársaság bonyolítja – ezek a Visa és a Mastercard. Ez jelentős függőséget jelent, amit az EU szeretne megszüntetni, de legalábbis csökkenteni.
Az Európai Központi Bank már koncepcionálisan, viszonylag részletesen átgondolt, konkrét tervekkel rendelkezik a digitális euró bevezetésére.
„2025 novemberében várható kulcsfontosságú döntés az EKB részéről a projekt következő fázisáról” – mondta az igazgató. Ez Magyarország számára is meghatározó jelentőségű lehet. Az EKB gyakorlati lépéseit támogatja az EU Bizottság már nyilvánosan is elérhető jogszabálytervezete, amely a digitális euró felhasználásának jogi kereteit adja meg.
Az MNB természetesen nem szeretne felkészületlenül állni a várható változások előtt, főként, ha a változások a közvetlen környezetében, egy olyan térségben mennek végbe, ahova a magyar gazdaság szervesen integrálódik, és ahová a magyar állampolgárok is gyakran utaznak és használják az eurót fizetési eszközként.
»Egy új kor hajnalán – Pénz a XXI. században« címmel publikáltunk átfogó tanulmánykötetet 2021-ben, amelyben monetáris politikai, pénzügyi stabilitási, pénzforgalmi és még sok más szempontból vizsgáltuk a digitális jegybankpénz bevezetésének hatásait
– emlékeztetett Bartha Lajos. A jegybank különös figyelmet fordít arra, hogy milyen következményekkel járna, ha bevezetnék a digitális eurót, de még nem lenne digitális forint.
Korábban Szombati Anikótól, az MNB digitalizációért és a fintechszektor fejlesztéséért felelős ügyvezető igazgatójától megtudtuk, hogy Magyarországon már működik egy korlátozott körben elérhető, digitális jegybankpénz bevezetését támogató pilot projekt.
Az MNB a Diákszéffel a diákokat célozta meg, amely nemcsak a pénzügyi tudatosságot fejleszti, hanem értékes tapasztalatokat is nyújt a digitális fizetőeszközök területén.
A megvalósítás gyakorlati kérdései
A digitális jegybankpénz technikai megvalósítása összetett feladat. Az MNB, hasonlóan az összes többi jegybankhoz, olyan megosztott rendszerben gondolkodik, ahol a jegybank határozná meg a kereteket, de a szolgáltatást a kereskedelmi bankok nyújtanák.
Egy jegybanknak nincs kapacitása több millió számla közvetlen kezelésére. A digitális jegybankpénzre szóló követelés jogilag a jegybankra szólna, mi határoznánk meg a számla paramétereit, de a szolgáltatást és az ügyfélkapcsolatot a kereskedelmi bankok biztosítanák
– magyarázta Bartha Lajos. Ez a modell lehetővé tenné a jelenlegi bankrendszer előnyeinek megtartását, miközben új szolgáltatásokat vezetne be.
A digitális euró szabályozási javaslatában úgy látjuk, hogy a fogyasztóknak ezt ingyenesen kell adni, tehát a kereskedelmi bankoknak a fogyasztótól nem lenne bevétele. Valószínűleg a digitális forint bevezetésekor is ugyanezt az elvet célszerű alkalmazni
– világított rá a jegybanki vezető. Kifejtette, a rendszert, hasonlóan a kártyarendszerekhez, a kereskedők finanszíroznák. Az Európai Központi Bank logikus érvelése szerint ugyanakkor a teljes fenntartási költség alacsonyabb lenne, mint a kártyaökoszisztéma költsége, mert az alapinfrastruktúra fejlesztését és üzemeltetését nem profitvezérelt magáncégek, hanem a köz érdekében tevékenykedő jegybankok végzik.
Ennek köszönhetően nemcsak a fogyasztók járnak jól, mert ingyenesen fizethetnek, hanem jóval olcsóbb lenne a szolgáltatás a kereskedőknek is.
Ez a modell egyébként hasonlít a hazai qvik fizetésekre, hiszen az is ingyenes a fogyasztónak és olcsóbb a kereskedőknek, számlakibocsátóknak.
Bencsik László, az OTP vezérigazgató-helyettese azonban korábban aggodalmait fejezte ki a digitális euróval kapcsolatban.
Itt arról lehet szó, hogy jellemzően a látra szóló betéteknek egy része, adott esetben jelentős része átkerül digitális jegybankpénzbe. Ez nyilván jövedelemtranszfer a kereskedelmi bankoktól a jegybankba. Méghozzá nem kicsi, mert egy eurózónában működő lakossági banknak valószínűleg a legnagyobb profitot termelő terméke a látra szóló betét, amelyen jellemzően nincs vagy kicsi a kamat
– fejtette ki az Indexnek a kereskedelmi banki vezető. Tehát ez szerinte azért különösen veszélyes, mert a látra szóló betétek jelentik az eurózóna lakossági bankjainak egyik legfontosabb profitforrását. A vezérigazgató-helyettes szerint ez a változás különösen érzékenyen érintheti a kisebb helyi bankokat, például az osztrák és német szövetkezeti bankokat.
A banki állásponttal kapcsolatban ugyanakkor kiemelt kérdés az, hogy minek van nagyobb kockázata a pénzügyi rendszer szempontjából. Amennyiben a hazai jegybank nem cselekszik, úgy megnő annak kockázata, hogy a lakosság körében olyan külső fizető- és megtakarítási eszközök terjednek el, melyek nem a hazai bankrendszer működését finanszírozzák.
Ezzel szemben a helyesen megvalósított digitális jegybankpénz előre jól felmért, a bankrendszer működésében fennakadást nem okozó mértékű betétkiáramlással járhat, így az alternatívához képest jelentősen csökkentve a hazai bankrendszer stabilitását érintő kockázatokat.
Kockázatok és lehetőségek
A digitális jegybankpénz bevezetése számos kockázatot és lehetőséget rejt magában. Az egyik legnagyobb kihívás a monetáris politika hatékonyságának megőrzése, sőt kamatozó eszköz esetén annak erősítése.
Ha lesz könnyen hozzáférhető digitális euró, és esetleg sok magyar állampolgár vagy vállalkozás szeretné azt a digitális pénztárcájában tartani, akkor olyan kockázat adódhat, hogy a monetáris politika hatékonysága csökkenhet, mert az MNB-nek kisebb pénzmennyiségre van ráhatása – amiről a devizahitelezés kapcsán már van keserű tapasztalat
– világított rá Bartha Lajos, megjegyezve, hogyha lesz digitális euró, akkor valószínűleg nem kerülhető el, hogy legyen digitális forint is.
Hasonlóan fontos a pénzügyi stabilitás szempontjából az a kérdés, hogy vajon mennyi pénz áramlik át a kereskedelmi bankoknál tartott digitális pénzünkből a jegybanknál tartható digitális fizetőeszközbe. Ennek megfelelően alapos számítások zajlanak jelenleg is az EKB-ban, hogy mekkora összeget válthat majd át valaki digitális euróra. Ugyanezt a számítást a hazai körülményekre is el kell végezni. Ehhez ugyanakkor tisztában kell lenni az eszköz kondícióival, díjaival, lehetséges kamatával.
Ugyanakkor a digitális jegybankpénz új lehetőségeket is teremthet. Javíthatja a pénzügyi bevonódást, csökkentheti az itthon még mindig magasnak tartott tranzakciós költségeket, és növelheti a pénzügyi rendszer átláthatóságát.
A most zajló elemzési, felkészülési munka összhangban van a magyar jegybankra általánosan is jellemző proaktív hozzáállással. Elég, ha arra gondolunk, hogy az azonnali fizetés 2020-as és az arra épülő qvik fizetési megoldások idei bevezetése is az MNB kezdeményezésére és irányításával valósult meg. Mindkettővel kapcsolatban nemzetközi szinten is úttörőnek számítanak, ezért nemzetközi érdeklődés övezi a jegybank munkáját.
Bartha Lajos szerint a következő évek meghatározóak lesznek a pénzügyi rendszer jövője szempontjából. A digitális jegybankpénz bevezetése nemcsak technológiai újítás, hanem a pénzügyi szuverenitás és stabilitás megőrzésének eszköze is lehet. Az MNB pedig mindent megtesz azért, hogy Magyarország ne maradjon le ebben a globális versenyben. A haladás és a kényelem álruhája mögött pedig az emberiség rabszolga sorba döntését végzik, mind globális szinteken és ezeket a szinteket majmolva pedig regionális állami keretek között.
(Index nyomán Szent Korona Rádió)