A főváros idén is ünnepélyes díjátadón köszönte meg a kiemelkedő teljesítményt nyújtóknak az odaadó munkát. Karácsony Gergely főpolgármester beszédében a Nagy-Budapest létrehozásának 75. évfordulóját és a díjazottak maradandó hozzájárulását emelte ki. Az eseményen több elismerés is átadásra került, köztük a Budapestért és a Pro Urbe díjak, valamint a díszpolgári címek. Karácsony erőteljesen hangoztatta a város sokszínűségének nagyszerűségét, ugyanakkor azt látjuk ebből a sokszínűségből véletlenül kifelejtették a konzervatív gondolkodású embereket.
Kövesd Telegram csatornánkat
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
A díjátadón Karácsony Gergely főpolgármester elmondta,
mi, a mai budapestiek azoknak az egyesítőinek a leszármazottjai vagyunk, akik egyesítették ezt a várost. Mi pedig tudjuk, hogy a város akkor sikeres, ha a különbözőségeik kiegészítik egymást.
A főpolgármester kiemelte, januárban ünnepelhetjük Nagy-Budapest létrehozásának 75. évfordulóját. A politikus szerint ez az évforduló kiemelten fontos, ugyanis 75 éve alakult ki az a Budapest, amit ma is ismerünk.
Karácsony Gergely a díszpolgári cím átadásával kapcsolatban elmondta, ma Budapest egy, a szabadságához ragaszkodó város, amely ezzel a kitüntetéssel mond köszönetet azoknak, akik kiemelkedőt, maradandót alkottak. A köszöntő beszédében emellett a főpolgármester odaszúrt a Városliget fejlesztésének, és kritizálta az új Nemzeti Galéria épületét.
Budapestért díjat kapott Balogh Jánosné Aranypánt-díjas óvónő, Buncsik Ildikó, a Magyar Vöröskereszt Budapest fővárosi igazgatója, a Gólem színház, Juhász Gábor Gramofon-díjas jazzgitáros, Katona Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár történésze, Scherer Péter színész, Sodró Eliza Junior Prima díjas színésznő, Szöllősi Mariann helytörténész, Vass Péter, a Fővárosi Önkormányzat Szombathelyi Idősek otthona intézményvezetője.
Pro Urbe díjat kapott Gőz László, a Budapest Music Center alapítója, Prima Primissima díjas jazz-zenész, Halkó György, a Fővárosi Csatornázási Művek vezérigazgatója az idei árvízi védekezés során elért kiemelkedő teljesítményéért, Rosenstein Tibor séf, Talyigás Katalin szociológus, szociálpolitikus. Az elismerést posztumusz kapta meg Grétsy László nyelvész és Fahidi Éva holokauszt-túlélő.
Díszpolgári címet kapott Pogány Judit, a Nemzet színésze, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, Bródy János Kossuth-díjas zenész, művész, Daróczy Ágnes kultúraszervező, előadóművész, Korniss Péter Kossuth- és Pulitzer-emlékdíjas fotográfus, Török András Budapestért díjas várostörténész, Zoboki Gábor Kossuth- és Ybl-díjas építész, egyetemi tanár.
A kitüntetés posztumusz díjazottja a tragikus hirtelenéggel elhunyt Tompos Kátya Jászai Mari-díjas magyar színművésznő, énekesnő és Benedek Miklós, a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színész, színházi rendező, szinkronszínész.
A Fővárosi Közgyűlés 1991. március 21-ei döntése értelmében a főváros ünnepnapja november 17., annak emlékére, hogy 1873-ban ezen a napon egyesült Pest, Buda és Óbuda. Minden évben ezen alkalomból a fővárosi önkormányzat elismerő díjakat adományoz azon személyeknek, közösségeknek, akik a főváros életében jelentős, meghatározó szerepet töltenek be, kiemelkedő teljesítményükkel Budapestnek dicsőséget szereznek.
Tarlós István korábbi főpolgármester időszakában a városvezetés még törekedett arra, hogy a fővárosi díjazottak névsora kiegyensúlyozottságot mutasson. Tarlós utolsó hivatali évében, 2019-ben díszpolgári címet kapott Béres Ilona Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas színművész, Csókay András idegsebész, Darnyi Tamás négyszeres olimpiai bajnok úszó, Hargitay András Európa- és világbajnok úszó, Kállai Kiss Ernő klarinétművész és Korda György előadóművész. Az elismerést posztumusz kapta meg Antall József, Magyarország első szabadon választott miniszterelnöke és Mindszenty József bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek.
Karácsony 2020-ban díszpolgári címre javasolta két hivatali elődjét, Demszky Gábort és Tarlós Istvánt. Karácsony ezt azzal indokolta, hogy „egy olyan országban hiszek, ahol a politikai vitapartnerek lehetnek ellenfelek, de soha nem lehetnek ellenségek”, szerinte „a magyar közéletre egyre inkább a polgárháborús viszonyok jellemzők”, és azt hangsúlyozta, hogy „nem mehetünk tovább ezen az úton”.
Ehhez képest Karácsony főpolgármesterségének első három évére inkább a baloldalhoz köthető személyiségek elismerése jellemző. A 2022-ben díszpolgárrá választott Dés László zeneszerző, előadóművész – aki az indoklás szerint kiemelkedő jazzművészi tevékenységéért, valamint a kortárs magyar musicalek és filmek zeneszerzőjeként kifejtett munkájáért, nagy népszerűségnek örvendő alkotásaiért kapta az elismerést – bevallottan baloldali és kormányellenes. A tavaszi választások után a Klubrádióban például arról értekezett, hogy a Fidesz egyenesen hülyének nézi az embereket, és szerinte a magyarok nem tudnak demokratikusan gondolkodni.
A korábban szintén díszpolgárrá választott Hajdu László már 2014-ben DK-s támogatással nyert a XV. kerületben, és Gyurcsány-párti színekben lett később parlamenti képviselő. Szintén a baloldalhoz köthető a kitüntetettek közül Závada Pál író is.
Budapest díszpolgára lett 2021-ben Iványi Gábor lelkész, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség elnöke, akit maga Karácsony Gergely javasolt a baloldal államfőjelöltjének (végül a Jobbik nyomására nem ő, hanem Róna Péter lett az aspiráns). Szintén szerepelt a díszpolgári címmel kitüntetettek között a korábban liberális, mostanában magát marxista filozófusnak nevező Tamás Gáspár Miklós, valamint Kenedi János író, történész, aki 2021-ben csatlakozott a Karácsony Gergely kormányfőjelölti támogatására létrehozott 99 Mozgalomhoz.
(Magyar Nemzet nyomán Szent Korona Rádió)