Így fogadta Budapest Európa politikai vezetőit

„Ez Magyarország történetének legnagyobb diplomáciai eseménye” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Politikai Közösség csütörtöki, budapesti találkozójáról. A tervek szerint 45-47 európai állam- és kormányfő érkezik a magyar fővárosba, ezt követően még egy informális uniós csúcsot is tartanak Budapesten. Arról, hogy mi az az Európai Politikai Közösség.

Kovács Zoltán már szerda este bejelentette, hogy a helyszín – a Puskás Aréna – készen áll a találkozó lebonyolítására. A nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár Bóka János EU-ügyi miniszterrel tekintette meg a stadiont, amelyről több fotót is közzétettek.

Miről tárgyalnak?

A hivatalos közlés szerint „a vezetők megbeszélést folytatnak majd az Európa előtt álló biztonsági kihívásokról, többek között Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújáról és a Közel-Keleten zajló eszkalációról, az irreguláris migrációról, valamint a gazdasági biztonsággal kapcsolatos kérdésekről, továbbá az energia, a közlekedés, az informatika és a globális kereskedelem tekintetében megvitatják a konnektivitás témakörét is”.

Volodimir Zelenszkij is Budapesten

Az Európai Politikai Közösség ötödik ülésére az alábbi 47 ország állam-, illetve kormányfője kapott meghívást:

• a 27 európai uniós tagállam
• Albánia
• Andorra
• Örményország
• Azerbajdzsán
• Bosznia-Hercegovina
• Grúzia
• Izland
• Koszovó*
• Liechtenstein
• Moldova
• Monaco
• Montenegró
• Észak-Macedónia
• Norvégia
• San Marino
• Szerbia
• Svájc
• Törökország
• Ukrajna
• Egyesült Királyság

A hivatalos program szerint a delegációkat 9:45 és 11 óra között várták a Puskás Arénához. Az európai kormány- és államfőket Orbán Viktor személyesen fogadta. Az állam- és kormányfők mellett Budapestre látogatott

• Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke,
• Mark Rutte NATO-főtitkár,
• Charles Michel, az Európai Tanács elnöke,
• valamint Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke is.

A konvojok folyamatosan érkeztek a stadionhoz, a kormányfő oldalán élőben is lehetett követni a köszöntéseket.

A nyitóbeszédeket plenáris ülés, majd munkacsoportok vitája követi.

Orbán Viktor: Nehéz, bonyolult és veszélyes a helyzet

Orbán Viktor a csúcstalálkozót megnyitó beszédében úgy fogalmazott: „Magyarul fogok beszélni, mert önöknek ritkán van lehetőségük arra, hogy ezt a nyelvet hallják, amit csak nagyon kevesen beszélünk. Egyszer azt mondta nekem Ferenc pápa, hogy a mennyországban a magyar a hivatalos nyelv, kérdeztem, hogy miért. Azt mondta, azért, mert egy örökkévalóságig tart megtanulni.”

A kormányfő hangsúlyozta, 2022 októbere óta ötödik alkalommal ül össze az Európai Politikai Közösség találkozója, megtisztelő, hogy Magyarország folytathatja Emmanuel Macron kezdeményezését, és otthont adhat a csúcstalálkozónak.

„A mai esemény a mi hazánk valaha volt legnagyobb diplomáciai eseménye, 42 állam és kormányfő, az európai unió intézményeinek vezetői, az Európa Tanács és a NATO főtitkárai és az EBESZ főképviselői vannak itt velünk” – foglalta össze a kormányfő.

A miniszterelnök hangsúlyozta:

A helyzet, amelyben Európa van, nehéz, bonyolult és veszélyes.

A kormányfő kifejtette: „Harmadik éve dúl Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja, a terrorcselekmények nyomán lángba borult Közel-Keleten az eszkaláció veszélye fenyeget, Észak-Afrikában konfliktusok destabilizálják a régiót, az illegális migráció szűnni nem akaró kihívás Európa számára, amely ismét csúcsot megközelítő méretet öltött. A globális gazdaság a hidegháború után újra a blokkosodás és a töredezettség ijesztő perspektívájával szembesül, és ez megkérdőjelezi az európai modell alapjait. Európa békéjét, stabilitását és jólétét veszély fenyegeti.”

Orbán Viktor azzal folytatta, ma azért találkoznak, mert úgy gondolják, hogy ezek a veszélyek és kihívások mindannyiunkat érintenek. A válaszok, amelyeket most fognak adni, évtizedekre meghatározhatják Európa jövőjét. Abban hisznek, hogy együtt erősebbek lehetnek, mint külön-külön. Ma meg kell vizsgálniuk, hogy hasonlóan látják-e az előttük álló kihívásokat, meg kell vizsgálni, hogy hasonló irányokba keresik-e a válaszokat, valamint meg kell vizsgálni azt is, hogy tudnak-e olyan területeket azonosítani, ahol képesek és készek közös fellépésre.

A találkozó plenáris ülésén Európa biztonsági kihívásait tekintik át, Orbán Viktor a következő kérdéseket sorolta fel:

• Hogyan lehet újra béke Európában?
• Hogyan vállalhat Európa a jövőben nagyobb felelősséget saját biztonságáért és békéjéért?
• Hogyan tud Európa sikeresebben fellépni az érdekeiért?
• Hogyan maradhat Európa érdemi szereplője a saját sorsát eldöntő tárgyalásoknak és folyamatoknak?

A miniszterelnök úgy látja, különös aktualitást ad a kérdéseknek a most történt amerikai elnökválasztás, „transzatlanti kapcsolataink jövője megkerülhetetlen eleme az európai biztonsági architektúrának”. A plenáris ülést követően munkacsoportokban vitatják meg a migrációval, a gazdaságbiztonsággal és a konnektivitással kapcsolatos kihívásokat. A migráció második alkalommal szerepel kiemelt témaként az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozóján. Orbán Viktor hangsúlyozta, jobb gyakorlati együttműködésre van szükség a származási és tranzitországokkal, hogy felszámolhassák az illegális migrációt és az embercsempész-hálózatokat. Jobban kell támogatniuk fejlesztési céljaik érdekében a származási és tranzitországokat. El kell dönteniük, hogy készek-e a menekültkérelmek elbírálására és visszatérések végrehajtására szolgáló központok létrehozására biztonságos harmadik országban.

Orbán Viktor szerint Európa jólétét a nyitott és integrált világgazdaságnak, a konnektivitásnak köszönheti, de a járványhelyzet és geopolitikai feszültségek bizonyították, hogy a nyitott gazdaság kockázatot is jelent és kiszolgáltatottá tehet. Ma megvitatják, hogyan tudják megőrizni Európa számára a konnektivitás előnyeit úgy, hogy közben erősítik stratégiai autonómiájukat, csökkentik függőségeiket és megvédik nemzetbiztonsági érdekeiket, ezt a kérdést járja körbe a második munkacsoport.

A mi politikai közösségünk a nagy stratégiai kérdésekről történő eszmecsere helyszíne. Olyan vezetők ülnek az asztal körül, akiket a földrajzi közelség mellett a közös érdekek és az Európáért érzett közös felelősség is egybefon. Ennek a közös felelősségnek a tudatában kívánok hasznos tanácskozást

– zárta nyitóbeszédét Orbán Viktor, majd felkérte Volodimir Zelenszkijt beszéde megtartására.

Emmanuel Macron: Ha növényevők maradunk, a húsevők megesznek bennünket

Az európai érdekek közös védelmére szólított fel a francia elnök az Európai Politikai Közösség csütörtöki budapesti találkozójának plenáris ülésén, hangsúlyozva, hogy Európának magának kell írnia saját történelmét. Emmanuel Macron azt mondta: fordulóponthoz érkeztek az európai történelemben. A „Vlagyimir Putyin által indított háborúra” és a kínaiak technológia és fejlődés területén tett lépéseire utalva hozzátette: „A kérdés az, hogy Európa szeretné-e a mások által írt történelmet olvasni, vagy pedig maga akarja írni ezt a történelmet”.

A francia elnök hangsúlyozta, az európai országok gazdasága és az európai védelmi rendszer erős, az Európai Unió 440 millió lakost képvisel, az európai politikai közösség pedig több mint 700 millió embert jelent.

Fontos, hogy ne tűnjünk el geopolitikai szempontból, itt az idő, hogy cselekedjünk, hogy védjük a nemzeti és európai érdekeinket együttesen, higgyünk a stratégiai autonómiában, higgyünk a szuverenitásunkban is

– szögezte le Emmanuel Macron, hozzátéve: az európai érdekek védelme a prioritás, de ezt nem lehet a naiv transzatlantiság szellemében vagy a nacionalizmus jegyében megtenni. Az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban kijelentette: „Tudjuk, hogy egyesek és mások máshogy gondolkodnak erről a témáról, de azt hiszem, az érdekünk ugyanaz, az érdekünk az, hogy Oroszország ne nyerje meg ezt a háborút”.

Macron arra is figyelmeztetett, hogy fel kell építeni az európai biztonsági térséget, amiben a NATO-nak kulcsszerepe van, de Európa nem delegálhatja biztonságát az amerikaiakhoz. Hatékony megoldásokat szorgalmazott az illegális migrációval kapcsolatban, illetve szerinte Európának a növekedés és az innováció területén is sokkal többet kell tennie.

„Egy olyan Európát szeretnénk, amely egyszerűsíti a szabályokat, az innováción keresztül megerősíti a versenyképességet és újragondolja a belső piacát” – mondta a francia elnök, aki valódi energiai integrációt is sürgetett, problémának nevezve, hogy az elektromos hálózatok integrációjával kapcsolatban nincs egységes európai gondolkodás.

Macron az európai demokratikus modellt is fontos témának nevezte, utalva arra, hogy Grúzia és Moldávia esetében kibertámadásokról, manipulációról számoltak be a választási megfigyelők. Gratulált a megválasztott moldovai elnöknek és hangsúlyozta azt is, hogy Grúzia is Európa felé tekint és megerősítette demokratikus elköteleződését.

Úgy vélte, Európának át kell gondolnia saját demokratikus modelljét, nem lehet – folytatta – hogy a demokrácia csak annyit jelent, hogy infrastruktúrát biztosítunk, mert akkor lesöprik az asztalról a liberális demokráciákat.

Európa nagyon erős geopolitikai erő lehet, de egészen mostanáig talán ezt nem vállalta fel, mintha delegálta volna az Egyesült Államok felé a geopolitikai erőt és a technológiát is. Európának vissza kell vennie az irányítást, hogyha szeretne erős lenni. Vannak növényevők és vannak húsevők. Ha növényevők maradunk, a húsevők megesznek bennünket. Úgyhogy én azt hiszem, jó lenne, ha mindenevők lennénk

– fogalmazott Emmanuel Macron.

Budapestre érkezik Zelenszkij november 7-én

(Index nyomán Szent Korona Rádió)