Az izraeli börtönökből a Hamászhoz. Jahja Szinvár hosszú története a Hamászban töltött kulcsfontosságú szerepéről, ami a biztonsági apparátus megalapításával és az izraeli börtönbüntetés elviselésével kezdődött. Életútjáról a török Anadolu Hírügynökség írt.
Kövesd Telegram csatornánkat
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
Ahogy mi is írtunk róla, az izraeli hadsereg csütörtökön azt állította, hogy megölte a Hamász politikai vezetőjét, Jahja Szinvárt egy katonai művelet során a Gázai övezetben.
Az izraeli hadsereg szóvivője, Avichae Adree az X-en közzétett hivatalos közleményében megerősítette Szinvár „likvidálását”. Katz izraeli külügyminiszter is megerősítette a gyilkosságot. A hadsereg elismerte, hogy nem volt nyoma túszok jelenlétének azon a területen, ahol Szinvárral végeztek.
Szinvárt augusztusban választották meg a Hamász politikai vezetőjének, Iszmail Haníje helyére, akit az iráni fővárosban, Teheránban gyilkoltak meg, miután július 31-én részt vett az új iráni elnök eskütételén.
A 61 éves Szinvár kiválasztása az ellenállási csoport legfőbb vezetőjének a Hamászhoz fűződő múltját tükrözte. Két egymást követő cikluson át volt a Hamász legfőbb tisztségviselője Gázában, az első 2017-ben kezdődött, a második pedig 2021-ben.
Korai élete
Yahya Ibrahim Hassan Sinwar 1962-ben született a dél-gázai Hán Júnisz menekülttáborban. Családja eredetileg al-Majdal városából származik, amely ma a dél-izraeli Ashkelon része, ahonnan 1948-ban erőszakkal kitelepítették őket.
Fiatalon csatlakozott a Muszlim Testvériséghez, és a gázai Iszlám Egyetemen tanult, ahol arab nyelvből szerzett alapdiplomát. Egyetemi évei alatt az „Iszlám Blokkot”, a Muzulmán Testvériség diákszárnyát vezette.
1985-ben Szinvár megalapította a Muzulmán Testvériség biztonsági apparátusát, amelyet akkoriban „Al-Majd” néven ismertek. Ez a szervezet a gázai izraeli megszállással szembeni ellenállásra és a palesztin kollaboránsok elleni küzdelemre összpontosított.
Szinvár diákkori aktivizmusa segített neki abban, hogy olyan tapasztalatokat szerezzen, amelyek később lehetővé tették számára, hogy vezető szerepet vállaljon a Hamászban, annak 1987-es megalakulása után.
Börtönbüntetés
1982-ben az izraeli hadsereg először letartóztatta Szinvárt, majd néhány nap múlva szabadon engedte, de még abban az évben újra letartóztatta, és hat hónap börtönbüntetésre ítélte „Izrael elleni biztonsági tevékenységben való részvételért”.
1988. január 20-án Izrael újra letartóztatta, és négyszeres életfogytiglanig tartó börtönre, plusz 30 évre ítélte „az Al-Majd biztonsági apparátus megalapításáért és a Hamász első katonai szárnyának, a Palesztin Mudzsahedin nevű szervezetnek a létrehozásában való részvételért”.
Szinvár 23 évet töltött izraeli börtönökben, mielőtt 2011-ben a Hamász és Izrael közötti, „Shalit-alku” néven ismert fogolycsere-egyezmény részeként szabadon engedték.
„Miért nem szabadítottátok még fel Palesztinát?”
– kérdezte Szinvár bajtársaitól a börtönből való szabadulása utáni első nyilatkozatában.
A 2011. október 11-én végrehajtott alku értelmében Izrael 1027 palesztin foglyot engedett szabadon, cserébe azért, hogy a Hamász szabadon engedje Gilad Shalit izraeli katonát.
A Hamász vezetője Gázában
2011-es szabadulása után Szinvár részt vett a Hamász 2012-es belső választásain, és helyet kapott a politikai elnökségben, valamint átvette a csoport katonai szárnyának, a Kasszam Brigádoknak a felügyeletét.
2015 szeptemberében az Egyesült Államok felvette Szinvárt a „nemzetközi terroristák” listájára. Az izraeli biztonsági szolgálatok az izraeli média szerint Szinvár szintén a gázai merényletek egyik fő célpontjaként szerepel.
Halálára azért került sor, mert Izrael a Hamász tavaly október 7-i, határokon átnyúló támadását követően folytatta brutális offenzíváját Gázában, annak ellenére, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozata azonnali tűzszünetre szólított fel.
A helyi egészségügyi hatóságok szerint azóta több mint 42 400 ember halt meg, többségükben nők és gyermekek, és több mint 99 200-an megsebesültek.
Az izraeli támadás a Gázai övezet szinte teljes lakosságát kitelepítette a folyamatos blokád közepette, ami súlyos élelmiszer-, tiszta víz- és gyógyszerhiányhoz vezetett.
Izraelnek népirtási perrel kell szembenéznie a Nemzetközi Bíróságon a gázai akciói miatt.
A harcmezőn halt meg!
Állítólag még egy felvétel is van róla, amint sebesülten egy drónt próbál félájultan ledobni egy bottal. Nem egy katari luxusszállodában élt, nem is egy élelemmel és minden földi jóval felszerelt földalatti bunkerben (ahogy állítja a Hamász vezetőiről az izraeli propaganda), hanem a csatamezőn harcolt és így halt meg. A felvételek hitelessége persze kérdéses, hogy valóban ő látható-e.
Jahja esz-Szinvárt, az utolsó (?) életben maradt Hamász vezetőt nevezték ki a szervezet élére
(aa.com.tr nyomán Szent Korona Rádió)