A TISZA Párt legújabb lépése komoly felháborodást váltott ki: jelképükké tették az 1956-os lyukas zászlót, amely a magyar szabadságért vívott küzdelem egyik legismertebb szimbóluma. Magyar Péter, a párt vezetője szerint a mostani független, szuverén Magyarország nem létezne az ’56-os hősök áldozata nélkül, ezért méltónak érzik magukat, hogy zászlójukra tűzzék ezt a jelképét a nemzeti szabadságküzdelemnek.
Kövesd Telegram csatornánkat
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
A probléma azonban az, hogy az 1956-os lyukas zászló nem egyetlen politikai párt vagy mozgalom tulajdona. Ez az összmagyarság közös emlékezete, mely a nemzet egységét, szabadságszeretetét és függetlenségét testesíti meg. Ezt a zászlót kisajátítani egy párt céljaira – legyen az bármilyen ideológia vagy eszme mögött álló csoport – tiszteletlenség azokkal szemben, akik a vérükkel váltották meg ezt a szimbólumot.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc emléke nem pártpolitikai játszmák színtere kellene, hogy legyen. Az a vád, hogy a Fidesz kisajátította a nemzeti jelképeket, most egy újabb oldalról kap visszhangot, ahol egy másik politikai erő próbálja “átvenni” az ország egyik legfontosabb történelmi emlékét. Felvetődik a kérdés: valóban szükség van arra, hogy egy ilyen szent jelkép egy újabb politikai harc eszközévé váljon?
Fontos megérteni, hogy az 1956-os forradalom minden magyaré. A lyukas zászló nemcsak a múltra emlékeztet, hanem arra is, hogy a jelenben is együtt kell dolgoznunk a szabadság és a függetlenség megőrzéséért – de nem politikai pártok eszközeként. Ha politikai mozgalmak, mint a TISZA Párt, egy ilyen erősen szimbolikus tárgyat használnak saját céljaikra, az a közösségi emlékezet meggyalázása, amely nem az ő tulajdonuk, hanem minden magyaré.
Mit jelent ma egy lyukas zászló?
A lyukas zászló ma is erős szimbólum, amely az 1956-os forradalom során a zsarnokság elleni küzdelmet testesítette meg. Akkor a magyarok kivágták a szovjet megszállást jelképező, Rákosi-címert a nemzeti lobogóból, ezzel is kifejezve elutasításukat az elnyomó rendszerrel szemben. Ma viszont, amikor a zászlónk közepén a koronás címer található, a lyukas zászló szimbóluma azt az abszurd képet idézné, mintha a Szent Koronát és a címerünket, a saját alkotmányos rendünk egyik legfontosabb jelképét vágnánk ki. Ezért rendkívül fontos, hogy a lyukas zászlót ne tegyük aktuálpolitikai célok eszközévé, mert ezzel megszentségtelenítjük a nemzeti történelmünk legfontosabb emlékét.
Ez a lépés nemcsak tiszteletlen, hanem veszélyes precedenst is teremthet, ahol politikai pártok a történelem legszentebb jelképeit használják fel népszerűségük növelésére. Az 1956-os hősök nem egy pártért harcoltak, hanem egy szabad Magyarországért, ahol minden magyar szabad.
Október 23. közeledtével fontos, hogy emlékezzünk: az igazi tisztelet azoknak jár, akik megharcoltak a szabadságunkért, és nem azoknak, akik ezt politikai játékként használják.
(Szent Korona Rádió)