1945. március 23-án egy huszonéves fiatal munkáslány, Bódi Mária Magdolna szovjet katonák brutális támadásának áldozatává vált. Magdolna addigi rövid életét Istennek és a rászorulók segítésének szentelte. Ferenc pápa 2024. május 23-án hagyta jóvá a Bódi Mária Magdolna boldoggá avatásáról szóló dekrétumot.
Kövesd Telegram csatornánkat
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
1944-ben a német, nem sokkal később pedig a szovjet csapatok megjelenésével hazánk háborús hadszíntérré változott. A Vörös Hadsereg 1945 áprilisára kiszorította Magyarország területéről a németeket, a korabeli hivatalos meghatározás szerint „felszabadította” az országot. A valóságban a szovjet megszállók gyilkoltak, raboltak, fosztogattak, megkezdték a lakosság összegyűjtését, hogy aztán a szovjet kényszermunkatáborokba deportálják őket. 50 000 és 200 000 közé teszik azon nők számát, akik a szovjet katonák által elkövetett nemi erőszak áldozatává lettek.
Bódi Mária Magdolna 1921 augusztusában Szigligeten született. Szülei uradalmi cselédek voltak, s mivel nem kötöttek házasságot, így lányuk törvénytelen gyermeknek számított. Bár szüleitől nem kapott vallásos nevelést, az iskolai hittanórák mindinkább közelebb vezették a fiatal lányt a valláshoz. Szegényes körülmények között éltek, ám mások iránti segítési vágya már ekkor megmutatkozott. Egy vele egykorú gyermeknek meghaltak a szülei, ő pedig a faluban gyűjtést szervezett, hogy ruhát vehessenek az árván maradt gyermeknek, mondván, ha segíteni tud, akkor nem szégyen koldulni sem. Fiatalon elhatározta, hogy életét a hitnek, Istennek szenteli, ezért novíciának jelentkezett különböző szerzetesrendekhez, ám törvénytelen származására hivatkozva elutasították.
Fiatal felnőttként a fűzfőgyártelepi Nitrokémia gyárban helyezkedett el munkásként, ahol tanulékonysága, szorgalma miatt hamarosan elő akarták léptetni. Ő azonban elutasította a csoport vezetését és az ezzel járó fizetésemelést arra hivatkozva, hogy egy családos munkásnőnek nagyobb szüksége van a magasabb fizetésre. Hazáját és embertársait a háború alatt egészségügyesként is segíteni akarta, ezért betegápoló tanfolyamra jelentkezett.
Bár novícia nem lehetett, hitét továbbra sem hagyta el, sőt igyekezett segíteni a helyi egyház munkáját különféle adománygyűjtések megszervezésében, lebonyolításában, hívek toborzásában, a hátrányos helyzetű gyermekek segítésében. Szoros kapcsolatban állt olyan katolikus, laikusok által működtetett szervezetekkel, mint a Szívgárda és a Katolikus Dolgozó Lányok Szövetsége vagy a Mária Kongregáció. Feladatának tekintette, hogy a munkásokat is Isten felé vezesse. Bár több kérője is volt, mindegyiket elutasította, s 1941-ben szüzességi fogadalmat tett.
Magdolna 1944-ben a harcok alatt szüleivel együtt egy a Balatontól nem messze lévő községben, Litéren tartózkodott. Ahogy a front egyre közeledett, sűrűbbek lettek a légiriadók, hallani lehetett az ágyúdörgéseket, valamint a nőket ért támadásokról szóló hírek is megjelentek a községben. Ekkor határozta el, hogy ha erre lesz szükség, akár élete árán is megtartja tisztasági fogadalmát.
1945. március 23-án Litérre érkeztek a szovjet csapatok. Az egyik katona az óvóhely belseje felé irányította Magdolnát, ő azonban védekezni próbált a zsebében lévő ollóval, amit azért hordott magánál, hogy óvni tudja magát, ha szükséges. Megsebezte támadóját, majd menekülni próbált, ám mikor a katona utolérte az óvóhely előtt, lőni kezdett rá. A beszámolók szerint összesen hat lövés fúrodott a hátába, az első lövésnél megállt, a második lövésnél két karját az ég felé tárta, majd összezárta ezekkel a szavakkal: „Uram, Királyom! Végy magadhoz!’’.
A fiatal lány halála megrendítő volt. Mindszenty József, későbbi esztergomi érsek – ekkor veszprémi püspök – elrendelte, hogy készítsenek jegyzőkönyvet az esetről és kezdeményezte Magdolna boldoggá avatását. Mindszenty tette bátor vállalkozás volt 1945-ben, hiszen mind a későbbiekben, mind pedig ekkor tabunak számítottak a szovjetek által elkövetett erőszakos cselekedetek, gyilkosságok. A jegyzőkönyv elkészült, ám végül tisztázatlan körülmények között eltűntek, így soha nem jutottak el Rómába.
A rendszerváltoztatás után újból megindították az eljárást ügyében, amely napjainkban ért célba, Ferenc pápa 2024. május 23-án jóváhagyta Bódi Mária Magdolna boldoggá avatását.
Lakatos Dorina
(terrorhaza.hu nyomán Szent Korona Rádió)
Máig megoldatlan a világtörténelem egyik legnagyobb rejtélye