Donald Trump bejelentette, miszerint az USA és Irán közötti béketárgyalások lezárultak. Hogy ennek milyen következményei vannak, már most látható, többek közt az üzemanyagárak tekintetében. Emellett kérdés, hogy Izrael hogy viszonyul kebelbarátja, az USA békemegállapodásához, és követi-e az abban foglaltakat a cionista állam. Az iráni ellenzék pedig egyenesen meg van döbbenve, hogy az USA nem ostromolja tovább Iránt az irániak hamis „felszabadításának” jegyében. Alább összefoglaló cikkünk olvasható.
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítve a háborús hírekkel és a nagyvilág történéseivel
Lezárultak a tárgyalások
Donald Trump vasárnap bejelentette, hogy lezárultak az Egyesült Államok és Irán közötti tárgyalások, és megszületett a békemegállapodás. Az alku részeként megszűnik az amerikai tengeri blokád, újranyílik a Hormuzi-szoros, és – a közvetítők szerint – azonnali, végleges tűzszünet lép életbe az összes fronton. Ha az egyezményt valóban aláírják, az a Közel-Kelet egyik legjelentősebb geopolitikai fordulata lehet az elmúlt években.
Trump közölte, hogy teljes felhatalmazást ad a Hormuzi-szoros díjmentes újranyitására, és ezzel egy időben elrendeli az amerikai haditengerészeti blokád azonnali megszüntetését.
Shehbaz Sharif pakisztáni miniszterelnök szerint az egyezség részeként mindkét fél azonnali és tartós leállítását vállalja a katonai műveleteknek minden hadszíntéren, beleértve Libanon területét is.
A tűzszüneti szándéknyilatkozat tartalma
1. szakasz – A szándéknyilatkozat kihirdetésekor (azonnali hatállyal betartandó):
A szándéknyilatkozat kihirdetésekor mindkét fél kijelenti, hogy azonnali hatállyal, teljes mértékben és véglegesen véget vet minden ellenségeskedésnek a régióban, Libanont is beleértve.
Az Egyesült Államok kijelenti, hogy azonnali hatállyal és teljes mértékben feloldja az Irán elleni amerikai tengeri blokádot.
2. szakasz – A szándéknyilatkozat aláírását követően (30 napos időszak):
Az Egyesült Államok megerősíti elkötelezettségét az iráni belügyekbe való be nem avatkozás és az Iráni Iszlám Köztársaság szuverenitásának tiszteletben tartása iránt.
Az Egyesült Államok kijelenti, hogy nem növeli a régióban jelen lévő csapatok vagy katonai eszközök számát, és a tárgyalások ideje alatt nem vezet be új szankciókat.
Irán megerősíti elkötelezettségét a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés (NPT) iránt, és kijelenti, hogy soha nem fog nukleáris fegyvert gyártani, fejleszteni vagy beszerezni.
Az Egyesült Államok kijelenti, hogy Iránnak a befagyasztott pénzeszközeinek felét, 12 milliárd dollár értékben, 30 napon belül visszavonhatatlan módon rendelkezésre bocsátja, és vállalja, hogy a fennmaradó felét a következő 60 napon belül rendelkezésre bocsátja.
Az Egyesült Államok azonnali hatállyal szankciómentességet biztosít az iráni olaj-, gáz- és petrolkémiai export számára, és vállalja, hogy ezeket a mentességeket véglegesen meghosszabbítja.
Az Egyesült Államok haladéktalanul konzultációkat kezdeményez Izraellel annak érdekében, hogy rövid távú ütemtervet dolgozzanak ki Izrael teljes libanoni kivonulására vonatkozóan, beleértve a 2024-es izraeli–hezbollah-megállapodás nyomán elfoglalt területeket is.
Irán megerősíti, hogy 30 napon belül újra megnyitja a Hormuzi-szorost a kereskedelmi tengeri forgalom előtt, az Irán által meghatározott bizonyos konkrét feltételek szerint.
3. szakasz – Tárgyalások a végleges megállapodásról (60 napos időszak + esetleges meghosszabbítás):
A 60 napos tárgyalási időszak akkor kezdődik, ha a szándéknyilatkozat összes feltétele teljesült az előző 30 napban.
Ezen 60 nap alatt az Egyesült Államok hozzáférhetővé teszi Irán befagyasztott vagyonának fennmaradó 12 milliárd dollárját.
Ezen 60 nap alatt az Egyesült Államok tervet terjeszt elő Irán számára egy legalább 300 milliárd dollár értékű újjáépítési alap létrehozására, amelyet részben az Öböl menti államok finanszíroznak.
Az Egyesült Államok és Irán részletes tárgyalásokat kezd a nukleáris kérdések – többek között az urándúsítás, a meglévő uránkészletek és a nukleáris létesítmények sorsa – végleges megoldásáról.
Az Egyesült Államok és Irán részletes tárgyalásokat kezd az Iránra vonatkozó összes gazdasági szankció feloldásáról, beleértve az elsődleges, másodlagos, amerikai és ENSZ-szankciókat, valamint az Irán ellen hozott összes ENSZ Biztonsági Tanács és IAEA Kormányzótanács határozat visszavonásáról.
Felügyeleti mechanizmust hoznak létre a végrehajtás és a végleges megállapodás végrehajtásának ellenőrzésére.
A végleges megállapodást az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozata fogja jóváhagyni.
Mégsem vonul ki az IDF?
Miközben a hírek szerint az iráni háború befejezését jelentő tűzszüneti megállapodás magába foglalja a zsidó terrorállam hadseregének Libanonból való kivonulását is, az IDF bejelentette, hogy nem vonul ki, és tovább harcolnak a Hezbollah ellen.
„Benjamin Netanjahu miniszterelnökkel együtt egy olyan egyértelmű politikát folytatunk, amely szerint az IDF időbeli korlátozás nélkül marad a libanoni, szíriai és gázai biztonsági övezetekben, hogy onnan védje a határt és az izraeli településeket a dzsihádista elemektől”
– legitimálta Katz a cionisták általi megszállást.
Itamar Ben Gvir izraeli nemzetbiztonsági miniszter közölte:
„Trump megállapodása nem kötelez minket. Izrael nem az Egyesült Államok alárendeltje. Független és szuverén ország vagyunk.”
Hozzátette:
„Nem vagyunk ennek a megállapodásnak a partnerei, amely nem garantálja a biztonságunkat. Nem vonulhatunk vissza egyetlen olyan területről sem [Libanonban], amelyet harcosaink elfoglaltak.”
Trump korábban már megfenyegette Izraelt, hogy ha nem viselkednek, akkor az USA elengedheti a kezüket. Vajon mit lépnek most, hogy a „béketeremtő” elnök meséjét fúrják meg?
Fordulat az amerikai politikában
Donald Trump a tűzszünet bejelentése után Iránnak tett olyan engedményekről számolt be, melyek korábban elképzelhetetlenek voltak, hiszen vörös vonalként szerepeltek az amerikaiak politikájában. A dúsítás teljes leállítása helyett elfogadna egy 15 éves felfüggesztést is. Irán továbbra is kizárólag alacsony szintű dúsításra lenne jogosult, amelyet „a hadsereg soha nem tudna felhasználni”.
Változott a piac helyzete is – Visszaeshetnek az üzemanyagárak
Az iráni-amerikai-izraeli háborúban beálló tűzszünetre pozitívan reagált a piac is, hiszen mint fentebb írtuk, a Hormuzi-szorost is megnyitják. Az olajárak jelentősen visszaestek, a világszerte referenciaértéknek számító Brent nyersolaj augusztusi szállítású ára közel négy százalékkal, hordónként körülbelül 84 dollárra esett vissza.
Az energiaellátás helyzetében azonban nem várható azonnali enyhülés. A Hormuzi-szoros is csak az iráni megállapodás pénteki hivatalos aláírását követően nyílik meg. Ennek oka a szükséges aknamentesítési munkálatok, közölte Donald Trump amerikai elnök a Truth Social platformján.
Az iráni ellenzéket sokkolta a megállapodás
Az iráni rezsim ellenzékét megdöbbentették az Egyesült Államok és Irán közötti megállapodásról napvilágra kerülő részletek. A rendszerváltás elmarad, a rezsim szerintük átverte a Trump-adminisztrációt.
Azok sem elégedettek (a jelenlegi rendszer támogatói közül), akik látják a cionizmus és az amerikaiak által továbbra jelentett komoly veszélyt. is A hétvégén Teheránban és más városokban utcára vonultak a keményvonalasok is, „Halál Aragcsira!” és „Halál mindenkire, aki kompromisszumot köt, legyen az miniszter vagy tábornok!” jelszavakat skandálva. A „keményvonalasok” úgy állították be a 14 pontból álló egyezményt, mintha Irán megadná magát Trumpnak. Sokuk csalódottan konstatálta, hogy az egyezmény eredményeképpen a húszik és a Hezbollah győzedelmeskedtek.
Valódi béke, vagy csak időhúzás?
Mint láttuk az elmúlt években, az Amerikai Egyesült Államok és Izrael egyesével akarja leszalámizni ellenfeleit. Szíria kiesett a „játékból”, de Gázát egyenlővé tették a föld színével, majd jött volna Libanon és a Hezbollah. Csakhogy Irán is keményen beszállt a küzdelembe, valamint a húszik szerepe sem elhanyagolható. A cionizmus-ellenes koalíció együttes fellépésével ugyanakkor már nem tudtak olyan könnyen leszámolni, mint a gázai nőkkel és gyermekekkel. Így félő, hogy ismételten csak azért kötnek tűzszünetet, akár egy békét is Iránnal, hogy előtte Libanont győzzék le, és csak utána támadjanak újra az immár szinte egyedül maradó perzsákra.
(Neokohn nyomán Szent Korona Rádió)
