Balásy Gyula cégei nagyrészt állami megrendelésből éltek, többek között a Diákhitel Központtól is volt megrendelésük, amit akkoriban Magyar Péter vezetett. Ez a leendő miniszterelnököt is kellemetlenül érintheti.
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítve a háborús hírekkel és a nagyvilág történéseivel
A 2026-os parlamenti választások utáni politikai átmenet egyik leglátványosabb epizódja Balásy Gyula, a kormányközeli kommunikációs és médiavállalkozó drámai nyilatkozata volt.
Balásy május 4-én a Kontroll YouTube-csatornán könnyek között jelentette be: közjegyzői okiratban felajánlja az államnak kommunikációs, rendezvényszervező és médiacégeit (Lounge Design, Lounge Event, New Land Media, Visual Europe), valamint magántőkealapokban lévő befektetési jegyeit – összesen több tízmilliárd forint értékben. A bejelentés egybeesett cégei számláinak befagyasztásával, hűtlen kezelés és pénzmosás gyanúja miatti nyomozásokkal.
Ez az ügy nem csupán a Balásy Gyula személyes válságát jelzi, hanem közvetlenül érinti az új, Magyar Péter vezette Tisza-párti kormányt. Magyar Péter már 2024-es Partizán-interjújában élesen bírálta Balásy cégeit, ám egykori Diákhitel Központ-vezetői posztján maga is aláírt velük szerződéseket. Hadházy Ákos független képviselő pedig a felajánlást „hiteltelennek” nevezte, hangsúlyozva, hogy a cégek értéke „a nagy semmi”, mivel kizárólag az állami propaganda-megrendeléseken alapult – és Balásy egyike volt azoknak az oligarcháknak, akinek a NAV megfogta a sebtében külföldre utalt milliárdjait. A Balásy-botrány így teszteli Magyar Péter hitelességét: az igazságtétel, a gazdasági stabilitás és a saját múltja közötti egyensúlyt.
Magyar Márton és Magyar Péter közötti közvetett szerződéses kapcsolat
Hadházy elsősorban a Magyar Péter vezette Diákhitel Központ (DHK) alatt aláírt szerződéseket vizsgálta, amelyek közül több túlárazottnak és feleslegesnek minősült a KEHI (Kormányzati Ellenőrzési Hivatal) 2021-es jelentése alapján is. Ugyanakkor egy másik ügyben is felmerülhet büntetőjogi felelősség, mégpedig a PlanB Magyarország Kft.-vel kapcsolatos szerződések okán. Magyar Márton 2019 augusztusa és 2020 februárja között projektmenedzserként dolgozott a PlanB-nél, ez az időszak egybeesik a cég és a Diákhitel Központ között köttetett szerződések aláírásával és teljesítésével. Magyar Péter és öccse is elismerte a kapcsolatot, de szerintük Mártonnak nem volt rálátása a DHK-projektekre.
A PlanB-ügy kulcselemei:
- A PlanB Magyarország Kft. 2019–2020-ban több szerződést kötött a DHK-val (Magyar Péter vezérigazgatói ideje alatt), például:
- Z-generációs fogyasztási szokásokról szóló 40 oldalas tanulmány ~4 millió forintért (oldalanként kb. 100 ezer Ft).
- Pénzügyi tudatosságról szóló 18 diás előadás 4,4 millió forintért (diánként kb. 244 ezer Ft).
- Egyéb kommunikációs és tanulmányjellegű megbízások, amelyeket a KEHI túlárazottnak és alacsony minőségűnek ítélt (pl. ingyenesen elérhető adatok újrahasznosítása).
A párhuzam: Ursula von der Leyen és a tanácsadói szerződések botránya
Ursula von der Leyen védelmi minisztersége (2013–2019) alatt a tanácsadói szerződések körüli botrány (Berateraffäre) során a minisztérium több százmillió eurót költött külső tanácsadókra (elsősorban McKinsey-re) szabálytalan közbeszerzések, hiányzó versenytárgyalások és informális személyes hálózatok révén. Von der Leyen korábbi McKinsey-kapcsolatai és államtitkára (Katrin Suder) révén favoritizált cégek jutottak előnyhöz, ami nepotizmust és közpénz-elszámoltatási visszaéléseket eredményezett.
Ahogy a Politico is rámutatott, az nem egyszerű adminisztratív hiba volt, hanem rendszerszintű korrupciós mechanizmus: a közbeszerzési törvények szándékos megkerülése, később bizonyítékok (pl. telefonadatok) törlése és a felelősség áthárítása alárendelt szintre. Bár a koalíciós többség később mentesítette, a botrány árnyékában távozott Brüsszelbe – illusztrálva az európai elit „felfelé buktatás” modelljét, ahol a korrupciós vádak nem akadályozzák, hanem elősegítik a magasabb pozíciót.
Magyar Péter szerepe: ez lehet a leendő kormányfő Achilles-sarka?
Magyar Péter szerepe az alapügyben központi és kettős. 2024-es Partizán-interjújában – amely politikai karrierjének egyik alapköve volt – egyenesen arról beszélt, hogy Diákhitel Központ vezérigazgatójaként (2020–2022) kényszerítették a Balásy-cégekkel való szerződéskötésre.
Szerinte a Lounge Design és New Land Media szolgáltatásai „a piaci ár három- vagy akár hatszorosáért” készültek, alacsony minőségben, és „jó érzéssel” egy idő után (!) nem tudta aláírni őket, ami hozzájárult távozásához. A nyilvános szerződéslisták szerint a Diákhitel Központ 2018–2023 között több mint 1,1 milliárd forint értékben kötött megállapodásokat Balásy cégeivel, köztük Magyar Péter aláírásával (például egy 2021-es 227 milliós szerződés).
Petényi Mirkó, az Aktív Magyarország Fejlesztési Központ (AMFK) nevű állami cég ügyvezető igazgatója egy a 24.hu által szemlézett Facebook bejegyzésben azt fejtegette, hogy miért nem tudtak felállni állami cégvezetők, és miért nem mondták el a nyilvánosság előtt, hogy ez gáz — ahogy Magyar Péter sem tette, amikor a Diákhitel Központot vezette.
Ez a múltbeli érintettség kínos helyzetet teremt Magyar Péter számára. Egyrészt hitelesíti korábbi kritikáját a NER-közeli üzleti hálózatokkal szemben; másrészt ellenséges narratívát ad a kormánypárti médiának, hiszen aláírt szerződéseket, amelyekről később túlárazottságot állított.
(Vadhajtások nyomán Szent Korona Rádió)
